Egyre közelebb a lengyelek elleni példátlan EU-s eljárás

2017-12-15T135523Z 540286776 RC136DB0BBC0 RTRMADP 3 EU-SUMMIT-EU
2017.12.15. 18:04 Módosítva: 2017-12-17 11:06:42

Az Európai Unió egységes fellépésének fontosságát hangsúlyozták az intézmények vezetői és a tagországok vezetői a pénteken délután véget ért brüsszeli csúcstalálkozón. Az Egyesült Királyság kilépésével kapcsolatban paradox módon az EU egységéről beszélt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki méltatta a 27-ek egységes fellépését. Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a tárgyalások második szakaszának előkészítésével kapcsolatban arról beszélt, márciusig tárgyalásokat kezdeményez a Bizottság annak érdekében, hogy fel tudják mérni a tagországok álláspontját az Egyesült Királysággal folytatott, egyes kereskedelmi témákkal kapcsolatban.

Az EU egységes fellépésének fontosságát hangsúlyozta Angela Merkel és Emanuel Macron is, akik közösen tartottak nemzetközi sajtótájékoztatót. A német kancellár is arra számít, hogy sokkal nehezebb lesz a tárgyalások második szakasza, de márciusig kész lesz a 27-ek álláspontja, amivel Michel Barnier tárgyalási mandátumát folytathatja.

Donald Tusk-nak ismét ki kellett állnia megoldási javaslatáért, amely a hét elején szivárgott ki, és amely mellőzné a kötelező kvóták kérdését, ha nem lesz meg az elképzelés mögött megfelelő támogatás. Visszautasította, hogy javaslata Európa-ellenes lenne. Véleménye szerint az illegális bevándorlás megállítása az elsődleges feladata az Európai Uniónak a migrációs politika kérdései között.
(Fontos tisztázni, hogy Tusk nem Orbán Viktor reotrikájának megfelelően beszélt a migráció problémájáról, amely összemossa az illegális bevándorlókat és a nemzetközi egyezményeknek megfelelően menedékstátuszért folyamodó menekülteket. – A szerk.)

A kötelező kvóták kérdéséről pedig azt gondolja, hogy jelentőségéhez képest túlzottan sok idejét és energiáját foglalja le az európai tagállamoknak, amelyek így nem tudnak más fontosabb kérdésekkel foglalkozni. Szerinte nem az a fokmérője az európaiságnak, hogy valaki a legerősebb tagállamok véleményét osztja, de azt is visszautasította, hogy csak azért keresné a kompromisszumot a V4-ek elképzeléseihez közelítve, mert lengyel lenne.

A szolidarítás Lengyelország brandje volt eddig és elszomorítana, ha ezt a jövőben elveszítené. Azon leszek, hogy meggyőzzem honfitársaimat arról, hogy kompromisszumos javaslatot találjunk a vitás kérdések megoldására.

A Tanács elnökét védelmébe vette Jean Claude Juncker, aki szerint abszurd gondolat, hogy Tusk ne lenne eléggé európai és bagatelizálni próbálta Dimitris Avramopoulos, menekültügyi biztos keddi, Tuskot bíráló kirohanását.

Mindkét sajtótájékoztatón téma volt a Lengyelországgal szemben várhatóan pénteken induló hetes cikk szerinti eljárás, amely az ország jogállamiságának helyzetét vizsgálja majd. Franciaország és Németország támogatni fogja az Európai Bizottságot, ha úgy dönt, jövő héten megindíthatja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelország ellen a vitatott igazságügyi reform miatt - ezt mindkét ország vezetője megerősítette péntek délután.

Ennek ellenére Merkel és Macron is reménykedik abban, hogy Mateusz Morawiecki új lengyel kormányfővel a következő napokban tervezett beszélgetésekkel elkerülhető az eddig példa nélküli uniós eljárás.

A francia és német optimizmusnak nem sok alapja van, ugyanis az új lengyel kormányfő Brüsszelben arról beszélt, hogy kinevezésével nem változik meg a lengyel igazságügyi reform menete, így elkerülhetetlennek látja az EU-s intézményekkel való összeütközést.

Meg kell tisztítani a lengyel igazságszolgáltatást az egykori kommunista ügynököktől, ugyanúgy, ahogy azt egykor Franciaország és Spanyolország tette a Vichy és a Franco rendszer után.

– védte a sokat bírált lengyel igazságszolgáltatási reformot Morawiecki.

Az Európai Bizottság következő szerdai ülésén kerül napirendre a lengyel jogállamiság ügye és elemzők szerint szinte biztos, hogy a Bizottság megindítja az eljárást.

A lisszaboni szerződés, vagyis az EU működését előíró "alkotmány" hetedik cikkelye lehetőséget ad arra, hogy felfüggesszék egy tagállam szavazati jogát a tanácsban (vagyis a kormányokat tömörítő testületekben), ha megsértik a szerződésben foglalt alapjogokat.

Ilyen szankcióval a szerződés hatályba lépése óta (2009 december) még sosem élt az EU.

A szavazat felfüggesztése hosszú folyamat, és egyáltalán nem elég hozzá az EP többségi támogatása. Legalább két körben a tanácsban is minősített többség kell hozzá, és egy olyan folyamat végigvitele, amiben a renitens tagállam határozottan nem engedelmeskedik a hivatalos felszólításoknak.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

Borítókép: Jean Claude Juncker Fotó: REUTERS/Francois Lenoir