A görögök is pénzmegvonással fenyegetik Magyarországot
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Irán ismét megfenyegetett mindenkit, napokon belül megtámadhatják Izraelt
- Az ember, akiről senki nem gondolta, hogy egy napon a világ leghatalmasabbja lesz
- Kitoloncolással fenyegetett, hosszú börtönbüntetést kapott, de nem Donald Trumpnak hívják
- Agyonlőttek a rendőrök egy késes támadót Németországban
- Szakértő az újvidéki katasztrófáról: a közlekedési miniszter hazudik, le kell mondania
- Megválasztották Rishi Sunak utódját
- Lángokba borult egy hatalmas akkufeldolgozó Amerikában, veszélyes füst szállhat fel az üzemből
- Történelmi döntést hozott az árvíz miatt Spanyolország miniszterelnöke
- Elpusztult Cassius, a világ legnagyobb, fogságban tartott krokodilja
- Őrült fegyverkezésbe kezdett ez a két arab ország
Csökkentené vagy megvonná a Magyarországnak járó uniós támogatások jelentős részét a görög miniszterelnök. Alexisz Ciprasz kedden Athénban arról beszélt, hogy ez lenne a méltányos eljárás azokkal az országokkal szemben, amelyek nem hajtják végre a közös menekültügyi döntéseket.
- Eddig egyetlen olyan intézkedést fogadtak el – többek között magyar ellenszavazattal – tavaly, amivel Magyarországnak 1294 menedékkérőt kellene fogadnia Olaszországból és Görögországból.
- Az Európai Bizottság egy automatikus szétosztási rendszerre is javaslatot tett, de erről nagy viták zajlanak az uniós országok között és a soros elnökük, Robert Fico szlovák kormányfő szerint politikailag halott az ügy. A visegrádi országok a fő ellenzők, amelyek a strukturális alapok legnagyobb haszonélvezői között vannak, de a korábbi nyilatkozatok alapján elegen nem értenek egyet vele, hogy bukásra legyen ítélve a javaslat.
Nem ő volt az első
Az olasz miniszterelnök többször kijelentette, hogy kevesebb felzárkóztatási támogatást kellene, hogy kapjanak azok az országok, amelyek nem hajtják végre a döntést. Azzal fenyegetőzött, hogy kész megvétózni az uniós költségvetést, ha nem segítenek Olaszországnak a menekültek fogadásában.
Október 24-én az Európai Bizottság migrációs biztosa, Dimitrisz Avramopoulosz szintén a támogatásokkal példálózott, bár nem fenyegetett egyértelműen pénzcsökkentéssel. Ha a strukturális pénzekről van szó, „mindenki sorba áll”, de a menekülteknél némelyik tagállam csak a saját érdekeit nézi, mondta.
Gyakorlatilag esélytelen, hogy a mostani uniós költségvetési keret végéig, 2020-ig lenyessenek a strukturális alapokból. Hogy utána mi lesz, arról majd az Európai Bizottság javaslata alapján a tagállamoknak együtt kell döntenie az Európai Parlamenttel.
A görög ellenzék szerint nem lesz kötelező kvóta
Alexisz Ciprasznak inog a kormányfői széke: éppen papírvékony többséggel próbál a szélsőbaloldalról néppártosítani. A politikai bizonytalanságot mutatja, hogy az EUrologus értesülései alapján a héten átalakítják a kormányt.
A mostani kormány lehetséges utódja is nekiállhat keménykedni. A legnagyobb ellenzéki pártot, a felmérésekben toronymagasan első helyen álló Új Demokráciát Kiriakosz Mitszotakisz vezeti.
Ha a többiek meggyőzésére „a bot vagy a répa között kell választani, minden lehetőségnek az asztalon kell lennie”. Vagyis az Orbán VIktor jobbközép pártcsaládjához tartozó Mitszotakisz sem zárta ki, hogy megpróbálják Magyarország támogatásait csökkenteni.
Azt viszont rögtön hozzátette:
Ettől még bukhatunk pénzt
Sokkal valószínűbb, hogy ha a már elfogadott áthelyezést nem hajtjuk végre, amivel 1294 embert kellene fogadnunk és elbírálni a menedékkérelmüket, kötelezettségszegési eljárás indul. Ilyet akkor kezdeményez az Európai Bizottság, ha egy tagállam nem felel meg egy érvényes jogszabálynak, és a vége pénzbüntetés lehet.
A népszavazásért büntetne minket Brüsszel?
Nem. A kormány számtalanszor elismételte a népszavazási kampányban, hogy a referendum nem visszamenőlegesen a már megszavazott szétosztásról szól, hanem a még nem elfogadott (és jó eséllyel amúgy is elbukó) felső határ nélküli kvótáról. Azaz a kormány magából csinálna bohócot, ha a népszavazás „politikai felhatalmazására” vagy az alapján összetákolt alaptörvény-módosításra hivatkozva tagadná meg a nagyjából 1300 menedékkérő fogadását.
Korábban Navracsics Tibor magyar biztos már figyelmeztetett a veszélyre. Dimitrisz Avramopoulosz most azt mondta, még nem tartanak az eljárás megindításánál, de ha az áthelyezés nem működik, az Európai Bizottságnak megvan a politikai akarata és eszközei a kikényszerítésére.
Magyarország az egyetlen tagállam, amely még koordinátort sem jelölt ki a végrehajtáshoz. Elvileg jövő év szeptemberében kellene végezni az áthelyezéssel, de egybehangzó források alapján ez minden egyes személynél egyedi, nagyon hosszú és bonyolult feladat. A küldő és fogadó ország között akár hónapokig tartó egyeztetéssel, papírmunkával, orvosi és egyéb ellenőrzéssel jár.
A magyar kormány perel az 1294 fős áthelyezés miatt. Ha veszít, könnyen lehet, hogy nem marad elég ideje az áthelyezéshez. Ha nyer, valószínűleg újra kell tárgyalni és önkéntes alapra kell helyezni a rendkívüli áthelyezési műveletet.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!
Rovataink a Facebookon