Senki nem akarja feldarabolni Schengent

További Eurologus cikkek

Az uniós belügyminiszterek tanácsülésén szóba sem került, hogy le akarnák választani a közép-európai államokat a Schengen-zónáról a menekültválság miatt. Az ideiglenes határellenőrzések viszont fél évnél tovább is megmaradhatnak.

„Ha a hozzászólásokat nézem, […] Schengen egységét mindenki meg akarta őrizni, egyetlen olyan hang nem volt, amelyik azt mondta volna, hogy darabolni kéne a Schengen-tagokat az egymáshoz való viszony vonatkozásában” – nyilatkozta Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára Brüsszelben péntek este.

Az államtitkár részvételével zajló belügyi tanácsülés utáni nyilatkozatok alapján sok a nézeteltérés a „menekültválság” kezelésében az uniós tagállamok között, de Schengent mindenki szeretné megőrizni. Ez árnyalja Orbán Viktor péntek reggel elhangzott kijelentéseit. A miniszterelnök a Kossuth Rádióban azt mondta: hat-hét ország, zömmel az EU alapító tagjai azt a következtetést vonták le a „menekültválságból és a legújabb kori népvándorlásból”, hogy vissza kellene állítani az EU belső határain az ellenőrzést. Ezzel leválasztanák magukat Közép-Európáról, amelyen keresztül érkeztek a menekültek.

Visszafordíthatatlan lépéseket senki nem tenne, az azonban világossá vált, hogy a miniszterek arra készülnek: az ideiglenes határellenőrzések több, mint fél évig megmaradnak a zónán belül, erre pedig jogi megoldást kell találni.

Jogi izgalmak

A Miniszterek Tanácsának elnöksége – ebben a félévben Luxemburg – elővigyázatosságból tűzte a pénteki ülés programjára Schengent, hogy jogi megoldást találjanak rá, hogyan lehet fél évnél is tovább fenntartani az ellenőrzéseket a schengeni belső határokon. Ősszel több uniós ország, köztük Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Szlovénia is ideiglenesen visszaállította az ellenőrzéseket a határain.

A Schengeni határ-ellenőrzési kódex szerint ezt hat hónapig tehetik meg, akkor, ha „a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély” áll fönn.

Azt pedig senki nem tudja, hogy mi történik majd márciusban, amikor ez a féléves időszak lejár, Németországnak, Ausztriának és a többi országnak pedig esze ágában sem lesz újból engedélyezni az útiokmány-ellenőrzés nélküli áthaladást a határon. Az ülést elnöklő Luxemburg félti a saját „gyerekét”, a Schengen-zónát, amelyre a kis ország által kivívott legnagyobb uniós vívmányként tekintenek a Tanács elnökségében. Attól tartanak, hogyha előáll egy ilyen jogsértő állapot, tényleg elfelejthetjük a szabad utazást.

Maximum két év haladékot adnának a határukat ellenőrző tagállamoknak, és erre meg is van a jogi lehetőség, „kivételes körülmények esetén, amikor a belső határellenőrzés nélküli térség általános működését a külső határellenőrzés végzése terén mutatkozó tartós és súlyos hiányosságok veszélyeztetik”. A tagállami minisztereknek bele kell egyeznie, hogy a határellenőrzéseket ilyen hosszú ideig fenntartsák, tehát ehhez is lesz mindenkinek még egy-két szava.

Mit ér a határellenőrzés a szabálytalan határátlépők ellen?

Magyar kormányközeli források korábban hangoztatott érvelése szerint a belső határellenőrzések visszaállítása nem megoldás a menekültválságra, hiszen a bevándorlók többsége nem azokon a határátkelőkön jut be az uniós országokba, ahol visszaállítják az ellenőrzést, hanem a zöldhatáron.

Görögország beerősít

Eddig a hétig mindenki Görögországra mutogatott Brüsszelben, mert az ő határellenőrzésükben látnak „tartós és súlyos hiányosságokat”. Csütörtökön azonban több forrás szerint burkolt fenyegetéseket kaptak más tagállamokból, hogy kizárhatják őket a Schengen-zónából, ha nem lépnek fel erőteljesebben a bevándorlók regisztrálásában. Ekkor

beleegyeztek, hogy külföldi segítséggel erősítik meg az égei-tengeri szigetek határőrségét és a görög-macedón határt is.

Az EU polgári védelmi mechanizmusát is aktiválták: sátrakat, generátorokat és más felszerelést kapnak segítségként.

Schengen barátai

Csütörtökön arról állapodtak meg a visegrádi országok vezetői Prágában, hogy elutasítják „a mini Schengent”. A közép-európai országok az EU-n belüli szabad mozgás korlátozása helyett a külső határok erősebb védelmét szeretnék – jelentették ki.

Felkai László szerint az uniós országok közül senki nem kérdőjelezi meg, hogy fontos a külső határok védelme, „csak a cselekmények sorrendjében van különböző megközelítés”. A magyar megközelítés az, hogy először a külső határt kell megvédeni, magyarázta, és hozzátette, hogy úgy tűnik, mintha a visegrádi országok mellett mások is ehhez az állásponthoz közelednének. „Volt három-négy olyan ország, amelyektől még nem hallottam viszont ennyire pregnánsan a magyar értékrendet, mint most, de ebből én még messzemenő következtetést nem vonok le” – mondta az EUrologus kérdésére péntek este.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !