Nem döngölt minket földbe a brüsszeli oktatási jelentés

Magyarország azon kevesek közé tartozik az unióban, ahol látványosan egyre többet költenek az oktatásra, áll az Európai Bizottság hétfőn közzétett Oktatási és Képzési Figyelőjében.  A februári jelentéshez képest jobb színben tűnik föl Magyarország.

Az EU egészét tekintve az oktatásba történő állami beruházás mértéke évi 1,1 százalékkal nőtt. A tagállamok mintegy kétharmadában regisztráltak növekedést. Hat országban: Bulgáriában, Magyarországon, Lettországban, Máltán, Romániában és Szlovákiában kormány több mint 5 százalékkal költ többet oktatásra, mint 2013-ban.

Ezekbe a kiadásokba beleszámolták az uniós források felhasználását. 2014–2020 között 344 millió eurót különít el a kormány a korai iskolaelhagyás elleni küzdelemre, és hogy növelje a kötelező oktatás színvonalát.

Az Eurostat adatai alapján azonban a magyar GDP-hez viszonyítva még így is kevesebb pénz jut az oktatásra, mint 2010 előtt. Az uniós átlagnál viszont jobbak vagyunk.

Az Európai Uniónak nincs döntési jogköre oktatási ügyekben, viszont rendszeresen kitűz célokat, és ajánlásokat tesz, hogy hogyan kellene működnie a tagállamokban az oktatásnak. Az uniós ellenőrző testület nyolc területen vizsgálta az országok teljesítményét. A középiskolát frissen végzettek nálunk nagyobb eséllyel találnak munkát, mint az uniós átlag. A gyerekek 94,7 százaléka részt vesz iskola előtti nevelésben-gondozásban, ami szintén valamivel jobb, mint az EU-s érték. 

Szembetűnő viszont, hogy a 15 évesek körében milyen sokan teljesítenek elváráson alul matematikából a PISA felméréseken. Olvasásban és természettudományokban szintén lemaradást mutattak ki, de kisebbet, mint matekból. A korai iskolaelhagyás ellen jól védekezünk, felsőfokú végzettsége viszont arányaiban még mindig kevesebb 30-34 év közötti magyarnak van, mint az uniós átlag. 

Itt lehet színes térképeken is megnézni, hogyan állunk a többi országoz képest.

A romák nem kapnak elég helyet a többségi oktatásban

Az Európai Bizottság üdvözölte, hogy az előző tanévben duális képzési programokat indítottak, hogy a felsőoktatást a munkaerőpiaci igényekhez igazítsák. Ez azt jelenti, hogy több  felsőoktatási intézmény partnervállalatokkal vagy más szervezetekkel együttműködésben nyújt gyakorlatorientált programokat. Azt is jó, hogy idén az új szakközépiskolai alaptantervben növekedett a szakképzési tantárgyak tanítási óráinak száma.

A magyar oktatás viszont esélyegyenlőségi kihívásokkal küzd, emelik ki. A tanulók teljesítménye összefügg társadalmi-gazdasági hátterükkel, és növelni kell a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét a többségi oktatásban. 

A migránsokért sokat tehet az oktatás

Navracsics Tibor oktatásért felelős uniós biztos arról is beszélt hétfőn, miután bemutatta a jelentést, hogy az oktatásnak különösen fontos feladata van abban, hogy segítse beilleszkedni az Európába érkező bevándorlókat. Az az egyik legnagyobb kihívás, mondta, hogy az unióba befogadott menekültek nagy része kiskorú, akik otthon a háborús helyzet vagy más nehézség miatt nem kaptak megfelelő oktatást, és nehéz őket felzárkóztatni.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !