Tiszteletben kell tartanunk a menedékkérelmi szabályokat

„Minden tagállamtól megköveteljük, hogy tartsa tiszteletben a közösen elfogadott szabályokat, és be fogjuk tartatni a nemzetközi előírásokat is” – mondta az EUrologusnak Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke. Arra kértük, hogy reagáljon a magyar kormány terveire, amelyek szigorítanák a menedékkérők fogadására vonatkozó szabályokat.

Kovács Zoltán kormányszóvivő hétfőn Londonban egy magyar és brit újságírókkal tartott beszélgetésen említette, hogy nem engednék szabadon mozogni a Magyarországra érkezett menedékkérőket.

„A jövőben azok a migránsok sem mozoghatnak korlátozás nélkül Magyarország területén, akik hivatalos menedékjogi kérvényt nyújtanak be, egészen addig, amíg döntés nem születik arról, hogy jogosultak-e politikai menedékjogra vagy menekültstátusra. Korábban ugyanis visszaélések történtek az elbírálási rendszerrel, sokan még folyamodványuk megvizsgálása előtt Németországba, Nagy-Britanniába vagy az észak-európai országokba utaztak tovább, kihasználva a schengeni övezet nyújtotta lehetőségeket” – idézte a kormányszóvivőt az MTI.

A menedékkérelmek elbírálását és a menedékkérőkkel való bánásmódot nemzetközi és európai uniós normák is szabályozzák, egy ilyen változtatást a többi EU-s országgal egyetértésben lehet csak életbe léptetni.

„Várjuk, hogy elkészüljenek a magyar tervek, akkor fogunk csak válaszolni, ha látjuk magát a javaslatot”  –  mondta  Frans   Timmermans.

 

Mik a nemzetközi szabályok?

Ha valaki menedékjogi védelmet kér, csak kivételes esetben vehető őrizetbe. Ez nem új dolog: az ENSZ Menekültügyi „Genfi” Egyezménye már 1951-ben kimondta, hogy nem szabad korlátozni „a menekültek mozgási szabadságát a szükséges mértéket meghaladóan” és korlátozásokat csak addig lehet alkalmazni, amíg „jogi helyzetük az illető országban rendezést nem nyert”. Magyarország 1989-ben törvénybe iktatta ezt az egyezményt.

Ennek ellenére a magyar hatóságok 2012-ig azt az eljárást követték, hogy őrizet alá vették a menedékkérőket.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) ezért elmarasztalta a magyar hatóságokat. A bezárás elől többen már rögtön azután elmenekültek, hogy leadták a menedékkérelmüket, nehogy becsukhassák. Több nyugat-európai ország pedig nem küldte vissza Magyarországra a nálunk regisztrált menedékkérőket, pedig az EU-s szabály (a „dublini rendelet”) erre kötelezte volna őket. 2014 nyarán az Index is beszámolt róla, hogy egy német bíróság megtiltotta, hogy egy Németországba jutott iráni menekültet visszaküldjenek Magyarországra, mert itt embertelenül, megalázó módon bántak volna vele.

Orbán Viktor évek óta ezt szeretné

Az Európai Bizottságig is eljutott az ügy, ahol a belügyi főigazgatóság megállapította, hogy jogilag nem megalapozott a magyar őrizetbevételi gyakorlat.

„2012-ben az Európai Unió egy kötelezettségszegési eljárással fenyegetett meg bennünket, és rákényszerített, hogy változtassuk meg ezt az eljárást, és azt mondták, hogy aki átlépi a határt törvényellenesen, de azt mondja magáról, hogy ő politikai menekült, azt nem szabad őrizetbe venni" – mondta Orbán Viktor az EUrologusnak 2015 tavaszán.  „ És ekkor elszabadult a pokol. És akkor Magyarországot ellepték, tízezrével lepték el azok az emberek, akik átlépik a határt törvénytelenül, azt állítják magukról, hogy politikai menekültek, de mindannyian tudjuk, hogy nem azok, hanem megélhetési bevándorlók.”

A miniszterelnök már akkor arról beszélt: Magyarország szeretné elérni, hogy megváltoztassák a nemzetközi szabályokat, és őrizet alá vehessék a menedékkérőket. Az elmúlt két évben nem kapott nyilvánosságot, hogy ebbe az irányba mozdítanák el az uniós jogalkotást. Azóta viszont vezető európai politikusok is nagyobb hangsúlyt fektetnek rá a nyilatkozataikban, hogy milyen fontos az európai határok védelme. A magyar kormány ezért valószínűleg most lát rá valós lehetőséget, hogy átvizsgáltathassák a szabályokat.

Timmermas nyilatkozatából, és az Európai Bizottság szigorú jogászi hozzáállásából arra következtetünk, hogy automatikus őrizetbe vételre a nemzetközi egyezmények tiltása miatt továbbra sem lehet mód. Elképzelhető viszont, hogy kompromisszum születhet, és a szabályokba magyar nyomásra, legalábbis európai szinten újabb kivételeket emelhetnek, amelyek megengedik, hogy több menedékkérőt tarthassanak őrizet alatt.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !