Bejelentették az uniós menekültügyi csomagot
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Kiderült, mi köze volt Vlagyimir Putyinnak Alekszej Navalnij halálához
- 18+Újabb botrány a meggyilkolt szerb kislány ügyében: már nem bíznak a bori rendőrökben sem
- Van egy város, ahol ingyensört kapnak a szavazók
- Dróntámadás ért egy földgázlelőhelyet az iraki Kurdisztánban, legalább négy ember meghalt
- Miért szimpatikus annyira Trump a fiatal szavazók körében?
- Több száz kilogramm kokaint találtak a Lidl német üzleteiben
- Leszámolás a múlttal: nem várt ellenállásba ütközött a tajvani diktátor szobrainak eltávolítása
- Hatalmas tornádók pusztítottak az Egyesült Államokban
- Német csoda: négy év után újra legszebb arcát mutatja az ország
- Nem tetszik Észak-Koreának az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalható emberjogi helyzet
Hivatalosan is bejelentette az Európai Bizottság az új rendkívüli menekültügyi csomagját. A legfontosabb intézkedés, hogy – mint arról korábban is írtunk – 120 ezer nemzetközi védelemre szoruló embert helyeznének át Magyarországról, Görögországból és Olaszországból más tagállamokba. Az előzetesen kiszivárgott információknak megfelelően közülük 54 ezret osztanak szét hazánkból.
Felélesztenék a kvótákat
A Bizottság megint az EU-s miniszterek arénájába küldi a kötelező kvótákkal (avagy mostani hivatalos nevükön „elosztási kulcsokkal”), amelyek az előző, 20+40 ezres körben már elbuktak. Akkor azt javasolták, hogy 20 ezer embert EU-n kívüli válságövezetekből telepítsenek át biztonságosan az EU-ba, 40 ezret pedig Görögországból és Olaszországból helyezzenek át a többi tagállamba. Az utóbbi szám nem jött össze, mert a tagállamok a Bizottság előre meghatározott képlete helyett önkéntes alapon ajánlottak fel helyeket.
Az uniós javaslattevő testület megpróbálja állandósítani az áttelepítési mechanizmust, amelyet ők léptethetnének életbe, ha egy tagállam menekültügyi rendszerén nagy lenne a nyomás. Ehhez az adott országban leadott menedékkérelmek és az illegális határátlépések számát vennék figyelembe az elmúlt fél évben. Az elosztás alapja itt is ugyanaz a kvóta lenne. Frans Timmermans, az EB alelnöke azt mondta szerda délután, hogy ez csak az indítás, hogy lássák, része lehet-e egy ilyen áthelyezési művelet a végső, hosszútávú megoldásnak.
Ahogy arról korábban is írtunk, egy kiskaput azért hagynának a húzódozó tagállamoknak: pénzzel kiválthatnák a kvótájukat. Ehhez
a bruttó nemzeti össztermékük két ezred százalékát kellene befizetniük,
de „jogos és objektív” indokokkal kellene alátámasztani a kérést, és legfeljebb egy évre járna a mentesség. Arra is lehetőség lenne, hogy csak a kvótában megszabott mennyiség egy részét vállalják, ilyenkor a nem büntetésnek, hanem „pénzügyi hozzájárulásnak” nevezett összeg is arányosan csökkenne.
Hogyan válogatnának a menedékkérők között?
A magyar hatóságoknak kellene meghoznia a döntést, hogy melyik menedékkérőt melyik országba küldik tovább. A terv szerint figyelembe vennék ehhez az illető képzettségét, nyelvtudását, családi vagy kulturális kötelékeit az egyes országokban. Ugyanakkor tartanák a kapcsolatot a végleges fogadó országok hatóságaival, akik arról fogalmaznának meg igényeket, hogy milyen végzettségű emberekben van esetleg náluk hiány. A menedékkérő nem vétózhatja meg a döntést.
Miután ez a „válogatási” folyamat lezajlik, a menedékkérelmet már a végleges fogadó ország bírálná el. Ezzel venné le a terhet Magyarország válláról az Európai Bizottság terve.
Az egyik aggasztó eleme az új javaslatnak, hogy a „Dublin” szabályozás továbbra is érvényben marad azokra a bevándorlókra, akik nem férnek bele az áthelyezési keretbe. Akik az ujjlenyomatuk levétele után mégis továbbállnak Magyarországról, ugyanúgy visszaküldhetik majd az osztrákok vagy a németek, mint eddig – elméletileg.
Az egész művelet legfeljebb két évig maradhat érvényben. Ha hamarabb betelik a 120 ezres kvóta, indíthatnak egy újabb rendkívüli akciót, ahogy most is, pár hónappal a 40 ezres szám után úgy ítélte meg a brüsszeli testület, hogy ki kell bővíteni a keretet.
Biztonságos országok
A csomag a tagállamok közti szolidaritás erősítése mellett a a migránsok visszaszorítására is lépéseket javasol. Uniós szinten létrehoznák a „biztonságos országok” listáját, ahonnan nehezebb lesz majd sikeres menedékkérelmet benyújtani, és elutasítás esetén gyorsabban lehet ezekbe az országokba visszaküldeni az embereket. Gyakorlatilag Törökországot és a teljes Balkánt felvennék a jegyzékbe, így Koszovót is, ahonnan év elején indult egy nagyobb bevándorlási hullám.
Innen ne jöjjenek
Abban az esetben minősítenek egy országot biztonságosnak, ha az államban demokratikus rendszer működik, továbbá általában és következetesen nem tapasztalható üldöztetés, nem alkalmaznak kínzást, sem kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést, nem fenyeget erőszak, és nem áll fenn fegyveres konfliktushelyzet.
Az EB a következő államok felvételét javasolja a biztonságos származási országok uniós jegyzékére:
- Albánia
- Bosznia-Hercegovina
- Macedónia
- Koszovó
- Montenegró
- Szerbia
- Törökország
Egy kézikönyvet és egy akciótervet is kidolgoztak, hogy minél hatékonyabban vissza lehessen küldeni azokat, akiknek nem fogadják el a menedékkérelmét. Többek között az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex szerepének és a tagállamok közti információcsere növelése van a tervek között.
Azt a bizottsági közlemény is elismeri, hogy amíg folytatódnak a konfliktusok és nem jön létre politikai stabilitás a származási országokban, mint például Szíriában vagy Líbiában, még többen fognak menedéket kérni az EU-ban. A környező országoknak szánt támogatások és különféle egyezmények mellé ezért egy 1,8 milliárd eurós alapot hoznak létre, amelyek az afrikai illegális migráció gyökereit próbálnák meg kezelni, de ennél többet nem mond a hosszú távú megoldásról a közlemény. (Arról, hogy az EU és a tagállamok mennyit költenek segélyekre – vagy Magyarország esetében mennyit nem –, itt írtunk bővebben.)
Nagy vita várható
Kérdés, hogy a most bejelentett tervek közül mi valósul meg és mikorra. A tagállamok igazságügyi és belügyminiszterei először szeptember 14-én tárgyalhatnak erről. Borítékolható, hogy ha a rendkívüli intézkedésként javasolt 120 ezres áthelyezési keretre rá is bólintanak, egy állandó áthelyezési mechanizmus körül, amelyet ráadásul az Európai Bizottság jogköre lenne mozgósítani, hatalmas viták várhatók. A kormányok már a tervek megjelenése előtt elkezdtek keményen alkudozni, a román miniszterelnök például a határellenőrzés nélküli Schengen-övezetben követel cserébe tagságot. Bővebben ebben a cikkünkben vázoltuk föl, hogy mi várható a vitákon.
Rovataink a Facebookon