Paks2 mégis állami támogatással üzemel majd?

Több brüsszeli forrásból is úgy értesültünk, hogy alakul a megegyezés a magyar kormány és az Európai Bizottság között Paks2 állami támogatásáról. Úgy tudjuk, ha a kormány feladja az eddigi álláspontját, miszerint állami támogatás nélkül is fenntartható, sőt nyereséges lesz az atomerőmű bővítése, a következő hónapokban zöld utat kaphat a projekt az Európai Unió ellenőrző testületétől.

 

„Meghallgatjuk, hogy holnap mit mond a versenyjogi biztos, és majd meglátjuk, mik az érvei” – válaszolta Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter az EUrologusnak arra, hogy továbbra is tartják-e, hogy Paks mögött nincs állami támogatás, és nem fognak-e inkább azzal érvelni Brüsszelben, hogy van, de az szabályos.

A versenyjogi biztos a dán Margrethe Vestager, akivel pénteken találkozik Lázár Brüsszelben. Az állami támogatást firtató vizsgálat tavaly májusban indult, a párbeszédet a kormány kezdeményezte, ahogy Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos szeptemberben hangsúlyozta az Indexnek. Azt mondta, ők kérték annak az álláspontnak a megalapozását, hogy ez a projekt állami támogatás nélkül is megtérül.

A kormány számításai szerint ugyanis megtérül. Az erőmű teljes élettartamát tekintve nagyjából 17 forintba fog kerülni egy kilowattóra energia előállítása, és a villamos-energia piaci ár a kormány kalkulációi szerint ennél 10-15 százalékkal magasabb lesz 2025 körül, ezután pedig még drágábban lehet majd eladni. Ennek az egyik oka, hogy „radikális átalakulás lesz 2025 után az árampiacon az EU szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési céljai miatt” – mondta Aszódi Attila.

Az Energiaklubnak, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontnak és az Európai Bizottságnak is más eredmények jöttek ki az elmúlt két év elemzéseiben, ezért érthető, hogy az uniós testület vonakodik ráütni a pecsétet a projektre. Ők azt szeretnék elérni, hogy az EU-s piaci verseny független vállalatok között dúljon, és ne arról szóljon, hogy melyik ország kínál nagyobb támogatást a beruházó cégeknek.

Másik forgatókönyv

A rendszer azért valamennyire rugalmas. A brit Hinkley Pointra tervezett atomerőmű mögé beállt a brit állam: ártámogatást ígértek arra az energiára, amit az erőmű fog termelni az első 35 évben, és garanciát vállaltak a hitelre, amit az erőmű építtetőjének föl kell vennie a kivitelezéshez. A britek meggyőzték a Bizottságot, hogy a piacról nem tudták volna finanszírozni a projektet, és ez a legcélszerűbb módja, hogy pótolják azt az évi 60 gigawatt kapacitást, ami 2021 és 2030 között ki fog esni a rendszerükből a bezáró szén- és atomerőművek miatt.

Lázár János úgy látja, hogy Paks2-nél egy ponton van érdemi vita Brüsszelben: hogy hány százalékos hasznot kell termelnie az erőműnek ahhoz, hogy piaci alapon is megtérüljön. Szerintük megéri, és a kormány által rendelt tavaly szeptemberi Rotschild-tanulmányra hivatkozott. Ezen kívül az Európai Bizottság szerinte ragaszkodni fog ahhoz, hogy Paks2 nem lehet az MVM csoportban, mert az egy monopólium, és Paks2-nek önállónak kell maradnia, az ott termelt áramhoz mindenkinek egyenlő feltételekkel kell hozzáférnie.

Kiváltani az orosz hitelt

Az orosz hitelről azt mondta Lázár János, hogy a megállapodásban foglalt előtörlesztési lehetőség miatt jogunk van kiváltani, és nemzetközi pénzpiaci szakértőkkel egyeztet, hogy van-e kedvezőbb hitel, amivel az oroszt ki lehet váltani a nemzetközi pénzpiacon. Úgy gondolja, a felminősítés után ezt érdemes megfontolni.

Az viszont kérdéses, hogy valóban annyival hitelképesebb lett Magyarország a felminősítés után, hogy a világ egyik legjobb üzletének beharangozott orosz hitelnél most már kaphatnánk kedvezőbbet. Lehet, hogy inkább arról van szó, hogy biztonsági tartalék után kell nézni, mert az orosz költségvetés komoly likviditási problémákkal küzd, és nem biztos, hogy tudnak majd fizetni.

Ne számítsunk gyors megegyezésre

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője szerint is a legnagyobb esélye annak van, hogy a Bizottság ragaszkodik hozzá, hogy Paks2-ben van állami támogatás, de azt különleges feltételekre való tekintettel engedélyezheti. Ő azonban úgy értesült, hogy sok tárgyalásra van szükség, és rövid távon nem várható eredmény. „Én nem látom azokat a piaci zavarokat, amik miatt Magyarország energiaellátása nem oldható meg másképp, csak nukleáris projekttel” – mondta a képviselő az EUrologusnak.

Az osztrák kormány tiltakozása is keresztbe tehet a megegyezésnek, ők ugyanis az uniós bíróságig vihetik az ügyet. Ausztria szerint már a Hinkley Point-i erőmű is aránytalanul torzítja az európai energiapiacot, várható, hogy Paks 2 ellen még határozottabban föllépnek majd.

Bonyolítja a képletet, hogy uniós eljárás folyik az elmaradt közbeszerzési pályázat miatt a paksi bővítésre. Hogyha ez a vizsgálat jogsértést állapít meg, Paks 2 az állami támogatásra sem kaphat engedélyt.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !