Hamarosan kihallgathatják Kovács Bélát

Két ellenszavazattal, két tartózkodás mellett azt a javaslatot tette az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottsága hétfő délután, hogy az EP bocsássa a magyar nyomozó hatóságok rendelkezésére Kovács Bélát, az európai uniós intézmények elleni kémkedéssel vádolt jobbikos képviselőt.

Azzal a kitétellel azonban, hogy nem gátolják Kovács parlamenti munkáját. Ha a plenáris ülés jóváhagyja a döntést, a magyar hatóságok minden nyomozati cselekményt bevethetnek Kovács Béla ügyének feltárására, de egy intézményközi megegyezés értelmében nem vehetik őrizetbe.

Niedermüller Péter, a DK európai parlamenti képviselője szerint azért született ez a felemás döntés, mert a szakbizottság több tagja azon az állásponton volt, hogy a magyar ügyészség érvei Kovács mentelmi jogának felfüggesztésére nem olyan mértékig meggyőzőek, hogy jó lelkiismerettel átadhassák a képviselőt az igazságszolgáltatásnak.

Kemény dió

Másfél éve húzódik már a döntés Kovács Béla mentelmi ügyében. Az EP jogi szakbizottsága többször összeült megtárgyalni, és nem győzték meg őket a magyar ügyészség által rendelkezésükre bocsátott dokumentumok, amelyek konkrétumokat nem tartalmaztak, csak leszögezték a tényállást, hogy az EP-képviselőt az európai uniós intézmények elleni kémkedéssel vádolják.

Kovács Bélát is meghallgatta a testület, aki az egész eljárás során visszautasította a vádakat. Amikor azzal gyanúsították, hogy konspiratív módon tartott találkozókat orosz partnerekkel, úgy felelt, hogy ő csak a munkáját végezte: az Európai Parlament tagjaként volt az a feladata, hogy orosz képviselőkkel, gazdasági lobbikkal tartsa a kapcsolatot.

Július közepén Polt Péter főügyészt személyesen invitálták az Európai Parlamentbe, hogy jelenjen meg a szakbizottság előtt, és válaszoljon a képviselők kérdéseire. Részletekbe menő válaszokkal azonban akkor sem szolgálhatott, hogy milyen bizonyítékok alapján vádolják Kovács Bélát.

„Minden egyes olyan ponton, amikor a szakbizottság valamelyik tagja arra kérte, hogy mondjon valami konkrétumot, azt válaszolta, hogy nem teheti, mert az államtitoknak minősül” – emlékezett vissza Niedermüller Péter az akkori ülésre.

Polt Péter az Indexnek nyáron azt nyilatkozta, hogy a vádhatóság viszont azért halad lassan a nyomozással, mert még egy csomó információra lenne szüksége, amelyeket csak akkor szerezhetnének meg, ha Kovács mentelmi jogát felfüggesztenék. „Minden elvesztegetett nap elvesz valamit abból a lehetőségből, hogy megalapozottan vádat lehessen emelni, és megalapozottan lehessen ítélkezni” – mondta akkor a főügyész.

Kompromisszum született

Úgy tűnik tehát, hogy a két intézmény egymást tartotta sakkban az ügyben, míg végül hétfő délután kompromisszum született.

Az EP eljárási szabályzatának értelmében a jogi szakbizottság kivételes esetben javasolhatja, hogy „a mentelmi jog felfüggesztése kizárólag a büntetőeljárásra vonatkozzon, és a jogerős ítélet meghozataláig a képviselő mentesüljön bármely formájú fogva tartás, vizsgálati fogságban tartás vagy más, képviselői megbízatásának teljesítését akadályozó intézkedés alól” (9. cikk (6)).

Az Európai Parlamentnek nincs arra vonatkozó jogosítványa, hogy kikényszerítse: a jogerős ítéletig ne vegyék őrizetbe Kovács Bélát. Az EP mindössze javaslatot tett erre, amit a magyar hatóság jog szerint felülírhat. Ha azonban erre kerülne sor, az EU-s intézmények és a magyar hatóságok közötti viszony látná kárát az egyoldalú döntésnek.

Korábban is volt már példa, hogy ezt a megoldást vetették be egy mentelmi ügy elbírálásában. Legutóbb idén nyáron a francia néppárti Jérôme Lavrilleux esetében, akit azzal vádoltak, hogy számlákkal trükközött Nicolas Sarkozy 2012-es elnökválasztási kampányában. Kovács esetét az tette bonyolulttá, hogy most először vádolnak valakit uniós intézmények elleni kémkedéssel. Szájer József fideszes EP-képviselő, a szakbizottság magyar tagja szerint ezért is tartott ilyen sokáig, mire döntésre jutottak. Az ülés után örömét fejezte ki, hogy a sokakat érdeklő ügynek a bíróság előtti tisztázására másfél év után végre sor kerülhet.

A Jobbik üdvözli a döntést

A Jobbik szerint az Európai Parlament Jogi Bizottságának már régen javasolnia kellett volna Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését - írta hétfő esti közleményében a párt. A Jobbik szerint Kovács Béla többször is jelezte a bizottságnak valamint a széles közvéleménynek, hogy nem kíván élni a mentelmi jogával és hogy annak felfüggesztését ő maga kéri. "Ez a Jobbikban egyébként is alapvető gyakorlat, a mentelmi jogot eltörölnénk, a többi párttól eltérően mi soha nem bújtunk ezen intézmény mögé" - írták.

Szerdán szavazás

Valószínűleg szerdán dönt az EP plenáris ülése, ahol várhatóan vita nélkül jóváhagyják a szakbizottság javaslatát, és felfüggesztik Kovács Béla mentelmi jogát.

A Kovács Béla-ügyről szóló cikkünket itt találja.