Tényleg rábólintott Orbán a kvótákra?

További Eurologus cikkek

Elvileg igen, de ki fogja számonkérni, hogy Magyarország nem hajt végre egy műveletet, ami máshol is alig indult be?

Mindkét oldalról szórták a kritikát Orbán Viktorra a múlt heti uniós csúcstalálkozón, az Európai Tanács ülésén elfogadott végkövetkeztetések miatt. Ahogy azt az EUrologus már a csúcs után közvetlenül megírta, a magyar miniszterelnök továbbra is ellenzi a menedékkérők unión belüli elosztását szolgáló „kvótarendszert”, ugyanakkor ő is jóváhagyta a zárónyilatkozatot, amely kimondja:

teljeskörűen végre kell hajtani az Unión belüli áthelyezési folyamatot.

Az ellenzék rögtön ráugrott az ellentmondásra: a Jobbik „elképesztő árulásról”, a Demokratikus Koalíció „hazugságról” beszélt. Kovács Zoltán kormányszóvivő azzal hárított, hogy csak a tavaly nyári döntésről van szó, ami 40 ezer ember önkéntes alapú befogadásáról szól (Magyarország itt nulla menedékkérőt vállalt), nem a kvóták alapján kiszámolt 120 ezresről, amit a magyar kormány nem szavazott meg.

Annak ugyanakkor semmi nyoma, hogy ebbe csak a 40 ezres önkéntes elosztást értették volna bele, ahogy azt a kormányszóvivő állítja. Az elfogadott konklúzió – ahogy arra a 444.hu is rámutatott – nem közvetlenül a tavaly nyári, hanem az év végi ülésre utal vissza: „valamennyi tavaly decemberben elfogadott intézkedést a lehető leggyorsabban végre kell hajtani, a migránsok Unión belüli áthelyezésére vonatkozó határozatokat [...] is beleértve”. A hivatkozott decemberi végkövetkeztetés szerint a tagállamoknak

végre kell hajtaniuk a migránsok EU-n belüli áthelyezésére vonatkozó határozatokat.

Többes számban, vagyis – mivel csak kettő ilyen volt – a kvótást is. Azaz

persze, elvileg rábólintott, hogy mielőbb megcsinálja, miközben nem ért vele egyet, bíróságon harcol ellene és a döntésig nem is hajlandó végrehajtani.

Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy a javaslatot korábban már elfogadta az Európai Unió Tanácsa. Ez nem azonos az Európai Tanáccsal, a tagállami miniszterek vannak benne, de csak előbbi vesz részt a jogalkotásban. Vagyis a csúcstalálkozó végkövetkeztetése egyszerűen csak azt mondja ki, hogy csinálják meg, amit amúgy is kötelesek lennének megcsinálni.

Eddig nem csak Magyarország, de mások sem igazán hajlottak rá, alig ötszáz EU-ba érkezett menedékkérőt helyeztek át a tagállamok között.

Szóval mindenki letojhatja az egészet?

Ha egy tagállam nem (vagy rosszul) hajt végre egy uniós jogszabályt, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat. Ez egy hosszú folyamat, ami oda-vissza levelezgetés és európai bírósági per után pénzbüntetéssel járhat, ha menet közben nem sikerül megegyezni. Az uniós menekültügyi szabályok betartatására egyébként már egy sor ilyen eljárást kezdtek a közelmúltban, de a 120 ezres széttelepítés miatt még egyet sem. A tanácsi határozat ugyan másnaptól életbe lépett, de elvileg csak 2016. szeptember 26-ig kell befejezni az áttelepítéseket, vagyis egy ideig még megúszhatja a kormány.

Orbán Viktor pénteken arról beszélt, hogy a menekültek jogi erővel való szétosztását támogatók hangja erős volt a csúcstalálkozón, „ennek a kivédése lesz nagyon fontos a következő hetekben, és erről fog szólni a következő EU-s csúcs”. A következő csúcstalálkozót március 6-án tartják.

Amint kevesebben jönnek, Magyarország is fogad majd

A Politico európai néppárti forrásokra hivatkozva azt írta hétfő reggel, hogy Orbán Viktor a néppárti miniszterelnökök és államfők múlt heti összejövetelén zárt ajtók mögött kijelentette: Magyarország is hajlandó menekülteket befogadni, de „akkor és csak akkor”, ha az Európába érkező bevándorlók száma csökken. Ez összecseng a korábbi kijelentéseivel, például amikor szeptemberben arról beszélt: először a határok védelméről kell gondoskodni, és utána elmélkedhetünk rajta, hogy hogyan legyünk szolidárisak egymással és a menedékkérőkkel.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!