Elindulnak a britek az EU kijárata felé

A londoni parlament alsóházában elindult annak a kormányzati határozattervezetnek a vitája, amellyel a britek hivatalosan is kérnék a kilépést az EU-ból. A kormány ezt eredetileg el akarta kerülni, de a brit legfelsőbb bíróság kötelezte rá.

A britek tavaly nyáron népszavazáson döntötték el, hogy kilépnek az EU-ból, de arról nem, hogy mi legyen utána a kapcsolatuk, például maradjanak-e a közös európai piacban, mint Norvégia.

A kormány gyorsan lezavarná

Az alsóház elé terjesztett rövid tervezet szövege szerint Theresa May miniszterelnök a lisszaboni szerződés 50. cikkelye alapján értesíti az Európai Uniót, hogy az Egyesült Királyság ki akar lépni. Ez a cikkely szabályozza és hivatalosan elindítja a kilépési folyamatot. Onnantól elkezd ketyegni az óra, és két év lesz rá, hogy megállapodjanak róla, mi legyen az EU és az Egyesült Királyság viszonya. Theresa May miniszterelnök tisztázta: csak szabad-kereskedelmi egyezményt akarnak, de „egy rossz alkunál az is jobb, ha nem lesz megegyezés”. A két éves határidőt csak egyhangúlag lehet meghosszabbítani, ha addig nem tesznek pontot a tárgyalások végére, bármiféle átmenet nélkül megszűnik a brit EU-tagság.

A brit kormány hamar lezavarná a folyamatot, mert március végéig be akarja adni a kérelmet. David Davis brexit-ügyi miniszter is azt kérte a parlamenti vita elején, hogy legyenek gyorsak. Tartsák tiszteletben az emberek döntését, és ne próbáljanak „a hátsó kapun át” visszalógni az EU-ba.

Mindkét oldalon lázongtak a képviselők

Az alsóház ezen a héten és a jövő héten is több vitanapot tart, emellett két köztes szavazást is indítanak a beterjesztett javaslatról. Valószínűleg itt annak ellenére is simán átmegy a jogszabály, hogy a képviselők többsége a maradás mellett állt a brexit-népszavazás kampányában. A legnagyobb ellenzéki erőt, a Labour Party-t vezető Jeremy Corbyn már az első bírósági ítélet után arról beszélt, tiszteletben tartják a népszavazás eredményét, és lefokozással fenyegette meg az árnyékminisztereit, ha ellenkeznek.

A munkáspártiak jelentős része a liberálisokkal és még néhány konzervatív brexit-ellenes képviselővel együtt szervezkedett, hogy a kilépési törvényhez fogadjon el módosító indítványokat a parlament. Ezek például kötelezték volna a kormányt, hogy mutassa be a tárgyalási stratégiáját, amivel az EU elé akar leülni. Theresa May viszont visszahúzta a párttársait, és azt ígérte: letesznek majd egy „fehér könyvet” az asztalra, amivel tisztáznák, egészen pontosan mit akarnak, és ezt a parlamenti vitában David Davis brexit-ügyi államtitkár is megerősítette. Ha a konzervatívok összezárják a soraikat, nincs esély változtatni a törvényjavaslaton, mert a kormánypártnak abszolút többsége van az alsóházban.

Mi lesz a felsőházban?

A jogszabály az alsóház után a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül. Itt sok a pártokon kívüli tag, és nem tiszták az erőviszonyok. Egy konzervatív képviselő például novemberben arról beszélt, hogy itt maradáspárti többség alakulhat ki, például ő is a kilépés ellen szavazna. A kérelem beadását nem tudnák megakadályozni, csak késleltetni.

A skótok ugrásra készek

A legfelsőbb bíróság döntése alapján sem Észak-Írország, sem Skócia beleegyezése nem kell a kilépési kérelemhez. Theresa May viszont a hétvégén mindkét helyet végigturnézta. Nicola Sturgeon skót első miniszter azzal fenyegetőzött, hogy újabb függetlenségi népszavazást szervezhetnek, ha nem veszik figyelembe az igényeiket. A fő igényük pedig, hogy Skócia maradna a közös piacban. Skócia függetlenségéről csak akkor tarthatnak népszavazást, ha abba a brit kormány is hivatalosan beleegyezik.

A skót kormánypárt benyújtott egy módosítást a kilépésre felhatalmazó jogszabályhoz. Ez megakasztaná a kilépésről szóló parlamenti tárgyalást, ha a kormány például

• nem garantálja a „hatékony egyeztetést” a skót, észak-ír és wales-i kormánnyal;
• nem garantálja a már az Egyesült Királyságban lévő uniós állampolgárok helyzetét (ezt egyébként a kormány is szeretné);
• nem ad ki fehér könyvet;
• nem tisztázza, mi várható, ha tényleg kilépnek a közös piacból.

Egyelőre nem került a parlament elé a többi módosító indítvány, például hogy a kilépési tárgyalások eredményét is népszavazás szentesítse, vagy az, amelyik teljesen megakadályozta volna a kilépést, de február elején még megsorozhatják módosítókkal a jogszabályt.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!