Merkel időt kért a török migránstervre

Csütörtökön késő éjszakáig tárgyaltak az uniós állami vezetők a menekültválság kezeléséről, és a nézeteltérések ellenére egyetértésben adtak ki egy közös nyilatkozatot a következő hetek teendőiről.

Angela „Mutti” Merkel német kancellár becenevéhez méltón higgadtan, az uniós kollégáival kapcsolatban megértően beszélt, és pontról pontra fölvázolta, hogy szerinte mire kell fektetni a hangsúlyt, ha közös, európai megoldást keresünk a menekültválságra.

A török-görög határon kell kezdeni a munkát, mondta. „Az első lépés, hogy a Frontexszel, a török parti őrséggel és a NATO-val az illegális bevándorlást jelentősen visszaszorítsuk, és aztán rögtön meglátjuk, merre léphetünk tovább.”

Az Égei-tengeren az európai uniós határügynökség, a Frontex, és múlt hét óta az észak-atlanti katonai szövetség, a NATO végez közös határvédelmi, felderítési műveletet. A török kormány beleegyezett, hogy visszaveszi a nemzetközi védelemre nem jogosult bevándorlókat. Görögországban rohammunkával elkészült négy menekültfogadó állomás, úgynevezett „hotspot”.

Merkel úgy gondolja, hogy a török-EU akcióterv minőségi változást hozhat a menekülthelyzetben.

„Adjunk esélyt a török-EU akciótervnek – mondta. – Március elejére legalább tíz nap tapasztalunk lesz arról, hogyan működik a határőrizet, és Törökországgal közösen ki tudjuk értékelni.”

Ha lesz betelepítés, önkéntes lesz

Az Orbán Viktor által sokat emlegetett, Törökországban élő menekülteket Európába telepítő program nincs a német kancellár prioritásai között.

„A menekültek szállítása, őszintén szólva, szerintem most nem központi téma. A központi téma az, […] hogy miként tudjuk a schengeni rendszert teljesen visszállítani. 

Ez hotspotokat jelent, a hotspotokból történő áthelyezést, Olaszországból, de főleg Görögországból. Valamint azt, hogy mindenkinek vállalnia kell a felelősséget és végre kell hajtania ezeket a műveleteket.

Ha már látjuk, hogy az illegális bevándorlást vissza tudjuk szorítani, akkor beszélhetünk arról a kérdésről, hogy mit tehetünk a legális bevándorlás ügyében.

Nagy volt az egyetértés abban, hogy ha létrejön egy betelepítési program, az önkéntes legyen

– mondta el a német kancellár.

Az osztrák plafon

Ausztria hétvégétől szigorúan szabályozná, hogy hány menedékkérőt enged át a határán. A továbbutazókkal együtt naponta legfeljebb 3200 menekült léphet be Ausztriába, és maximum 80 menedékkérelmet nyújthatnak be az országban – jelentette be az osztrák belügyminiszter szerdán.

Merkel nem szentelt sok figyelmet az osztrák bejelentésnek a péntek hajnali sajtótájékoztatóján, és úgy emlékezett, hogy az esti csúcstalálkozón sem kaptak rajta hajba a vezetők. „Elég sokan meglepődtek az osztrák döntésen, különösen a nyugat-balkáni országokban, de hogy hevesen vitatkoztunk volna rajta, az túlzás. Eszmecsere volt, megállapodtunk egy közös nyilatkozatban, és az osztrák kormány megerősítette, hogy támogatja ezt a nyilatkozatot. Ha bármit jelent az osztrák döntés, akkor azt, hogy még gyorsabban ki kell értékelnünk, hogy jó úton járunk-e a török-EU akciótervvel.”

A visegrádi országok már korábban kifejezték, hogy kételkednek az akcióterv sikerében. Úgy gondolják, hogy egyedül Törökországra hagyatkozni nem elég. Orbán Viktor szerint második védvonalra van szükség, mert az EU és Törökország megállapodása nem működik a gyakorlatban: a B-terv Bulgária és Macedónia határainak biztosítását jelentené, amihez Magyarország bármilyen segítséget hajlandó megadni.

Ennek ellenére a visegrádi országok is támogatták a péntek hajnalban kiadott közös nyilatkozatot. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ezt megerősítésként értékelte arra nézve, hogy „nincs alternatívája egy jó, intelligens és bölcs kooperációnak Törökországgal.”

Az olasz miniszterelnök megfenyegette Orbánt

A Reuters úgy értesült, hogy az olasz miniszterelnök, Matteo Renzi vacsora közben elejtett egy fenyegetést a visegrádi országoknak: ha nem fogadnak be migránsokat, az uniós közös büdzsé legnagyobb részét befizető országok megvághatják a legszegényebb régióknak fenntartott fejlesztési támogatásokat.

„A migrációs válság az összes EU-s ország közös problémája.

Ha nem mutatnak szolidaritást, azok az országok is kevésbé lesznek szolidárisak önökkel, amelyek a legtöbb pénzzel járulnak hozzá az EU-s költségvetéshez

– mondta.

Idén indulnak a tárgyalások a 2021-2027-es keretköltségvetésről. Németország és Franciaország után Olaszország a harmadik legnagyobb befizető.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !