Szerelmet vallott Magyarországnak az uniós elnökök elnöke

2017.12.08. 21:21

Pénteken vette át a Pécsi Tudományegyetem díszdoktori címét Donald Tusk. A volt lengyel miniszterelnök az uniós tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácsot vezeti, miután idén újraválasztották a tisztségre. Orbán Viktor ekkor a Fidesz legfontosabb szövetségesével szemben is megszavazta a saját jobbközép pártcsaládjához tartozó politikust.

Nekik Magyarország volt a Nyugat

„Lengyelként – ami nyilvánvaló –

imádom Magyarországot és a magyarokat”

– jelentette ki az Európai Tanács honlapja szerint Donald Tusk, amikor átvette a díszdoktori címet. Természetesen a kétjóbarátozás se maradt el, amit magyarul is elmondott. Amióta csak emlékszik, a honfitársainak mindig is fontos kulturális hivatkozási pont volt a hazánk, „egyszerűen fogalmazva a nemzedékemnek a Nyugat tükörképe volt, amelyről évtizedekig álmodtunk és nem érhettünk el.

Magyarország volt a Nyugat zenében, filmben, irodalomban és a politikai törekvéseiben.”

Az LGT varsói koncertje volt a kedvenc lemeze, az apja Lehár Ferenc operettjeit szerette az első családi bakelitjükről, és azon ment a vita, Ingmar Bergman és Andrzej Wajda vagy Jancsó Miklós, Szabó István, esetleg Mészáros Márta filmjei fontosabbak-e nekik. A kötelezők közül a Pál utcai fiúkat találta a legszebbnek, felnőttként pedig Márai Sándor volt a legnagyobb felfedezése, akinek a memoárja gyakorolta rá az egyik legerőteljesebb hatást a könyvek közül, hasonlóan Kertész Imre Sortalanságához. 1956 októbere „hosszú évekre rabul ejtette a nemzedékem elméjét és képzeletét, enélkül a Szolidaritás mozgalom Lengyelországban talán egyáltalán nem is lett volna” – mondta a szervezetről, amelynek a diákbizottságában ő is aktív volt és amely nagyban hozzájárult a hazájában a kommunizmus bukásához.

Pécsről azt olvasta, az itteni bor jobb, mint a villányi vörös. „Remélem, személyesen is ellenőrizhetem”, hogy aki ezt írta, olyan jó borász volt-e, mint esszéista – tette hozzá. Nagyon kedvesek neki a Pécshez hasonló, összetett történetű közép-európai városok, amelyek falai közt „századokon keresztül különböző nemzetiségű és vallású emberek laktak”, és amelyek Európa mikrokozmoszai.

„Nem csak a földrajz hoz össze minket”

„Szeretném itt kiemelni, hogy amikor Pécsről Európa metaforájaként beszélek, ezt az én felfogásom szerint a legmagasabb bókként teszem”, mert

„Imádom Európát” és „nekem büszkeségre ad okot, hogy európai vagyok”.

Nehéz elmagyarázni, hogy ez mit jelent, hiszen nincs például közös nyelvünk vagy focicsapatunk, bár „figyelmeztettek, hogy a nemzeti focicsapatok fájdalmas témáját itt ne hozzam fel”. Valamiféle európai önazonosság mégis van kulturális, politikai és értékeket jelentő oldallal. „Nem csak a földrajz hoz össze minket”, bár van egy közös területünk és határunk, és a migrációs válság megmutatta, ez mennyire fontos. Az emiatti vitáink és konfliktusaink ellenére

„felismertük, hogy a területünk és a határaink közös felelősséget jelentenek”, amelynek „mindenkitől védelemre és szolidaritásra van szükség”.

„Visszautasítok sok olyan – gyakran immorális, időnként veszélyes – érvet, amelyek az Európa nyitottságáról és toleranciájáról szóló vitában feltűnnek. Nem fogadom el az agresszív beszédet, amely jelen van a párbeszédben a menekültekről és migránsokról, és amely az emlékeinkben múltunk legszörnyűbb képeit idézi”. Szent István saját fiához írt Intelmeiből idézett: „az egynyelvű és egy szokású királyság gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsd és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak”.

A határokat is meg kell védeni, de óvakodjunk az idegengyűlölettől

„Másrészt semmiféle indokot sem látok az időnként mutatott tehetetlenségre”, arra, hogy „ez a hullám túl nagy, hogy megállítsuk” vagy a „behódolásra”

– mondta a politikus, aki az uniós intézmények vezetői közt a legtöbbször szokott szót emelni a határvédelem fontossága mellett.

„Hogy nyersen fogalmazzak: nem lesz Európa, ahogy mi ismerjük, ha nincsenek határok és nincs bűnüldözés – és nem lesz Európa, amit szeretnénk, ha belülről veszik át felette a hatalmat a politikai barbárjaink”. Meg kell érteni: „szükség van a külső határ védelmére” de arra is, hogy megóvjuk az EU-t „a rasszizmustól és az idegengyűlölettől”.

A liberális demokrácia az európai értékek legjobb garanciája

A piacterek és az egyetemek mellett a katedrálisokat nevezte az európai városok jelképes központjainak, szerinte többek közt a Biblia, Shakespeare, Liszt Ferenc köt minket össze. Európa politikai értékek közössége is, „bár nagyon is tisztában vagyok vele, milyen élénk – időnként brutális – tud lenni napjainkban a politikai vita” ezekről „Magyarországon és az én hazámban is”.

„Hiszek benne, hogy ezek túlélésének legfontosabb garanciája a liberális demokrácia, amelyet a világ oly sok részén megkérdőjeleznek”

– szólt be finoman az illiberálisozóknak.

„Európa most – és megvan rá az esély, hogy a jövőben is az legyen – a Föld legjobb helye. A szabadság és kultúra különleges és egyedi térsége. A szolidaritásunk előfeltétele a túlélésének, amely túlmegy a megosztottságokon és a természetes érdekellentéteken. A Pécsi Tudományegyetem a legjobb hely, hogy ezt az európai hitvallást teljes meggyőződésből megtegyem. Amit ezúton megteszek. Köszönöm” – zárta a beszédét.

Szóljon hozzá az EUrológus Facebook-oldalán!



  • Hírek
  • Bankszámla