Brüsszeli közbiztonság: „a szervezett káosz”

2015.11.21. 19:55 Módosítva: 2015-11-24 01:42:21
Béna az EU-s titkosszolgálati együttműködés, kaotikus a rendőrség brüsszeli szervezete, és a belga állambiztonsági hivatalban állítólag nem beszélnek arabul. A flamand–frankofón vitát is fölszította a terrorveszély.

Több szinten is problémás a terror elleni küzdelem Brüsszelben: a francia titkosszolgálat nem oszt meg minden információt a belgával, Brüsszelnek nincs egységes rendőrségi felügyelete, és a belga állambiztonsági hivatal alkalmazottai között állítólag alig találni olyat, aki beszél arabul. A leghangosabb kritikusok a flamand politikusok, akik a mai napig politikai tőkét tudnak kovácsolni abból, hogy a frankofón többségű főváros ellen hangolják az embereket.

A „külföldi terrorista harcosok” (FTF) listáját elvileg rendszeresen, közösen frissítik az EU-s országok, és minden tagállam illetékes hatósága hozzáférhet. Ezen a lajstromon azok szerepelnek, akik már elutaztak Irakba vagy Szíriába harcolni, vagy tervezik az utazást. Az információs rendszer azonban nem működik olajozottan. A múlt heti párizsi támadás két elkövetőjéről, Brahim és Salah Abdeslamról annak idején jelentették a belga hatóságok, hogy szervezik az utazásukat, mégis csak Brahimot állították meg – a törökök – Szíriába menet, írja a La Libre Belgique című napilap hétvégi, a terrorveszélynek szentelt kiadásában.

Az információáramlás nehézségeiről beszélt a tagállami rendőrségek munkáját uniós szinten koordináló ügynökség, az Europol vezetője, Rob Wainwright is csütörtökön az Európai Parlamentben. Az FTF listáról azt mondta: „2000 nevünk van, pedig az általános vélekedés szerint legalább 5000 ember utazott ki Szíriába vagy Irakba, hogy ott harcoljon.”

Így nem lesz uniós CIA

A francia–belga titkosszolgálati együttműködés kiváló, de ők sem osztanak meg egymással minden információt. A belga állambiztonsági hivatal például nem láthatja azt a november elején 11 700 főt számláló listát, amelyet a francia belső hírszerzés (DGSI) állít össze a szíriai háborúval összefüggésbe hozható személyekről. A Le Monde szerint kétezren közülük a dzsihádista mozgalom kemény magjához tartoznak.

Az adatcserének jogi akadálya van: a hatóságok nem adhatják ki azoknak a neveit, akikről csak feltételezik, hogy közük lehet valamilyen terrorcselekményhez. A La Libre egy forrása azonban nemzetek közötti hagyományos bizalmatlanságot sejti a titkolózás mögött: „az EU-s államok egyik utolsó » királyi « feladata a titkosszolgálatok működtetése, ami megmagyarázza, hogy az európai CIA ötlete miért kvázi képtelenség”. A titkosszolgálatok vonakodnak együttműködni az Europollal is, és inkább államközi egyezmények alapján dolgoznak össze.

Arabul beszélő munkatársat keresünk

A hét elején megrengette a belga sajtót, hogy a francia hírszerzés egy korábbi terrorizmus-ellenes szakértője azt nyilatkozta az AFP-nek: „az anti-dzsihádista hírszerzés szempontjából Belgium francia védőpajzs alatt van. És ki kell mondani: ahhoz képest, hogy tőlük indul a legtöbb ember Szíriába, a belgák nem állnak a helyzet magaslatán.”

A De Morgen szerint ennek részben az az oka, hogy a belga állambiztonsági hivatalban egyszerűen nem beszélnek elegen arabul. A nyelvi hiányosság „egy óriási probléma” a hivatalban, nyilatkozta hétfőn a Brüsszellel szomszédos Vilvoorde flamand szocialista párti (sp.a) polgármestere, Hans Bonte. Szerinte

kevés ügynök, de lehet, hogy senki nem ért arabul az állambiztonságnál.

A belga szövetségi kormány kereszténydemokrata igazságügyi minisztere, Koen Geens (CD&V) megerősítette, hogy idén január óta igyekeznek orvosolni ezt a problémát. Azonan „igaz, hogy időbe telik, mire a megfelelő profilú munkatársakat föl tudják venni.”

„Biztonsági szempontból, Brüsszel a tökéletes példa a szervezett káoszra” – vonja le a következtetést a flamand újság.

Túl sok a rendőrség Brüsszelben?

A terrorfenyegetettség előhozta a régóta vitatott kérdést, hogy nem lenne-e hatékonyabb, ha a jelenleg hat rendőrségi zónára felosztott belga fővárost egyetlen kézben fognák össze. Brüsszel közigazgatási felépítése különbözik Budapestétől: az 1,2 millió lelket számláló brüsszeli régió 19 egymástól többé-kevésbé független településből (commune) áll, amelyeket egy régiós kormány és parlament fog össze. Az egyik ilyen commune a héten hírhedtté vált Molenbeek. A rendőrségnek országos és helyi szervezetei is működnek, utóbbiakból a brüsszeli régióban hat darab.

A flamand politikai pártok több mint tíz éve szeretnék elérni, hogy egy kézbe kerüljön a brüsszeli rendőri felügyelet. Pénteken a brüsszeli parlamentben újból előadták érveiket az egységes rendőrség hatékonyabb működése mellett, amit a frankofón képviselők a párizsi támadást gusztustalan módon kihasználó politikai akciónak értékeltek. A mostani helyzetben éppen a brüsszeli közösségeket közelről ismerő rendőri szervezetekre van szükség, érvelt szombati számában a Le Soir. A francia nyelvű újság szerint a hatékonyabb bűnüldözés iránti vágyuk mellett az motiválja a flamand pártokat, hogy nagyobb befolyást szerezzenek a frankofón többségű fővárosban.

Akcióban jók

Kommunikációs problémákat sokkal inkább az állambiztonsági hivatal és a helyi rendőrségek között kellene orvosolni, érvel a Le Soir. Az elmúlt napok sorozatos letartóztatásai, a felpörgetett nyomozások, a fokozott rendőri jelenlét valóban azt mutatják, hogy a brüsszeli rendőrségi zónák elég jól működnek együtt. Biztosan nem a most már hétfőig kitolt terrorkészültség közepén fognak nekiállni átszabni a rendszert.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !