Mire felállna a kvótarendszer, rég késő lesz

2015.09.02. 10:42 Módosítva: 2015.09.02. 15:04
Az Európai Bizottság „hosszú távú” megoldása a mostaninál több kötelezettséget róna a tagállamokra menekültügyben. Németország is ezt erőltetné, de nekik túl lassú Brüsszel tempója. Angela Merkel kancellár kedden megint az asztalra csapott, és lényegében olyan álláspontról beszélt, ami a hónapokon át vitákat kiváltó, egyszer már elvetett kötelező kvótarendszerre utal.

Az Európai Bizottság (EB) szóvivői kedden újból megerősítették, hogy dolgoznak egy hosszú távú megoldáson a bevándorlási hullám közös európai kezelésére, és év végéig elkészülnek vele.

Ha azonban a bizottsági javaslat csak az év végén készül el, akkor utána még hónapokig fognak vitatkozni róla a miniszterek, akik kimondhatják a végső szót.

Ezt a döntéshozatali sebességet kritizálja Angela Merkel, aki kedden többek között azt mondta , a vádaskodások helyett ki kell dolgozni egy közös menekültügyi politikát, és lényegében megint a kötelező kvótarendszerről beszélt, amikor arra utalt, hogy az üldözötteket és háborús menekülteket több szempontot figyelembe véve kellene szétosztani a tagállamok között. Merkel Spanyolországot is meggyőzte, hogy fogadja el a menekültkvótás javaslatát.

A német kancellár már múlt héten és kedden is azt javasolta: legyen egy lista a biztonságos és a veszélyeztetett országokról. Az előbbiekből érkezőknek minden EU-s ország azonnal visszautasíthatja a menedékkérelmét, az utóbbiakat pedig rögtön elkezdik vizsgálni.

Alakul a magyar álláspont kvótaügyben?

Bár Magyarország eddig élesen elutasította a menekültek kvótarendszeren alapuló európai elosztását, Czukor József berlini magyar nagykövet a ZDF német közszolgálati televíziónak ebben az ügyben kifejezetten megengedően nyilatkozott, ezt is egy megoldásnak nevezte.  Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai ügyekért felelős helyettes államtitkára a Süddeutsche Zeitungnak pedig arról beszélt, hogy a magyar kormány mindig is ellenezte, hogy az Európai Bizottság túllépjen hatáskörén, szerinte nem lehet „Brüsszelben központilag meghatározni", ki nyer befogadást egy államban. Kiemelte viszont, hogy Magyarország nem zárkózik el automatikusan valamennyi menekült befogadásától.

Hogy nyomatékot adjon a kancellár szavainak, a német kormány azt is bejelentette, hogy minden Szíriából érkező menedékkérőnek fölveszik a kérelmét Németországban, nem fognak senkit visszaküldeni abba az országba, ahol először lépte át az EU határát. Hozzátették, hogy szeptember végéig eurómilliárdokat felemésztő új szabályokkal fognak előrukkolni, hogy hatékonyabban elválaszthassák egymástól a menedékre jogosultakat a „gazdasági bevándorlóktól”.

Lehet, ez csak annyit jelent, hogy a német kormány elfogadja a realitásokat:

a menedékkérők legnagyobb része így is, úgy is Németországban köt ki – ha fölveszik az ujjlenyomataikat Magyarországon, ha nem. Az is lehet, hogy mindez a most is olajozott gépezetként működő német vezetésnek a végiggondolt taktikája. Ha folyamatosan emelik a saját vállalásaikat, kikezdhetetlen erkölcsi pozícióból követelhetik a többi EU-s tagállamtól, hogy ők is vegyék ki a részüket a közös erőfeszítésből. De ezt csak akkor fogják megtenni, amikor a mostaninál sokkal több bevándorló érkezik majd.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfő délután Brüsszelben arról beszélt, hogy Magyarországon idén 150 400 illegális határátlépést regisztráltak. Az eddigi tapasztalatok alapján a miniszter arra számít, hogy az év végéig még legalább ennyien fognak érkezni. A hideg idő beálltával ugyanis a tengeri útvonalak helyett egyre inkább a szárazföldieket választják majd az Európába igyekvők.

Már van egy gyorsabb rendszer

Az Európai Bizottságnak egyébként már készen áll a listája a „biztonságos országokról”, és létezik egy kidolgozott rendszer a menedékkérelmek első, gyors osztályozására is. Ezt a rendszert alkalmazzák majd azoknak a menedékkérőknek az áthelyezésére, akik Olaszországba és Görögországba érkeznek. Az áthelyezési rendszert csak olyan személyeknél alkalmaznák, akik „egyértelműen nemzetközi védelemre szorulnak” – írta az Európai Bizottság a májusban közzétett migrációs stratégiájában. Az áthelyezésre jogosultak pedig olyan állampolgárságú kérelmezők, amelyek esetében a nemzetközi védelem uniós elismerési átlaga legalább 75 százalék volt a legutolsó adatok szerint.

Az Eurostat adatai szerint pedig 2014-re

két állampolgárságú csoport rendelkezett ilyen magas elismertségi aránnyal az uniós tagállamokban: a szíriai és az eritreai.

A német kormánynak tehát nem kellett föltalálnia a spanyolviaszt, van egy elképzelés, amihez már vissza lehet nyúlni. Csakhogy az EU-s áthelyezési rendszer sem indult még el. Októbertől tervezik az élesítését.

Brüsszel és Berlin akarja a kvótákat

Önkéntes alapú áthelyezési programba egyébként már az Európai Tanács (ET) áprilisi ülésén beleegyeztek az állam- és kormányfők, az Európai Bizottság azonban ezen túlmenően egy kötelező kvótarendszer javaslatával is előállt. Eszerint negyvenezer Olaszországba és Görögországba eljutott menedékkérőt irányítottak volna más EU-s tagállamokba különböző szempontok – a fogadó ország gazdasági fejlettsége, munkanélküliségi szintje és bevándorlásnak való kitettsége – alapján. Ezenkívül további húszezer menedékkérő betelepítését javasolta az EB a háborús gócpontok közelében lévő menekülttáborokból, például Törökországból, Jordániából és Libanonból.

A kötelező kvótákkal szemben azonban komoly ellenállás volt számos EU-s tagországban, a visegrádi országok bejelentették, hogy közösen blokkolják a javaslatot, ha kell.

Állítólag még az ET elnöke, Donald Tusk személyesen is ellenezte az elképzelést.

Orbán Viktor májusban, a magyarországi helyzetről tartott EP-vita után azt mondta, hogy a kvótarendszer őrültség, de akkor sem támogatná, ha ésszerű lenne, mert nem ért egyet azzal, hogy ne a tagállam dönthessen arról, kit fogad be.

A június végi maratoni EU-csúcson az állami vezetők hosszas vita után végül ki is dobták a javaslatot, ehelyett abban egyeztek meg, hogy önkéntes felajánlások alapján veszik át a tagállamok a menedékkérőket a két országtól. Az viszont kötelező elem maradt a szövegben, hogy ezekből az államokból negyvenezer ember áthelyezéséről kell gondoskodni. Az EU-n kívüli, háború sújtotta területekről pedig húszezer menedékkérő biztonságos bejutását kellett elősegítenie az uniónak.

Július végén véglegesedett, ki, mit vállal, a tagállamok felajánlásai azonban még nem érték el a hatvanezres számot. 22 504 menekültet fogadnak be az unión kívülről, konfliktuszónákból, menekülttáborokból. Viszont az eredetileg tervezett 40 ezer helyett egyelőre 32 256 menedékkérőt vesznek át a két uniós országból, Olaszországból és Görögországból.

Ezeket a számokat bokszolták ki egymásból a belügyminiszterek azon a megbeszélésen, ahol több olyan ország is volt, amelyik nem vállalt Olaszországból és Görögországból áthelyezett menedékkérőket, viszont Magyarország az egyetlen, ami ezen felül konfliktuszónából sem vállalta egyetlen ember fogadását sem.  Párizsban és Brüsszelben is úgy értékelték a lépést, hogy Budapest kimarad a szolidaritásból.

Kelet–nyugat összeütközés jöhet Brüsszelben

Orbán Viktor csütörtökön személyesen találkozik Jean-Claude Junckerrel.  Magyarország vállalásai, a kvótarendszer, a budapesti bevándorlásügyi konferencia, a Budapestnek nyújtott EU-s segítség mind szóba kerülhet a beszélgetésen.

Hétvégén pedig válságtanácskozás következik a visegrádi országok között. Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország közösen utasítják el a kötelező kvótarendszert, és egyelőre úgy tűnik, hogy a német offenzívával szemben is fenntartják az álláspontjukat.

Lengyelország nem kizárt, hogy hajlandó engedni, de Robert Fico szlovák miniszterelnök nemrég Orbán Viktoréhoz meglepően hasonló érveléssel állt elő.

„Élesen elutasítjuk az összes kvótát... Ha a bevándorlók elosztására életbe léptetnek egy automatikus eljárást, akkor egyszer csak arra fogunk ébredni, hogy százezer ember lesz körülöttünk az arab világból; és ez egy olyan probléma, amivel nem szeretném, ha Szlovákiának szembe kellene néznie” – nyilatkozta egy konferencián az Euractiv beszámolója szerint.

Úgy tűnik, hogy a német és a magyar kormány is gyűjti a szövetségeit egy közelgő brüsszeli összeütközésre. Szijjártó Péter a napokban tárgyal a dán és a bolgár kollégájával, akik szintén nem repesnek a kvótarendszer ötletéért. Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter is biztosította arról a napokban, hogy „nem a kvótákra kellene koncentrálni”. 

Szeptember 14-ére mindenesetre rendkívüli ülésre hívják össze az uniós belügyminisztereket. A téma a bevándorlás lesz. Feltételezhető, hogy a kvótarendszer további csiszolása és az addigra már esetleg formálódó új német javaslat lehet az egyik fő téma. A rendkívüli ülést október 8-án egy rendes bel- és igazságügyi tanács követi majd – az illetékes minisztériumok sűrű program elé néznek a következő hetekben.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!