Az Európai Parlament aggódik a magyar jogállamiság miatt

További Eurologus cikkek

Az Európai Uniónak azonnal el kellene kezdenie a demokráciát, jogállamiságot és az alapvető jogokat veszélyeztető lépések monitorozását, jelentette ki az Európai Parlament egy szerdán jóváhagyott állásfoglalásban. Az MSZP-s Ujhelyi István tartózkodott a szavazáson. A Fidesz szerint a határozat bosszú a menekült-áthelyezési kvóták elutasítása miatt. Ebből a határozatból sem lesz „hetes cikk”.

A 327 szavazattal, 293 ellenszavazat és 61 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a Parlament (EP) ismét felszólította az EU ellenőrző szervét, az Európai Bizottságot, hogy „haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomonkövetési eljárását” – áll az EP szerdai sajtóközleményében.

Vera Jourová EU-biztos december elején arról beszélt, hogy a Bizottság nem lát a magyar demokráciát, jogállamiságot és alapjogok érvényesülését fenyegető rendszerszintű veszélyt annak ellenére, hogy számos jogsértési eljárás jelenleg is folyamatban van.

Az európai parlamenti képviselők többsége szerint viszont ez a „megközelítés elsősorban a jogszabályok marginális, technikai vonatkozásaival foglalkozik, figyelmen kívül hagyva a tendenciákat, az ismétlődő mintákat és az intézkedéseknek a jogállamiságra és az alapvető jogokra gyakorolt együttes hatását”. A Bizottságnak azt kellene vizsgálnia, hogy ezek együtt rontották-e a demokrácia állapotát. Bizottsági fellépés hiányában hasonló jelenségek már más tagállamokban is megjelentek, teszi hozzá a szerdán elfogadott szöveg.

Mi is a baj?

Az Európai Parlament a következő területeken talált kivetnivalót a közelmúlt magyar kormányzati munkájában:

a magyar szabályok „indokolatlanul kriminalizálták a menekülteket, migránsokat és menedékkérőket”,
a kormány idegengyűlölő retorikája, amely a kommunikációs kampányok és nemzeti konzultációk révén a migránsokat társadalmi problémákhoz vagy biztonsági kockázatokhoz kapcsolja, ezáltal még problematikusabbá téve az integrációt”,
a véleménynyilvánítás szabadsága, így a tudományos élet szabadsága,
a civil szervezetek tevékenységének korlátozása és akadályozása,
a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák, a zsidók és az LMBTI-személyek – jogai,
az alkotmányos rendszer működése,
az igazságszolgáltatás és egyéb intézmények függetlensége,
a korrupcióra és összeférhetetlenségre utaló számos aggasztó jelenség.

Bosszú a kvóták elutasítása miatt

A Fidesz európai parlamenti delegációja a liberálisok, a szocialisták, a kommunisták és a zöldek bosszúhadjáratként értelmezi a határozatot, amelyben Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője kulcsszerepet vállalt a határozat egyik szerzőjeként.

„Az elmúlt napokban világossá vált, hogy egy összehangolt kampány folyik hazánk ellen: az Európai Bizottság támogatta a Magyarország elleni aláírásgyűjtést és több ügyben kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen. Nyilvánvaló, hogy e mögött valójában Magyarország bevándorláspolitikájának elutasítása áll. Hazánk ennek ellenére ellenzi a kötelező bevándorlási kvótát, mert a hatályos uniós szerződések alapján jogtalan; mert nem csökkenti, hanem fokozza a bevándorlást; és mert veszélyes, hiszen növeli a terrorveszélyt, a bűnözést, illetve veszélyezteti a kulturális identitásunkat” – írják közleményükben.

Orbán egy veszélyes vírus

Ujhelyi István (MSZP) tartózkodott a szavazáson. Habár a négy képviselőcsoport által közösen megfogalmazott javaslat minden megállapítását helyesnek és pontosnak tartja, nem tud olyan kezdeményezést támogatni, amely „Orbán Viktor bűnei miatt egész Magyarországot bünteti” – nyilatkozta.

„Ha csak egy újabb fenyegető határozat születik az Európai Parlamentben, azt Orbán és a tenyeréből etetett közmédia ismét az ország »megtámadásaként« fogja bemutatni. Ezzel pedig csak erősödne a populista rezsim” – vélekedett a szocialista politikus, aki Orbán Viktort egy veszélyes vírusnak nevezte, amely egyre súlyosabban fertőzi meg Magyarország után egész Európát is.

A lényeget kiszavazták a szövegből

A határozat szövegéből azonban végül kihúzták azt a pontot, amely kimondja, hogy a magyar intézkedések összessége rendszerszintű veszélyt jelent a jogállamiságra, és hogy adottak feltételek ahhoz, hogy a Bizottság alapos vizsgálatot folytasson Magyarországon, akár az EU-szerződés „hetes cikk” szerinti eljárása alapján is. Három szavazaton múlt, hogy ez a kitétel nem került a határozatba.

Azt a részt is törölték – mindössze kilenc szavazattal – amelyben az EP üdvözli a hetes cikk életbe léptetését sürgető európai polgári kezdeményezést, és arra kéri a Parlament emberi jogi bizottságát, hogy újból tűzze napirendjére a kérdést. A szociáldemokrata képviselők közül egyedül Szanyi Tibor (MSZP) szavazott nemmel erre a pontra, tizennyolc frakciótársa pedig tartózkodott.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !