Mikor fogja védeni az EU a demokráciát?

Európai uniós paktumot javasol a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról az Európai Parlament. Egy kedden elfogadott kezdeményezés összefogná az EU eddig bevetett, jogvédők által messze elégtelennek tartott eszközeit az európai alapértékek védelmére.

A fő elemei:

• Az Európai Bizottság egy független szakértői testülettel konzultálva készítsen évente egy jelentést minden uniós országról, hogy a hozzáállásuk a demokráciához, a jogállamisághoz és az alapvető jogokhoz megfelel-e annak, amit az EU-s alapszerződések rögzítenek.
• A független testületben üljön egy-egy független szakértő mindegyik tagállamból. Alkotmánybírósági vagy legfelsőbb bírósági tagságra jogosult személyek, akik épp nincsenek szolgálatban. További tíz főt az Európai Parlament választana nemzetközi szervezetek, például az ENSZ, az EBESZ, az Európa Tanács és a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Európai Hálózata javaslata alapján.
• Azt vizsgálnák elsősorban, hogy az uniós országokban mennyire valósul meg a hatalmi ágak szétválasztása, mennyire pártatlan az állam, visszafordíthatók-e a politikai döntések a választások után, hogyan működnek az intézményi fékek és ellensúlyok, szabad és sokszínű-e a média, az állam segíti-e a civil szférát és ösztönzi-e a civil párbeszédet.
• Előkerül még a feddhetetlenség és korrupciótól való mentesség, átláthatóság és elszámoltathatóság, a hatáskörrel való visszaélés megelőzése, a törvény előtti egyenlőség és a megkülönböztetés-mentesség, és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, mint vizsgálandó feltételek egy működő jogállamban.
• Az egész folyamat legyen nyilvános.
• Ha valamelyik országban hiányosságot találnak, az Európai Bizottság kezdeményezzen párbeszédet az uniós szerződés hetes cikke alapján.

A holland liberális Sophie in ’t Veld jegyzi a kezdeményezést. A keddi parlamenti vitában kiemelte: az egész eljárás lényege, hogy minden tagállamot értékelnének, és ugyanazon objektív feltételek alapján. Állandó mechanizmus jönne létre, nem csak akkor vizsgálódnának, amikor új politikai párt kerül hatalomra, és változtatásokba kezd, mint például tavaly Lengyelországban, amikor a konzervatív Jog és Igazság párt vette át a kormányzást.

Ha a jakobinusok teret nyernek

A Fidesz szerint a javaslat mégis könnyen kettős mércéhez vezethet. Gál Kinga, az EP igazságügyi szakbizottságának alelnöke arról beszélt, hogy amíg nincs a jogállamiság fogalmának egy objektív, konszenzussal elfogadott meghatározása, addig bármilyen hasonló eljárás az épp aktuális pártpolitikai játszmák részét fogja képezni. „Az elmúlt tizenhárom évben egyetlen komoly nemzeti kisebbséget ért jogsértés sem talált visszhangra a Bizottságtól, tagállami hatáskörre való hivatkozással igazolva a semmittevést” – mutatott rá. Schöpflin György attól fél, hogy a mechanizmus túl nagy hatalmat adhat az európai központi intézményeknek a tagállamok kárára. „És ha a jakobinusok teret nyernek, nagyon csekély az esély arra, hogy a jogállamiság kultúrája megszilárdulhasson Európában” – figyelmeztetett a fideszes politikus.

Schöpflin György igennel szavazott a kezdeményezésre, frakciótársával, Tőkés Lászlóval közösen. A többi Fidesz-KDNP-s képviselő elutasította a jelentést.

DK: Ez csak maszatolás

„Világosabbá kellett volna tenni, hogy milyen szankciók vannak, és ezeket mikor lehet életbe léptetni, ez a része a dolognak el van mosva, a szőnyeg alá van söpörve” – mondta az EUrologusnak Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője. „Látszik Lengyelország esetében is, hogy senki nem tudja, mi az amit csinálni kell, csak homályos fenyegetések hangzanak el.”

A javaslat a Szerződések rendelkezéseinek megfelelő intézkedések, többek között a 7. cikk megelőző és korrekciós ágának aktiválásáról beszél. „Mi az, hogy megfelelő intézkedések? – tette fel a kérdést Niedermüller. – Ezek a jelentések mindig tele vannak ilyen ‘így is értelmezhetem és úgy is értelmezhetem’ formulával. Legyen egyértelmű, hogy mi a szankció arra, ha például az alkotmánybíróság szerepét meggyalázzák, vagy az igazságszolgáltatást korlátozzák.”

Magyarországon rosszabb a helyzet, mint a lengyeleknél

Magyarországon durvábban sérül a jogállamiság mint Lengyelországban, ahol pedig az Európai Bizottság január óta vizsgálódik, vélekedett kérdésünkre Israel Butler, a European Liberties Platform jogvédő szervezet munkatársa. Lengyelországban a kormánynak nem volt kétharmados többsége, nem változtatta meg az alkotmányt, és nem rajtolt rá magántulajdonban lévő médiacégekre. A bírói testület idő előtt nyugdíjazott tagjainak újból kellett jelentkezniük az állásaikra, és nem kaptak garanciát, hogy visszaveszik őket. A Fidesz a választási rendszert is a saját előnyére szabta át. „Orbán az állami felügyeleti szervekbe hozzá közel állókat ültetett, sok jelentős nemzeti cég tulajdonosa az ő köreiből kerül ki. Ezzel szemben a lengyel kormánypárt vezetője, Jarosław Kaczyński kifejezetten korrupcióellenes.”

A ma elfogadott jelentésből valószínűleg nem lesz jogszabály, mert nem köti az Európai Bizottságot, hogy törvényalkotást kezdeményezzen. Butler szerint az Európai Parlamentnek egy B-tervvel is elő kell állnia erre az esetre. Jó ötlet lenne például a nemzeti parlamentekkel konzultálni, és alulról kezdeni az építkezést a jogállamiságot védő paktumhoz.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !