Végre életbe léphet a sorsdöntő klímaegyezmény
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban - 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Véget ért Marine Le Pen tárgyalása, de csak márciusban derül ki, indulhat-e a következő elnökválasztáson
- Fény derülhetett Amerika hírhedt gépeltérítőjének kilétére
- Az elmúlt évek legnagyobb támadását indították a szíriai kormány ellen, az orosz légierő segít visszaverni a lázadókat
- Még csak pár órája lépett életbe, de máris megsértették a tűzszüneti megállapodást Libanonban
- Mindenki menekül a fővárosból, rablóbandák vették át az uralmat Haitin
- Donald Trump szerint atomháború lett volna, ha ő nincs jóban Kim Dzsongunnal
- Robbanás volt Spanyolországban, többen meghaltak
- Megölték Sierra Leonéban a tavalyi puccskísérlet két kulcszsereplőjét
- Donald Trump felvette a telefont, Robert Ficót azonnal meghívták Moszkvába
- Fontos hasonlóságokat talált Magyarország és Marokkó világnézetében Szijjártó Péter
Az Európai Parlament szinte egyhangúlag jóváhagyta a tavaly Párizsban megkötött éghajlatváltozás elleni egyezményt. Ezzel az EU a 28 tagállama nevében befejezte a politikai folyamatot, amivel ratifikálja a dokumentumot.
Már csak a jogi aprómunka van
Az egyezmény akkor lép életbe, ha az aláírók 55 százaléka ratifikálta, és ők a széndioxid-kibocsátók legalább 55 százalékát képviselik.
Az EU-ban a ratifikációt az Európai Parlament mellett a tagállami országgyűléseknek is külön meg kell tennie. Heten, köztük Magyarország már túl vannak rajta. Ők az Európai Parlament döntése és egy jogi formaság után pénteken küldhetik az ENSZ-nek a jóváhagyást, mondta a párizsi klímatárgyalás elnöke, Ségolène Royal, és velük túllépik az életbe lépéshez szükséges határt. Ha ez megvan, 30 napon belül automatikusan életbe lép az egyezmény.
A lét a tét
Tavaly a világ vezetőinek krémje ült össze, hogy addig koccolják egymáshoz a fejeiket, amíg mindenkinek megfelelő egyezséget nem préselnek ki magukból. A cél az volt, hogy két fok alatt tartsák a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését, különben az előrejelzések alapján visszafordíthatatlan katasztrófa jöhet.
Így püfölték ki egymásból az alkut
Az EUrologus a helyszínről követte a vitát, ahol a fejlődő országok több pénzt, a fejlett országok komolyabb széndioxid-csökkentési vállalásokat akartak. Az EU végig azok között volt, akik komolyabb vállalásokat tettek, és még olyanok is csatlakoztak az ambiciózusok tömbjéhez, mint a korábban elzárkózóbb Egyesült Államok vagy a fejlődő Brazília. A másik oldalról főleg Kína és Szaúd-Arábia szívózott. Végül óriási ovációval sikerült összehozni az első valóban világméretű klímamegállapodást.
A megállapodás nem csak egyszeri csökkentésről szól, gyakorlatilag egy rendszeresen felülvizsgált rendszert állítanak fel. A fejlődő országoknak százmilliárd dollár támogatást ígérnek be, hogy a gazdaságukat környezetbaráttá alakítsák át, és arra is utalnak, hogy másfél foknál kell megfékezni a hőmérséklet-emelkedést, mert egyesek szerint a két fok nem lenne elég.
Csakhogy például éppen az nem része a megállapodásnak, hogyan jutunk el a célok eléréséig. Vagyis az aláíró országok vállalásai nem részei a szövegnek, azok továbbra is önkéntes alapúak lesznek. Akadt is, aki a vállalati érdekek diadalaként értékelte az eredményt.
Két lábon járó szmájlivá változtak
A politikusok viszont általában nem győzték hátba veregetni egymást. Ez a hangulat köszönt vissza az ünnepélyes ratifikáción, ahol Pan Gimun, az ENSZ főtitkára is ott volt. „Köszönöm a nagyszerű vezetésüket és az elhivatottságukat” – dicsérgette a házigazdákat Strasbourgban. Szerinte a megállapodással biztonságosabbá, fenntarthatóbbá és igazságosabbá válhat a bolygó mindenkinek.
Ma az EU a klímaváltozás megelőzésének ambicióját tettre váltotta, nyilatkozta Jean-Claude Juncker. „A párizsi egyezmény az első a maga nemében és nem jöhetett volna létre az Európai Unió nélkül. Ma folytatjuk a vezetést és bebizonyítjuk, hogy az EU képes cselekedni” – szerénykedett az Európai Bizottság elnöke.
„A közös feladatunk, hogy a vállalásainkat tettekké formáljuk a terepen,” és itt Európa a többség előtt jár, mondta hasonló szellemben Miguel Arias Cañete klíma- és energiaügyi biztos.
Az EU a párizsi csúcs előtt egy évvel fogadta el a 2030-as klímavédelmi célkitűzéseit: legalább
- 40 százalékkal csökkentené a széndioxid-kibocsátást 1990-hez képest,
- 27 százalékra emelné a megújuló energia arányát,
- és 27 százalékra növelné az energiahatékonyságot.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon