Brüsszel és Berlin is rágyúr a magyar civiltörvényre

„Az Európai Bizottság továbbra is kitüntetett figyelemmel kíséri a kedden elfogadott magyarországi civiltörvényt – mondta szerda délben az uniós testület szóvivője. – Alaposan kielemezzük a törvényt, közösen a Velencei Bizottsággal, és különösen ügyelve arra, hogy megfelel-e az uniós piaci szabályoknak és az alapvető jogoknak.”

Az EU ellenőrző szerve már áprilisban figyelmeztette a kormányt, hogy nagyon figyelni fognak a törvényjavaslatra, amely arra kötelezne egyes civil szervezeteket, hogy tüntessék föl a nyilvános anyagaikon, ha egy bizonyos összeg fölött külföldről nyertek el anyagi támogatást. A Bizottság alelnöke Frans Timmermans akkor azt mondta: fontos biztosítani, hogy átláthatóak legyenek ezeknek a szervezeteknek a támogatásai, de az új szabály arányos kell, hogy legyen a kockázattal, amit az átláthatóság esetleges hiánya jelent, és nem vezethet indokolatlan megkülönböztetéshez.

A Velencei Bizottság, az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete június elején kiadott egy előzetes véleményt. Ebben az áll, hogy a civil szervezeteket érintő magyar szabályozás jogszerű célokat tűz ki ugyan, de túlzott kötelezettségeket és aránytalan szankciókat tartalmaz. A törvény indoklásában szereplő elvek, a civil szervezetek átláthatósága, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása mind-mind fontos célok, de több probléma is van a törvénnyel:

• a civilekkel szemben alkalmazott rosszindulatú kormányzati kampány, amely „a megkülönböztető bánásmód lehetőségét is felveti”
• a kormánynak, hogy a törvény elfogadása előtt mindenképp egyeztetnie kell az érintett civilekkel, legyen nyilvános vita
• feleslegesen hosszú az a hároméves időszak, amely alatt egy civil szervezet nem kaphat külföldi finanszírozást, hogy jogosulttá váljon arra, hogy elveszítse a külföldről finanszírozott szervezeteknek járó címkét

ha a civileknek minden adományról részletesen be kell számolniuk, az óriási adminisztrációs teher, ezért a Velencei Bizottság szerint legfeljebb a legnagyobb adományozók nevének közzétételét jogos elvárni a szervezetektől. Az ugyanis, hogy valamennyi külföldi támogatást és támogatót minden sajtótermékükben és kiadványukban megjelenítsék, túlzottnak tűnik.

 

Enyhítettek a javaslaton

Múlt héten a kormány jelezte, hogy elfogadják a Velencei Bizottság jogi aggályait, és néhány pontban megváltoztatták a törvényjavaslatot. A nemzetközi testület politikai véleményének azonban nem adtak helyt.

• Három évről egy adóévre csökkentették azt az időszakot, amely alatt egy civil szervezet nem kaphat külföldi finanszírozást, hogy jogosulttá váljon arra, hogy elveszítse a külföldről finanszírozott szervezeteknek járó címkét
• 500 ezres értékhatár felett kell majd jelenteni a külföldi támogatást. Vagyis a külföldi támogatót, aki 500 ezer forint alatti összeget ad, nem kell bejelenteni

Az Európai Bizottság megvárja a Velencei Bizottság végleges véleményét, mielőtt megítéli, hogy uniós jogba ütközik-e. Egyelőre nem indul hivatalos eljárás az ügyben.

Németország aggódik miattunk

A német kormány „nagy aggodalommal” tekint a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló magyar törvényre – mondta a német külügyminisztérium szóvivője szerdán Berlinben (MTI).

Martin Schäfer a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy az érintettekkel folytatott konzultáció nélkül elfogadott jogszabállyal Magyarország olyan államok közé kerül, mint Oroszország, Kína vagy Izrael, amelyek számára a civil szervezetek munkájának finanszírozása  külföldi támogatók révén „ellenséges, vagy legalábbis barátságtalan eljárás”.

Ezért le kell szögezni, hogy a német kormány számára fontos érték a véleményszabadság, a civiltársadalmi szervezetek védelme és munkájuk szabadsága. Ezzel szemben a magyar törvény

erősen azt a benyomást kelti, mintha a külföldi részfinanszírozással működő civil szervezetek munkájának megnehezítését szolgálná

– tette hozzá a külügyi szóvivő. 

Hangsúlyozta, hogy a német kormány üdvözli az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság június 2-án kiadott előzetes állásfoglalását, és sajnálatosnak tartja, hogy „nagyon lényeges, döntő” megállapításait a magyar fél nem ültette át a jogszabályba.     Elmondta, hogy „kritikus párbeszédet” folytatnak a magyar kormánnyal a civil szervezetekre vonatkozó jogszabállyal és más törvénykezési tervekkel kapcsolatban, és „nagyon figyelmesen” nyomon követik majd, hogy milyen következményekkel jár az új törvény a civil szervezetek munkájában.

Reméljük, hogy a civiltársadalmi szervezetek továbbra is szabadon és függetlenül dolgozhatnak Magyarországon

– mondta Martin Schäfer.

Kiemelte, hogy a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok nem képezhetik vita tárgyát Európában, ezek az értékek jelentik az Európai Unió alapját, és elkötelezte magát mellettük az összes tagállam.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !