Vége lehet a jó világnak Angliában

David Cameron nagy svunggal érkezett Brüsszelbe csütörtökön: azt mondta, késő éjjelig fog dolgozni, ha kell, hogy kiharcoljon egy jó alkut. A brit miniszterelnök azzal nyert választást májusban, hogy megígérte a szavazóinak: megreformálja az Európai Uniót és engedményeket követel az Egyesült Királyságnak. Ha nem sikerül, a britek népszavazáson dönthetnek róla, hogy kérnek-e még az európai közösségből.

Négy dolgot szeretne:

• kevesebb uniós bevándorlót,
• versenyképesebb EU-t,
• egy hangyányit visszavenni Brüsszel döntési jogköreiből, és
• megvédeni a londoni bankokat az eurózóna befolyásától.

Azért kell reformokat felmutatnia, mert a brit euroszkeptikus sajtó, különösen a Rupert Murdoch médiamágnás érdekeltségébe tartozó népszerű lapok durván ráálltak az utóbbi években az unió szapulására. Az EU-gyűlölő hullámot aztán meglovagolta a brit függetlenség párt (UKIP), akik az unió antidemokratikus működéséről szónokolnak, és a kelet-közép-európai bevándorlók ellen keltik a hangulatot a brit választók körében. Cameronnak meg kell szólítania azokat a szavazókat, akik a lengyelekben, magyarokban, csehekben, románokban és a többiekben segélyeken élősködő tömegeket látnak, és hányingerük támad, ha egy szalagcímen azt látják: Brüsszel.

A legrázósabb brit követelés, hogy letilthassák néhány szociális támogatásról azokat, akik az EU-ból jönnek és az Egyesült Királyságban szeretnének élni. Az ötlet nem új, tavaly ilyenkor már kidolgozták a részleteket:

• az EU-s letelepedőknek négy évet kellene várniuk arra, hogy adókedvezményeket vehessenek igénybe és önkormányzati lakhatást igényeljenek,
• nem kapnának gyermekellátási segélyt és adókedvezményeket az otthon, például Magyarországon élő  gyermek után,
• kitoloncolnák őket Nagy-Britanniából, ha hat hónap után sem találnak munkát,
• a munkakeresők nem kapnának segélyt.

A gond az, hogy a terv sérti az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvét: hogy minden tagállamban ugyanazok a jogok illetik meg bármelyik uniós állampolgárt.

Orbánnal is egyeztet Cameron

A visegrádi államok vezetői világossá tették Cameronnak csütörtökön: nem fognak beleegyezni abba, hogy négy évre befagyassza a Nagy-Britanniába vándorló közép-európaiak szociális juttatásait. „Semmilyen megoldást nem fogunk támogatni, amely diszkriminatív, és korlátozza a szabad mozgást” – írták egy közös nyilatkozatban.

A brit miniszterelnök péntek reggel négyszemközti megbeszélésre hívta Orbán Viktort. Orbán azt mondta: tárgyalni kell a brit javaslatról. A mostani álláspont szerint a magyar kormány csak akkor megy bele, hogy korlátozzák a Nagy-Britanniába érkezett uniós állampolgárok jogait, ha a britekre is bevezetik ugyanazokat a korlátozásokat.

Angela Merkel békülékeny hangot ütött meg csütörtök este. „Mind a huszonhét másik tagállam érdeke az, hogy Nagy-Britannia EU-tag maradjon” – mondta a csúcstalálkozó után. Olyan fontos ez az érdek, hogy nem zárta ki azt sem, módosítják az EU alapszerződését, hogy bizonyos feltételek mellett korlátozhassák a szabad mozgást az unión belül. Egy ilyen módosítást évekig tart törvénybe iktatni, de a döntést már a közeljövőben meghozhatnák róla. François Hollande francia elnök annyit mondott, hogy rövid távon ellenzi a szerződésmódosítást.

Azért fontos a sietség, mert Cameron azt ígérte, hogy legkésőbb 2017-ig népszavazásra bocsátja az Egyesült Királyság EU-tagságát. Ha addig nem is lenne kész a szöveg, a politikai ígéret már megszülethet.

Kihelyezett brit belpolitika

Cameron több, mint fél órás beszédben győzködte kollégáit a vacsora alatt, és érezni vélte a többiek „hatalmas támogatását”. Mégis feldúltan távozott a csütörtök esti sajtótájékoztatóról. Egészen indulatosan jelentette ki, hogy „közelebb kerültünk a megoldáshoz”.

Az európai állami vezetők támogatása a bajba jutott politikusnak szóló együttérzésből fakadhat. Az Európai Tanács tagjai szeretnék, ha Nagy-Britannia bent maradna, és valószínűleg nem akarnak UKIP kormányt sem látni Londonban. Ha ennek az az ára, hogy némi jogi bűvészkedéssel segíteni kell Cameronnak, hogy kifogja a szelet a vitorlájukból, ám legyen.

„Mindenki érti a britek helyzetét. Politikai szinten könnyebben találunk megoldást, mint a jogászok vagy az Európai Bizottság bürokratái” – nyilatkozott egy elnökségi forrás, arra utalva, hogy a népszavazás és az EU-reform, amit Cameron hozzácsomózott, egy brit belpolitikai ügy, amit sajnálatos módon Brüsszelben kell lejátszania.

Donald Tusk, a csúcstalálkozót levezető elnök szerint mindenki, David Cameront is beleértve, elfogadta, hogy akármilyen EU-reform is születik, az nem lehet kirekesztő. „Sokkal optimistább vagyok, mint korábban” – mondta az ülés után.

Februárra konkrét javaslatot ígért a brit ügyben.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !