Elnyomják a magyar nyelvet Kárpátalján?

D MTI20170611002
2017.07.31. 08:46
Ukrajnában olyan törvényeket készülnek elfogadni, amelyek például előírnák, hogy egy eladó csak ukránul beszélhet a boltban, és csak ukránul taníthatnak a felsőoktatásban. Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő szerint a kijevi kormány szándékosan tereli a figyelmet a kisebbségekre, hogy az ország valóban súlyos problémáiról kevesebb szó essen.

Új oktatási törvényt terveznek Ukrajnában, ami kimondaná, hogy csak általános- és középiskolákban lehet kisebbségi nyelven tanítani, és csak ott, ahol a kisebbség egy tömbben él. Ez veszélyeztetheti, hogy az Ungvári Nemzeti Egyetem vagy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Beregszászon magyar nyelvű képzéseket folytasson, de jó esetben az alapítványi fenntartású intézményekkel kivételt tesznek. 

Az ukrán törvényhozás a közigazgatásban, a kulturális életben és a napi hivatalos érintkezésben is visszavenne a nyelvhasználat szabadságából. Az egyik ötlet szerint tízezer forintos nagyságrendű bírságot kapna az a boltos vagy piaci árus, aki nem ukránul szolgálja ki a vevőt.

A médiában már szigorították a szabályokat: az országos tévétársaságok napközben 75 százalékban, a helyi tévék 60 százalékban ukrán nyelven készült, feliratozott vagy szinkronizált műsorokat kell, hogy közvetítsenek.

 

Miért most szigorítanak?

Úgy tűnik, az elmúlt harminc évben nem volt fontos az ukrán kormánynak, hogy ilyen szigorúan szabja meg, hol és milyen nyelvet lehet használni az országban. Miért most tárgyalnak erről? – kérdeztük Bocskor Andreát, a Fidesz Kárpátaljáról származó európai parlamenti (EP) képviselőjét.

„Ukrajna a Szovjetunió felbomlása óta szeretne az oroszoktól különbözni, és szeretné magát nemzetként meghatározni. Ennek az az egyik eszköze, hogy ukrán nyelvűsítik a társadalmat” – magyarázta. 

A legnagyobb nemzeti kisebbség Európában

Nyolcmilliós orosz kisebbség élt Ukrajnában, a legutóbbi, 2001-es népszámlálás szerint, a teljes lakosság 17 százaléka. Az elmúlt tizenhat évben sokat csökkent a teljes népesség, és valószínűleg arányosan is kevesebben vallják magukat orosznak. Oroszország pedig magához csatolta a jórészt orosz ajkú Krímet, ahol 2001-ben kétmillióan laktak. Ezzel együtt is az ukrajnai oroszok számítanak Európa legnagyobb nemzeti kisebbségének.

Az első ukrán elnök, Leonyid Kravcsuk 1992-ben mégis olyan kisebbségi törvényt fogadott el, amelyik engedte a nemzeti szimbólumok használatát, és azt is, hogy a kisebbségek a történelmüket, irodalmukat a saját nyelvükön tanulhassák. Az 1996-ban írt alkotmány pedig kimondta, hogy az államnak garantálnia kell a kisebbségi oktatást saját nyelven. „A kilencvenes években nem érezték szükségét, hogy korlátozzák az orosz nyelvet és az orosz hatást. Az a generáció a Szovjetunióban szocializálódott. A pártvezetés átmentette magát, ők is orosz iskolába jártak” – mondta Bocskor Andrea.

2004-ben Viktor Juscsenkoval és Julia Tyimosenkoval új generáció került a politikai elitbe. Erősebb választóvonalak kezdtek húzódni a többségi és a kisebbségi nemzet között. „Kisajátították a Kijevi Rusz időszakát: az lett a bevett nézet, hogy a 9. században alapított Kijevi Ruszból Ukrajna alakult meg, Oroszország pedig csak azóta létezik, hogy a 13. században létrehozták a moszkvai fejedelemséget. Elindult a történészi eszközökkel folytatott harc azért is, hogy Kárpátalja jogosan Ukrajnához tartozik, mert mint sok helyen leírták: eredetileg az ukránok ősei laktak azon a területen” – hozott példákat a magyar politikus. Megjelentek a kritikák azzal szemben is, hogy hagyományosan erős az orosz nyelvű média jelenléte az országban.

Az oktatáspolitika által is igyekezett a vezetés erősíteni az ukrán nemzettudatot. A 2005-ös Bologna-reform után független vizsgaközpontokban lehetett érettségizni, és ennek az eredményével jelentkezhettek a diákok egyetemre, főiskolára. Ukrajnában viszont ezt az érettségit csak ukránul lehetett és lehet most is letenni. „Azóta, aki egyetemi pályára szánja a gyerekét, kétszer is meggondolja, hogy ukrán vagy magyar nyelvű iskolába íratja-e be. 2005 és 2011 között nagyon le is csökkent a magyar iskolába iratkozó gyerekek száma” – mutatott rá az EP-képviselő. Az identitást már most is sokaknál úgy alakítja át az iskola, hogy nem érzik magukat sem magyarnak, sem ukránnak, hanem azt mondják magukról: „kárpátaljai vagyok.”

Mozgalom a kisebbségek ellen

Az oroszbarát Viktor Janukovics elnök alatt 2012-ben elfogadott nyelvtörvény az önkormányzatokra bízta, hogy elfogadják-e hivatalosnak a kisebbségi nyelvet azokon a településeken, ahol legalább a lakosság 10 százaléka anyanyelvként beszéli. Kárpátalja lakosságának nagyjából 12 százaléka magyar nemzetiségű, néhány településen, például Nagydobronyban, Beregszászon ez az arány jóval magasabb, ott többségben is vannak a magyarok. A 2001-es népszámláláskor 156 ezren vallották magukat magyarnak Ukrajnában.

A Maidan-mozgalom 2014-ben megbuktatta Janukovicsot, és a megengedő nyelvtörvény is a politikai harc egyik eszköze lett. Az ukrán parlamentben megpróbálták eltörölni, Olekszandr Turcsinov elnök viszont nem írta alá a hatályon kívül helyezését

Társadalmi mozgalom indult, amelyik az ukrán nemzet fölemelkedését tűzte a zászlajára. Erre hivatkozva a médiában gyakran szítják az ellenségeskedést az ukrán többség és a kisebbségek között. A mozgalom egyik híres alakja Larisza Nyicoj írónő, pedagógus, aki Ukrajna Kulturális Minisztériumának az ukrán nyelv minél szélesebb körű használatáért dolgozó koordinációs tanácsának tagja.

„Konzultációt indított a civil társadalom és a minisztérium között, amelynek az lett az következtetése, hogy túlságosan szabadjára vannak engedve a kisebbségek Ukrajnában” – mondta Bocskor Andrea. Szerinte ez egy gumicsont, amit azért dobnak be a köztudatba a politikusok vagy a különböző oligarchák kezében lévő médiacsatornák, hogy eltereljék a figyelmet a valódi, súlyos problémákról, mint a korrupció, a szegénység, vagy korábban a katonai behívások. 

Hol a jogállam?

Az ukrán alkotmánybíróságon nagy a nyomás, hogy akkor se állapítson meg alkotmánysértést, ha szűkölnek a kisebbségek nyelvhasználati jogai, és ez ellentmond az 1996-os alkotmánynak. Háborús helyzet van, és politikai elvárás, hogy az ukrán nemzet erősítését célzó intézkedést „hazafias” cselekedetként értékeljék.

Az ukrán kormánynak nincs stabil többsége a törvényhozásban, de ezekben a kérdésekben a saját oldalukra tudnak állítani független képviselőket, főleg a radikális jobboldalról. Így meglehet a többség a nyelvhasználatról szóló törvények módosításához, de bizonytalan, hogy mikor mennek át végül a parlamenten.

Miért a magyarok szenvednek az oroszok elleni lépésektől?

„Sokan az ukránok közül is a többnyelvűség pártján állnak. Viszont a Krím elcsatolása óta jelen van egy valós félelem, hogy szétesik az ország, ami 1991-ben tulajdonképpen mesterségesen jött létre. 40-50 év alatt nem vált homogénné, nagy különbségek vannak az ország részei között. Sokan most ébredtek rá, hogy egy veszélyes folyamat indulhatott meg a Krím elcsatolásával és a donyeci–donbasszi háborúval. Ez az egyik oka a kisebbségek elleni erőteljesebb fellépésnek” – mondta Bocskor Andrea.

„A keleti határ mellett zajló háborúra alapvetően nem úgy tekintenek, hogy Oroszországgal vívják. A hivatalos magyarázat az, hogy terrorcselekmények zajlanak, és az ukrán kormány Antiterrorista Akciót vezet ellenük.

Az Ukrajnában terjedő orosz propaganda sem könnyíti meg a magyar kisebbségek helyzetét. Az orosz propaganda fő célja a destabilizáció. Ha Kárpátalján zavargások történnek, az orosz médiából hamar megvádolják a magyarokat szakadársággal, és így tovább nő a feszültség” – magyarázta az európai parlamenti képviselő.

Mit tehet az Európai Unió?

„Az Európai Unió vezetői főleg a legmagasabb szintű tárgyalások során gyakorolhatnak nyomást az ukrán kormányra, hogy tartsa be a nemzetközi kötelezettségeit – vélekedett Bocskor Andrea. – Nekünk az Európai Parlamentben az a feladatunk, hogy eljuttassuk a valós problémákról az információkat hozzájuk.”

A tervezett korlátozások ellentmondtanak a Koppenhágai Egyezménynek, az ENSZ nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatának és az Európa Tanács 1201-es számú ajánlásának – hangoztatta többször az EP-képviselő Brüsszelben és Strasbourgban.

Az ukrán állampolgároknak járó vízummentesség kapcsán intenzív párbeszéd zajlott Kijev és az EU között. Június közepén azonban ezek a tárgyalások véget értek, Ukrajna megkapta a vízummentességet. Bocskor Andrea üdvözölte a döntést, mert az jelentősen megkönnyíti a kárpátaljai magyarok külföldre utazását, de rámutatott, hogy ezzel az EU nagyjából fegyvertelenné vált az ukrán kormánnyal szemben.

Januárban egy bolgár és egy román európai parlamenti képviselővel közösen nyílt levélben fordultak az ukrán oktatási miniszterhez, Lilija Hrinevicshez az ukrajnai oktatási törvénytervezettel kapcsolatban.

A miniszter azt válaszolta, hogy az oktatási reform hosszas társadalmi párbeszéd eredménye, és a fő célja, hogy „kibővítse a nemzeti kisebbségekhez és az őshonos népekhez tartozó állampolgárok jogait”, az oktatás nyelvére vonatkozó módosítások pedig arra irányultak, hogy „elősegítsék a nemzetiségek integrációját az ukrán társadalomba”. A miniszter szerint a módosítások a nemzeti kisebbségek érdekeit szolgálják, hogy nagyobb eséllyel sajátítsák el az államnyelvet, mely a felsőoktatás egyetlen nyelve és számos állami tisztség betöltéséhez elengedhetetlen.

Bocskor Andrea szerint a miniszter cinikus reakciója jól példázza az ukrán kormányzat kisebbségpolitikáját. Levélben azt válaszolta neki: „Az ukrán nyelv megfelelő elsajátítása valóban fontos, de nem az anyanyelv rovására, ez nem lehet indok az anyanyelvi jogok korlátozására. A fentről irányított integrálás a többségi nemzethez az asszimiláció veszélyét hordozza magában az ukrajnai kisebbségekre nézve, ami nem egy európai szemléletű gyakorlat.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !



  • Hírek
  • Hírek