Rosszabb a kapcsolat a Közel-Kelettel és a Balkánnal, mint gondoltuk

Csütörtök este összeültek az EU-s tagállamok, a balkáni országok, valamint Törökország, Jordánia és Libanon képviselői, hogy a nyugat-balkáni útvonalon – Magyarországon keresztül – az EU-ba érkező bevándorlók által okozott kihívásokra találjanak közös választ.

A nagyjából kétórás megbeszélés után nyilatkozó Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter, és Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője már azt is sikernek könyvelték el, hogy egyáltalán leültek egy asztalhoz a felek.

„Ez csak az eleje egy folyamatnak” – mondta Asselborn. „A jó hír az, hogy a balkáni országokkal már létezik az intézményes kapcsolatunk – tette hozzá Mogherini – a rossz hír, hogy ez a kapcsolat nem működik jól.”

Mogherini kiemelte, hogy  Törökország, Jordánia és Libanon sokkal nagyobb terhet visel a menekültek fogadásában és a konfliktus helyi kezelésében, mint akár a balkáni, akár az EU-s országok. Mindazonáltal úgy értesültünk, hogy a libanoni és a jordániai kormány nem tartotta annyira fontosnak ezt a találkozót, hogy minisztert küldjön rá; nagyköveti szinten képviseltették magukat.

Konkrétumokról nem állapodtak meg a felek, viszont újból biztosították egymást arról, hogy az EU fejlesztési támogatást nyújt a menekülteket befogadó országoknak és a tranzitországoknak, hogy javíthassák a menekültek helyzetét és gyorsíthassák a menedékkérelmek elbírálását. Azt is megígérték, hogy dolgozni fognak rajta, hogy a világ minden országa több menekültet fogadjon be a jövőben.

A konferenciát záró konklúzió üdvözölte a regionális határvédelmi összefogásokat Európában. A visegrádi országok az ülés előtt egyeztek meg abban, hogy jövő héttől Csehország, Szlovákia és Lengyelország is részt vesz Magyarország déli határán az Európai Unió és a schengeni övezet külső határának ellenőrzésében. A horvát külügyminiszter az Euronews kérdésére borzalmas ötletnek nevezte, hogy négy ország határőrei állomásoznak majd a magyar-horvát határon.

Szijjártó az iraki Kurdisztánra figyel

A külügyminiszter a héten az iraki Kurdisztánba látogatott, és a csütörtök esti konferencián is egyik fő mondanivalója az volt, hogy az Európai Unió 300 millió dolláros támogatást juttasson, külön nevesítve, ennek a térségnek. „Mintegy kétmillió menekült él ezen a területen” – emelte ki a miniszter.

A kormány egy ideje már építi a gazdasági és diplomáciai kapcsolatot iraki Kurdisztánnal. 2014 novemberében nyílt magyar főkonzulátus a régió fővárosában, Erbílben. Szeptember végén Szijjártó azt jelentette be, hogy az iraki Kurdisztánban szolgáló magyar katonai kontingens bekapcsolódik majd a kurd önvédelmi erők tagjainak, a pesmergáknak a kiképzésébe is.

A központi iraki kormányzat leállította a támogatásokat, és több hónapos késésben vannak a pesmergák, valamint a közszolgálatban dolgozók fizetésével, nyilatkozta Szijjártó a csütörtöki megbeszélés után. „Ha nagyon gyorsan nem segítünk, az ott élő 1,8 millió menekültet nem fogják tudni ellátni”, mondta.

A MOL-nak két olajkitermelési blokkban is van érdekeltsége a régióban. A külügyminiszter szerint a bevándorlási helyzet nincs összefüggésben az ottani olajkitermeléssel. Más típusú kihívásokkal néznek szembe: hogy találnak-e elég olajat, és hogy sikerül-e megállapodni a közvetlen értékesítésről.