Ideje, hogy az EU is gesztusokat tegyen a briteknek

2017.11.24. 10:37

Magyarországon tárgyalt az uniós kilépésért felelős brit minisztérium második embere. Lord Callanan csütörtökön látogatott Budapestre, hetekkel azelőtt, hogy a brexit-tárgyalások fontos mérföldkőhöz érkeznének. Az uniós vezetők a decemberi csúcstalálkozójukon döntenek arról, engedik-e a tárgyalásokat a második fordulóba lépni.

Már októberben is lett volna erre lehetőség, de akkor az EU úgy ítélte meg, hogy nem haladtak eléggé a továbblépéshez. Callanant arról kérdeztük, sikerült-e azóta tovább jutni, mert nem nagyon látszik, hogy így lenne, de az államtitkár szerint sokat tárgyaltak. Pénteken például az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács vezetőjével, Donald Tuskkal találkozik Theresa May miniszterelnök. „Arra törekszünk, hogy kiderítsük, mik lennének az elégséges haladás feltételei” – mondta.

Haladnak az uniós állampolgárok jogaival

Az EU három kérdéssel akar megfelelően haladni, mielőtt a további részletek is szóba kerülhetnének. Callanan szerint az elsővel, a briteknél maradó uniós állampolgárok és az EU-ban élő britek ügyével „nagy haladást” értek el. A már náluk lakó hárommillió uniós állampolgár, köztük az akár negyedmillió magyar, akik nagyban hozzájárulnak a brit gazdasághoz, a letelepedett státusszal „nagyrészt ugyanazokat a jogokat élvezhetik, mint most”. Cserébe ugyanezt szeretnék az EU-tól az ottani egymillió britnek.

Elismerte, hogy néhány kérdés még függőben van. Ilyen például az, hogy az Európai Bíróság eljárhasson a briteknél élő uniós állampolgárok ügyeiben, de „nagyon büszkék vagyunk a brit jogrendszerre”. A végső alkut és a náluk dolgozókra vonatkozó, már meglévő jogokat átemelik a brit jogba, így a brit bíróságok védik majd a kint élőket, nincs szükség az uniós törvényszékre. Volt olyan ügy, amiben szerinte még túl is mentek az EU álláspontján, például abban, hogy az uniós és brit állampolgárok szavazhassanak az önkormányzati választásokon, ha a másik fél területén élnek, de ezt az Európai Bizottság – amely az EU nevében tárgyal – elutasította.

Arra a felvetésre, hogy az EU bíróságára az olyan esetekben lenne szükség, mint amikor tévedésből többeket kiutasításról értesítettek, azt válaszolta, hogy a brit bíróságok bizonyára közbeléptek volna, ha jogtalan lett volna a döntés, de nem volt erre szükség, mert ez egy adminisztratív hiba volt és visszavonták.

A brit bíróságok függetlenek, a világ legjobbjai közé tartoznak, és nem arról híresek, hogy emberi jogokat sértenének, ezért „nevetséges lenne”, ha az Európai Bíróság felügyelné ezeket.

Technikai részletnek nevezte, hogy mi legyen a határ, amikortól a briteknél kelljen lakni, hogy letelepedett státuszt lehessen kapni. Ezt a végső tárgyalásokon kell rendezni, még nem jelölték ki.

Észak-Írországra térjünk át később

A második probléma, amivel haladni kellene, Észak-Írországé. A brit kormány az EU-val együtt a vámuniójából is ki akar lépni, de ez azt jelentené, hogy Írország és Észak-Írország között vámhatár jön létre, valahogy ellenőrizni kellene a be- és kilépő árukat, miközben a megosztott szigeten a béke érdekében nincs határellenőrzés. Nemrég egy kiszivárgott uniós irat arra utalt, hogy Észak-Írországnak az uniós közös piacban kellene maradnia.

„Észak-Írország az Egyesült Királyság szerves része, ezért ki fog lépni a vámunióból és a közös piacból, ez teljesen világos” – szögezte le Lord Callanan. Konstruktív megoldásokat kell keresni, hogyan ne legyen „kemény határ”, mindkét fél ezt szeretné, de a britek szerint nem lehet elszakítani ezt a kérdést attól, mi legyen az EU és az Egyesült Királyság kapcsolata a jövőben, ami csak a második szakaszban kezdődne. Ma már vannak erre elektronikus megoldások, és egy dokumentumban is leírták, mit tennének. Az EU ugyanakkor elvetette ezeket (Michel Barnier egyenesen aggasztónak nevezte a terveket). „Nyilvánvalóan nem értettünk egyet az EU értékelésével” – mondta Lord Callanan, de ehhez majd a végső megegyezés kontextusában kellene visszatérni attól függően, mi a kereskedelmi megállapodás a két fél között.

„Ideje lenne, hogy az EU gesztusokat tegyen nekünk”

A legvitatottabb ügy a „pénzügyi rendezés”, azaz hogy mennyit fizessenek be az uniós kasszába a britek. 2019-ben lépnének ki úgy, hogy utána még kétéves átmeneti időszakot szeretnének, miközben az EU hétéves költségvetése (amibe a britek is ígértek pénzt) 2020-ig tart és 2023-ig mennek belőle kifizetések. Az EU ráadásul bevasalná az olyan kiadásokat is, mint a briteknél lévő uniós ügynökségek kiköltöztetése vagy hozzájárulás az uniós tisztviselők nyugdíjához, és ha összeget nem is, de legalább azt szeretné látni, hogy milyen tételeket akarnak kifizetni a britek.

„Nagy kompromisszumokat kötöttünk”: Theresa May Firenzében elmondta, hogy 2020-ig egyetlen tagállamnak se kell többet befizetnie és senki se kap kevesebbet az uniós költségvetésből. Martin Callanan szerint a beszéd „erős garancia” az EU-ban maradó országoknak. „Ideje lenne, hogy az EU gesztusokat tegyen nekünk”, mert a brit kormány is felelős a saját adófizetőinek.

Az EU-tól eddig valóban nem sok engedményt kaptak – különösen az Európai Parlamenttől nem, amely úgy tűnik, keményebb a tagállamoknál és az Európai Bizottságnál, ráadásul a végső alkura rá kell majd bólintania. „Nem szeretném megjósolni, mit tesz majd az Európai Parlament” – válaszolta Lord Callanan – aki évekig frakcióvezető volt az EP-ben – arra, nem tart-e az uniós képviselők esetleges vétójától. Kapcsolatban vannak a frakcióvezetőkkel, például a legnagyobb, néppárti csoport elnöke épp múlt héten tárgyalt Londonban Theresa Mayjel. Lord Callanan szerint az uniós polgárok jogairól több tekintetben közelebb vannak az EP álláspontjához, mint az Európai Bizottságéhoz.

Véleménykülönbségek viszont a másik oldalon is vannak. Az egyetlen pártból álló brit kormányból többször is jöttek jelzések, amelyek szembe mentek a hivatalos állásponttal, legyen szó akár a puhább brexitet pártoló Philip Hammond pénzügyminiszterről, akár a keménykedő Boris Johnsonról a külügyi tárca élén. „A brit kormány álláspontját a miniszterelnök fejezi ki”, aki Firenzében részletesen elmagyarázta, hogyan léptetnék tovább a tárgyalásokat és bizonyára a további egyeztetései után is nyilatkozni fog – válaszolta Lord Callanan a kiszólásokat firtató kérdésünkre.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!