Hivatalosan is vizsgálja a lengyel demokráciát az Európai Bizottság

Előzetes vizsgálatot folytat az Európai Bizottság (EB) a „jogállamisági keretben” a lengyel kormány elmúlt hetekben életbe lépett intézkedései miatt, jelentette be az EB alelnöke, Frans Timmermans szerda délután. Az egyik legaggasztóbb jelenség, hogy az alkotmánybíróság döntéseket hozott, amelyet más állami intézmények nem vesznek figyelembe, emelte ki.

„Az eljárás célja az, hogy tisztázzuk a tényeket objektív módon, értékeljük a helyzetet és párbeszédet indítsunk – tette hozzá – a célunk nem az, hogy vádaskodjunk, vagy polémiába kezdjünk, hanem hogy racionálisan, ésszerűen megoldásokat segítsünk találni.”

Az EU-biztosok hosszan vitatkoztak az ügyről, de „pragmatikusan álltak a kérdéshez, és végül egyetértésben döntöttek” – nyilatkozott egy bizottsági forrás. Navracsics Tibor tehát nem szavazott az indítvány ellen, szavazásra nem is került sor.

A felvetésre, hogy miként képzeli el a racionális dialógust azzal a lengyel politikai vezetéssel, amely durva levelekkel reagált Timmermans decemberi kritikájára, azt válaszolta:

Úgy gondolom, a lengyel kormány akarja a párbeszédet, függetlenül attól, hogy milyen hangvételű levelet küldenek.

A lengyel igazságügyi miniszternek címzett szerdai levelében, mely az EUrologus birtokába jutott, Timmermans azt is kifogásolta, hogy a lengyel országgyűlés rohamtempóban fogadta el az alkotmánybíróság működését átalakító jogszabályokat, és nem várta meg a Velencei Bizottság véleményét, amelyet pedig a lengyel kormány kért ki még december végén. Az Európai Bizottság szerint az új szabályok nagyobb politikai beleszólást engednek a bírói testület munkájába, és megnehezítik a bírák dolgát, hogy alkotmányos kontrollt fejthessenek ki a Lengyelországban elfogadott új törvények fölött. A legtöbb alkotmánybírósági döntéshez mostantól a bírák kétharmadának egyetértésére van szükség egyszerű többség helyett.

A jogállamisági mechanizmus első szakasza, hogy értékelik a helyzetet, és képet akarnak kapni arról, hogy Lengyelországban hogyan látják az ügyet. Ezután következtetéseket vonnak le, és eldöntik, hogy ajánlásokat küldenek-e, vagy lezárják az eljárást.

Márciusban kerülhet sor erre a következő lépésre, vélekedett Frans Timmermans.

A magyarokra találták ki a vizsgálatot, amit most a lengyelek kapnak

 Az Európai Bizottság 2014 márciusában hozta létre az ellenőrző mechanizmust, amellyel saját kezdeményezésére vizsgálódhat egy tagállamban, és a Magyarországon végrehajtott közjogi változtatások ihlették a lépést. Az EB ugyanis meglehetősen küszködött akkor, amikor a 2010 utáni magyar alkotmányozás komplex problémájával találta magát szembe. Az aggályos jogszabályok ellen, ahol volt uniós jogalap, kötelezettségszegési eljárásokat indítottak, de nem tudták kezelni azt a rendszerszintű átalakítást, amit a Fidesz hajtott végre.

Magyarországon azonban mégsem vetették be ezt a jogi lehetőséget, hiába kérte ezt már több alkalommal is az Európai Parlament.

Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke más lehetőséget is kínál a jogállamiságot fenyegető veszélyek kiszűrésére, azt az eljárást azonban a tagállami kormányokat összefogó Tanács indíthatja el, nem az Európai Bizottság. Mivel pedig a hetes cikk egyúttal a renitens országokra kivethető szankciókról is rendelkezik, az elmúlt években ráragadt a „politikai atombomba” címke, amely inkább elrettentésre jó, nem pedig tényleges párbeszédre.

A „jogállamisági keret” azonban nem említ szankciókat, ezért könnyebben nyúlhat hozzá az uniós ellenőrző testület. Ennek ellenére ez az első alkalom, hogy hivatalosan beizzítják a műveletet.

Kizárhatják a lengyeleket az Eurovízióról

Az igazi fenyegetést azonban nem is az Európai Bizottságtól kapta a lengyel kormány. Az Európai Műsorsugárzók Uniójának (EBU) az elnöke, Jean-Paul Philippot arról beszélt a Financial Timesnak, hogy kizárhatják a lengyel közmédiát a szervezetből, ha az új médiatörvény nem felel meg az EBU szabályainak. Csak EBU-tagok indíthatnak versenyzőt az Eurovízió című dalversenyen, amelyet 180 millióan néznek szerte Európában.

Az eddig kereskedelmi alapon működő lengyel közmédiát közhasznú állami társaságokként működő „nemzeti médiává” alakítanák át, amelynek tevékenységét egy új testület, a Nemzeti Médiatanács felügyelné. Az átalakított média küldetése a „nemzeti hagyományok, valamint a hazafias és a humanista értékek ápolása”, „az objektív tájékoztatáshoz való hozzáférés biztosítása” – áll a múlt héten közzétett törvénytervezetben.

Jacek Kurski, az állami tévétársaság újonnan kinevezett konzervatív elnöke kritizálta a verseny 2014-es győztesét, az osztrák Conchita Wurstot. Azt mondta: Wurst egy „nyugatról érkezett kulturális agresszió.”