EU: Teljes gőzre kapcsol a magyar gazdaság

További Eurologus cikkek

A tavalyi középmezőnybeli eredmény után a magyar gazdaság 2017-ben és 2018-ban is hasítani fog az Európai Bizottság szerint.

Az Európai Bizottság bemutatta a téli gazdasági előrejelzését. A számítások szerint Magyarország bruttó nemzeti összterméke (GDP) tavaly 1,9 százalékkal nőtt, amivel az uniós középmezőnybe esett a 2015-ös 3,1 százalék után. Idén és jövőre viszont újra teljes gőzre kapcsol, 3,5, illetve 3,2 százalékkal fog nőni.

2017-re a magyar adat a negyedik legjobb Romániáé, Luxemburgé és Máltáé után,

és a 2018-as is az élmezőnyben van.

A tavalyi lassulást az Európai Bizottság egyértelműen annak tudja be, hogy ideiglenesen lelassult az uniós támogatások felhasználása: a magyar beruházások satufékeztek, amíg átálltunk egyik hétéves EU-költségvetési időszakról a másikra.

A Bizottság szerint a növekedésben szintén fontos szerepe lesz az uniós támogatásoknak. A kormány gyorsan, 2019 elejére elköltené az összes pénzt a mostani hétéves költségvetési időszakból (hogy ennek milyen hatása lehet később, az már épp a vizsgált időszakon kívülre esik).

A társasági adó csökkentése és a növekvő belső kereslet is segít, az építőipart pedig a CSOK pörgetheti fel. Azt viszont megjegyzik, hogy jövőre már a behozatal várhatóan meghaladja a kivitelt és a munkaerő drágulása is fokozatosan gyengíti a kereskedelmi teljesítményt.

A munkanélküliség tovább esik, 2018-ra már csak 4,5 százalék lehet, ami az egyik legalacsonyabb lenne az EU-ban. A munkaerőhiány már korlátozza a termelést, de növeli a fizetéseket, 2016 és 2018 között nyolc százalékkal növekedhetnek.

Az EU is összekapta magát

Most megint mi van a görögökkel?

A görögök körül megint felizzott a levegő. A mentőcsomagot nyújtó hitelezőiktől adósságelengedést szeretnének kapni, amire egyikük, a Nemzetközi Valutaalap nyitott lenne, de uniós részről több tagállam is kizárta a lehetőséget Németországgal az élen. Korábban megígérték az adósságkönnyítést, de ez például kamatcsökkentést vagy a visszafizetési határidők kitolását is jelentheti.

Közben egyébként Pierre Moscovici szerint a görögöknek eddig sikerült túlteljesítenie a hitelprogramhoz kitűzött deficitcélokat, azaz még az elvártnál is jobban ki tudták egyensúlyozni a költségvetésüket.

A kormány a 2018-as választások közeledtével egyre jobban költekezik. A tavalyi 1,8 százalékos költségvetési hiány idén 2,4-re, jövőre 2,5 százalékra ugrik. Ez még mindig kényelmesen a három százalékos EU-követelmény alatt marad, és a jó gazdasági növekedés miatt így a GDP-arányos államadósság is csökken, 2018-ra már csak 71 százalék lesz.

Az infláció kicsit belerondít a képbe: a 2016-os 0,4 százalékról idén 2,4-re megy fel, jövőre pedig már a nemzeti bank három százalékos célján is túllő.

Az EU-ban idén és jövőre is a GDP 1,8 százalék növekedésével számolnak, ami 2017-re kicsit jobb, mint a legutóbbi előrejelzésük. Csaknem tíz év óta először jelez a teljes vizsgálat az összes tagállamban növekedést. Az utóbbi időben már csak a megint bizonytalankodó Görögország miatt nem sikerült ezt elérni, az uniós gazdaság már öt éve töretlenül növekszik, és az ütem a tagállamok kétharmadában gyorsul.

Úgy néz ki, a rettegett deflációs spirált is el tudják kerülni és a negatív infláció nem fogja egyre szorosabb satuba az uniós gazdaságot. Valamivel az Európai Központi Bank céljaként kitűzött két százalék alatt lesz a mutató idén és jövőre.

A nemzeti költségvetéseket is sikerül kordába tartani. Az euróövezetben csak a spanyolok költenek az engedélyezettnél többet annál, mint amennyi bevételük lesz.

Az Európai Bizottság szerint viszont az EU kilátásait a szokásosnál nagyobb bizonytalanság övezi. Pierre Moscovici többek között az Egyesült Államok változó kereskedelmi politikáját és a brexitet említette a kockázatok között.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!