Kiadják a magyar hatóságoknak Kovács Bélát
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Magasabb fokozatra kapcsolt a sörpropaganda Kim Dzsongun országában
- Nyolc embert ítéltek el egy tanár lefejezése miatt Párizsban
- Véletlenül lelőttek egy amerikai vadászgépet a Vörös-tenger felett
- Donald Trump azzal fenyegetőzik, hogy visszaveszi a Panama-csatornát
- Kína bejelentette: fel fognak lépni a Tajvannak nyújtott legújabb amerikai támogatással szemben
- 18+Meghalt a brit szexguru, aki milliókat világosított fel a nemi együttlétről
- Vöröslistára helyezhetik az Interpolnál a Magyarországra menekült lengyel miniszterhelyettest
- Új külügyminisztert nevezett ki a szíriai vezetés
- Az Egyesült Államok felajánlotta segítségét a németországi terrortámadás kivizsgálásához
- A volt skót igazságügyi miniszter is megszólalt a Lockerbie-merényletről
Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kézfeltartással, látható többséggel szavazták meg szerda este, hogy felfüggesztik Kovács Béla, a Jobbik Magyarországért Mozgalom EP-képviselőjének mentelmi jogát.
A Fidesz elégedett, a Jobbik szerint végre fény derülhet az igazságra
A Jobbikban, egy „magát nemzeti alapon szerveződőnek” nevező pártban derült ki „az egyik legfontosabb emberről” a vád gyanúja szerint, hogy „az oroszoknak kémkedik, idegen hatalmakat szolgál” – mondta Németh Szilárd, a Fidesz országgyűlési képviselője szerda este az M1 aktuális csatornán.
A Jobbik szerint a hétfői jogi bizottsági határozat után meglepő gyorsasággal döntött az Európai Parlament, mivel korábban, a bizottsági szakaszban másfél évig „húzták az időt”. A párt a szavazás után kiadott közleményében felidézte, hogy Kovács Béla többször is megerősítette a sajtónak: nem kíván élni mentelmi jogával, és álláspontjáról a bizottságot is tájékoztatta.
(MTI)
A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly májusban kérelmezte, hogy az EP „adja ki” a képviselőt a magyar igazságszolgáltatásnak. Súlyos – kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett – bűncselekmény miatt folytatnak ellene nyomozást. Azzal gyanúsítják, hogy az orosz titkosszolgálatnak kémkedett.
Az EP jogi szakbizottsága kevesellte az információt, amelyet a magyar ügyészség eljuttatott hozzájuk a nyomozásról, ezért kétszer is további indoklást kért az ügyészségtől írásban, majd személyesen is meghallgatta Polt Péter főügyészt Brüsszelben idén júliusban. Polt akkor sem árult el konkrétumokat, hogy milyen bizonyítékok alapján szeretnék vád alá helyezni Kovácsot, mert azok államtitoknak minősülnek.
Az EP szerint nem politikai támadás
Az Európai Parlament magyarországi képviselői Magyarországon ugyanazt a mentességet élvezik, mint az Országgyűlés tagjai. Az EP-nek azt kellett mérlegelnie Kovács mentelmi jogának felfüggesztése kapcsán, hogy politikai támadás áll-e a gyanúsítás mögött. Morvai Krisztina, a Jobbik másik EP-képviselője tavasszal amellett érvelt, hogy Kovács esetében pontosan erről van szó. Az EP jogi szakbizottságában Morvai akkor arra utalt, hogy szándékos kormánypárti lejáratókampány zajlott Kovács ellen.
Az Európai Unió elleni kémkedés Magyarországon 2014-ben lett bűncselekmény – emlékeztetett. A kémtevékenységgel kapcsolatos botrány nem sokkal később, „egyik napról a másikra, bombaként robbant 2014. május 15-én, az európai parlamenti választási kampány utolsó napjaiban”. Morvai Krisztina gyanúsnak tartotta azt is, hogy „a kormányközeli Magyar Nemzet újság, illetve Hír TV csatorna tette közzé az információt a szigorúan titkos kém-üggyel kapcsolatban”.
Ettől még nem bűnös
Hétfőn az EP szakbizottsága azt javasolta, hogy függesszék föl Kovács Béla mentelmi jogát, de parlamenti képviselőként továbbra is dolgozhasson, vagyis a magyar hatóságok ne vehessék őrizetbe. A lengyel konzervatív (polgári platformos) Tadeusz Zwiefka készített részletes jelentést az ügyről, amelyben azt írta: nem áll fenn komoly és megalapozott gyanú arra vonatkozóan, hogy a mentelmi jog felfüggesztését a képviselővel szembeni politikai kár okozása szándékával kezdeményezték volna. Mindazonáltal felhívta rá a figyelmet, hogy a mentelmi jog felfüggesztése kizárólag a büntetőeljárásra vonatkozik, és a jogerős ítélet meghozataláig a képviselőnek mentesülnie kell bármely formájú fogva tartás, vizsgálati fogságban tartás vagy más, képviselői megbízatásának teljesítését akadályozó intézkedés alól.
Idén volt már rá példa, hogy az EP azt kérte, ne vehessék őrizetbe a mentelmi jogától megfosztott képviselőt. A francia néppárti Jérôme Lavrilleux esetében született hasonló döntés, akit azzal vádoltak, hogy számlákkal trükközött Nicolas Sarkozy 2012-es elnökválasztási kampányában.
„A képviselő mentelmi jogának felfüggesztése [...] nem a bűnösség kimondását jelenti. Pusztán lehetőséget biztosít arra, hogy a nemzeti igazságszolgáltatás megkezdje vizsgálatát vagy elinduljon a bírósági tárgyalás” – írja az Európai Parlament az eljárással kapcsolatban.
Kovács Béla ügyeiről az Index számolt be részletesebben, ezt a cikkünket itt olvashatja.
„Idiótákról nem nyilatkozom”
Nem volt még rá példa az EP történetében, hogy európai uniós intézmények elleni kémkedés vádjával kérjék egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Nagyon sok esetben valamelyik vitatott kijelentésük miatt citálnák őket bíróság elé – ilyenkor az EP azt mérlegeli, hogy a munkáját végezte-e a képviselő, amikor bírált valakit.
A 2014-ben kezdődött parlamenti ciklusban eddig 16 képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, vagy a mentelmi jogának fenntartását kérték. Egy alkalommal nem adta ki a vádolt politikust az EP, tízet pedig a nemzeti hatóságok rendelkezésére bocsátottak. Öt ügy jelenleg is vizsgálat alatt áll.
A litván Viktor Uspaskich-t azért ítélték hazájában négy év börtönre, mert fiktív könyvelést vezetett, hogy eltitkolja pártja bevételeit és kiadásait. Kétszer is felfüggesztették a mentelmi jogát: először a litván országgyűlés (a Seimas), majd az Európai Parlament, mert miközben fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, megválasztották EP-képviselőnek.
A portugál Ana Gomes-t azért perelték be Lisszabonban, mert egy tévéadásban meggyanúsította a kormányt, hogy egy, a védelmi miniszterhez közel álló cég kezére játszotta a Viana di Castelo-i hajógyárat. Inkompetensnek és rossz szándékúnak is nevezte a minisztert. Az EP megvédte a képviselő szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, és nem adta ki a szocialista politikust a portugál hatóságoknak. Ráadásul az Európai Bizottság is vizsgálatot indított az ügyben a kormány ellen.
Ivan Jakovčić horvát képviselő nem volt ilyen szerencsés. Tavaly nyáron egy riporter megkérdezte tőle, mit reagál annak az üzletembernek a vádjaira, aki több, mint tíz éve próbál lovaspóló pályát építeni Motovun térségében, és a korrupt helyi hatóságokat okolja azért, amiért mindeddig nem járt sikerrel. „Idiótákról nem nyilatkozom” – válaszolta Jakovčić, mire becsületsértési pert kapott a nyakába. Az EP úgy ítélte meg, hogy Ana Gomessel ellentétben Jakovčić nem európai parlamenti képviselői feladatainak ellátásával összefüggésben hordta le a sértettet, és kiadták a pazini városi bíróságnak.
A görög Szotiriosz Zarianopuloszt azért engedték át az igazságszolgáltatásnak, mert 2010-ben fizikai erőszakkal fenyegetőzve illegálisan berontott az ETR-3 görög állami televízió épületébe, hogy félbeszakítsa a déli híradót és felolvassa közleményét.
Janusz Korwin-Mikke, a saját magáról elnevezett pártban (KORWiN) politizáló lengyel jobboldali képviselő felpofozta kollégáját, Michał Bonit (Civil Platform) egy varsói rendezvényen. Ő is a bíróságon találta magát.
Jelenleg az MSZP-s Ujhelyi István ügyét is vizsgálja a jogi szakbizottság. A Pesti Központi Kerületi Bíróság májusban azért kérte mentelmi jogának felfüggesztését, mert a jobbikos Sneider Tamás feljelentést tett ellene. Sneider rágalmazás miatt fordult a hatóságokhoz azután, hogy a szocialista politikus az ATV-ben tavaly tavasszal azt mondta róla, hogy egy maffiaszerű szervezetnek, egy szkinhedszervezetnek volt a vezetője.
Rovataink a Facebookon