Vilhelmina
12 °C
28 °C

Példátlanul messzire mentek Orbánék fő szövetségesei

K EPA20170716141
2017.07.20. 15:20 Módosítva: 2017-07-20 15:36:21

Óriási politikai vihart kavart a lengyel kormánypárt. A törvényhozás alsó házában, a szejmben csütörtökön elfogadták a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) harmadik olyan törvényjavaslatát is, amelyekkel a bíróságokat befolyásolhatja. A lépés ellen több ezren tüntettek, és nemcsak az Európai Bizottság, hanem még az eddig mindent aláíró lengyel elnök sem értett mindenben egyet a tervezetekkel.

Nem ez az első problémás eset

A PiS a 2015-ös választási győzelme óta terjeszti ki a befolyását az állami médiában, az ügyészségek és az alkotmánybíróság felett. Utóbbi miatt

az Európai Bizottság tavaly év elején korábban és azóta sem látott lépéssel jogállamisági eljárást indított a lengyel kormány ellen.

A párbeszédre építő, büntetés nélküli levelezgetés viszont nem hatott. Már jó ideje a kétlépcsős eljárás második szakaszánál tartanak, de csak foghegyről válaszolgattak a testületnek, és a kormány elengedte a füle mellett a kifogásokat. Varsó idén februárig kapott határidőt, hogy visszatáncoljon, de lehívta a blöfföt. Az Európai Bizottság szerdán belengette, hogy újabb ajánlást küldhet a jogállamisági mechanizmuson keresztül, de erre valószínűleg ugyanúgy magasról tennének a PiS-ben, mint eddig.

Eddig csak utcai tüntetésektől futamodtak meg, amikor kihátráltak az ultraszigorú abortusztörvény mögül. A PiS annak ellenére is lépésről lépésre építette ki saját rendszerét, hogy valójában csak szűk, 234 fős többsége van a 430 tagú alsóházban.

Hasonló a magyar helyzethez, mégis más

A lengyel kormány uniós megítélése részben épp a kompromisszumkészség hiánya miatt más, mint a magyaré. Az Orbán-kormány engedett, ha kellett – igaz, időnként csak részben, kisebb kérdésekben.

Szerdán Frans Timmermans is kiemelte, hogy a lengyel és a magyar helyzet eltér. Magyarországon nem kívánják az igazságügyi miniszter befolyása alá vonni a bírói testület munkáját, azaz nem kérdőjelezik meg a hatalmi ágak szétválasztását. „Vannak problémák Magyarországgal”, amelyek miatt kötelezettségszegési eljárások vannak folyamatban, de a lengyel törvényjavaslatok politikai befolyás alá helyeznék az igazságszolgáltatást. Lengyelországban tehát a jogállamiság elleni támadás jellegénél fogva eltérő a magyar problémákhoz képest – mondta a bizottsági alelnök.

A különbségnek viszont van egy politikai oka is. A Fidesz-KDNP-t fedezi, hogy a PiS-szel szemben a legnagyobb politikai csoport, a jobbközép Európai Néppárt tagja, akárcsak például Angela Merkelék CDU/CSU-ja. A civil szervezetek és a CEU megtámadásával, valamint a Néppárt szerint „durván félrevezető” nemzeti konzultációval a közelmúltban a Fidesz-KDNP-nek sikerült maga ellen fordítania a Néppárt egy jelentős részét. Ennek ellenére nem zárták ki. Orbán Viktor azzal pattintotta le az esetleges kilépésüket firtató kérdést, hogy miért tennék. Nem véletlen, hogy korábban a PiS egyik politikusa is arról beszélt az EUrológusnak: szerinte hiba volt otthagyniuk a legnagyobb politikai csoportot, részben pont a védelem miatt, amit a tagság adott.

A mindent aláíró elnök is változtatást kért

Április óta egy sor olyan törvénytervezettel állt elő a lengyel kormánypárt, amelyek a bíróságok átalakítását érintik, de a múlt héten pörgették fel nagyon a folyamatot. A PiS két törvényt már múlt szerdán megszavazott a szejmben (alsóház), majd ezeket péntek éjjel a szintén kormánytöbbségű szenátus is változtatás nélkül jóváhagyta. A legfelsőbb bíróságról szóló harmadik törvény tárgyalását pedig felgyorsították a napokban, és a szejm csütörtökön délután meg is szavazta a javaslatot. 

A két, már elfogadott, de még az államfő aláírására váró törvény közül az egyik az országos igazságszolgáltatási tanácsra vonatkozik, ami nagyjából a magyar Országos Bírósági Hivatal helyi megfelelője. A 25 fős tanácsnak széles jogkörei voltak a bírók kinevezésénél, és a fegyelmi ügyek is hozzájuk tartoztak. A testületből 10 tag különböző módokon eddig is politikai kinevezett volt, de innentől a többi 15 tagot sem a szakmai szervezetek, hanem az alsóház képviselői választanák meg. A másik, már elfogadott törvénytervezet alapján az igazságügyi miniszter visszahívhatná a bíróságok elnökeit, és újakat nevezhetne ki helyettük.

A legfelsőbb bíróságra vonatkozó törvény alapján felmentenék, illetve nyugdíjaznák az összes olyan legfelsőbb bírát, akinek az igazságügyi miniszter nem hosszabbítja meg a mandátumát. Az már ebből is látszik, hogy a törvénymódosításokkal a Jarosław Kaczyński PiS-elnök bizalmi emberének tartott Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter a rendszerváltás óta nem látott jogköröket kapna. A bíróságok felépítéséről szóló törvényjavaslat alapján is az igazságügyi miniszternek lenne nagyobb beleszólása a bírók és a gyakornokok kiválasztásába.

Az első két jogszabály már csak a köztársasági elnök, Andrzej Duda aláírására vár. A korábban a PiS-ben politizáló, a kormánypárt javaslatait szinte kivétel nélkül átengedő, de a BBC szerint az elmúlt időszakban Jarosław Kaczyńskival nem mindenben egyetértő államfő kedden váratlanul bejelentette, megvétózza a javaslatokat, ha nem veszik bele a kért változtatását.

Beata Szydło miniszterelnök első nyilatkozataiból úgy tűnt, hogy vita alakulhat ki az elnök és a kormány között, de végül Duda már aznap éjjel tanácskozott az alsóház és a felsőház elnökével, és elfogadták az általa kért kompromisszumokat. Ez annyit jelent, hogy a parlament nem sima, hanem háromötödös többséggel választja meg az országos igazságszolgáltatási tanács tagjait, vagyis a PiS-nek 42 ellenzéki képviselő támogatását is meg kell szereznie.

Ezrek tüntettek, a kormánytévé puccsról beszélt

Duda hivatalosan a már múlt hét óta tartó tüntetésekkel indokolta a változtatási javaslatát. Kedden is több ezren emeltek a magasba gyertyákat az elnöki palota előtt. „Szabad bíróságokat! Vétót akarunk!" – skandálták sokan az elnöki palota előtt.

A parlamentet vasárnap óta kordonokkal vették körbe, mert Varsóban és más városokban is több ezren tiltakoztak az igazságügyi átalakítások ellen. A rendőrség szerint 4500, az önkormányzat szerint több mint 10 ezer tüntető volt a fővárosban. „Szégyen! Szégyen!" – skandálták a tüntetők, akik diktátornak nevezték Jarosław Kaczyńskit, a PiS elnökét, akinek ugyan nincs hivatalos kormánytisztsége, de a háttérben ő fogja össze a szálakat. Tüntetések voltak Krakkóban, Katowicében és más lengyel városokban is.

A kormányzati TVP tévé a megmozdulásokról azt mondta be, hogy a tüntetésekkel puccsot akarnak előkészíteni a demokratikusan megválasztott kormány ellen, ami az igazságügy régóta érő reformját próbálja éppen keresztülvinni.

A szejm kedden már meg is tárgyalta a legfelsőbb bíróságról szóló törvénymódosítást. Este megszavazták, hogy az arról szóló törvénytervezetet második olvasatra bocsátják, és közben kiiktatják az előzetes bizottsági vitát is. Szerdán aztán mégis egy parlamenti bizottság elé utalták a tervezetet. A PiS által láthatóan minden eszközzel siettetett szavazás ellehetetlenítésére törekvő ellenzéki képviselők több mint ezer módosító indítványt adtak be.

Elitistának bélyegezték a bírókat

A PiS már 2005-ben kormányra kerülve is megpróbálkozott ehhez hasonló lépésekkel. Akkor, és most is azzal érveltek, hogy a bírók elszakadtak a társadalomtól, egy kivételezett elitet szolgálnak ki, és szinte egy külön kaszttá váltak. A kormánypárt másik érve, hogy a bíróságokat átjárja a korrupció, az ítéletek pedig lassan születnek meg. Beata Szydło miniszterelnök azt mondta, hogy az igazságszolgáltatás most nem az emberek, hanem a jogászok oldalán áll.



Kaczyński arról is beszélt, hogy az országos bírói tanácsot még az utolsó szocialista parlament állította fel 1989-ben, és ezért annak örökségét, baloldaliságát tartósította. A kért változtatásai ellenére Duda is azt mondta, hogy a lengyelek elégedetlenek az igazságszolgáltatás működésével, ezért a rendszerhez hozzá kell nyúlni, és egyes bírók mentalitásában is új irányra van szükség.

Kell a reform, de milyen?

Abban a PiS táborán kívül is többen egyetértenek, hogy a bírósági rendszer működését valamilyen formában meg kellene reformálni. Többek között erről beszélt a Euronewsnak Borys Budka, a jobbközép Polgári Platform (PO), a legfontosabb ellenzéki párt egyik volt igazságügyi minisztere is. Azonban szerinte tisztán látható, hogy a kormány az elmúlt két évben támadást indított a bíróságok ellen, az új törvényekkel pedig egyedül gyakorolna kontrollt az igazságszolgáltatás felett.

A lengyelek hagyományosan nem nagyon bíznak a közintézményekben, és a bíróságokban sem, egy tavalyi tanulmány alapján 60 százalék úgy vélte, hogy a testületek csak a saját érdekeiket nézik. Viszont egy 2014-es EU-s felmérésben nagyjából minden negyedik ember gondolta korruptnak a bírókat, ellenben 39 százalék mondta ugyanezt a politikusokról – akiknek éppen teljesen kiszolgáltatnák a bíróságokat.

Az ellenzék a PiS érveire válaszul azt is lobogtatta, hogy az elmúlt 15 évben 10 ezerből csak néhány olyan bíró volt, akiket kenőpénz elfogadásáért elítéltek. Egy átlagos ügy pedig az elsőfokú bíróságokon 200 napig tart, nagyjából annyi ideig, mint Németországban.

A bíróságok függetlenségét féltik

A Polgári Platform szerint a törvénymódosítás alkotmányellenes, és veszélyezteti a bíróságok függetlenségét. Ellenzéki képviselők azzal vádolták a PiS-t, hogy megsértené a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, és saját hatalmát próbálja bebetonozni. A törvénymódosításokat a bírói szakmai szervezetek, a legfelsőbb bíróság és az Amnesty International is bírálta.

Jerzy Stępień, az alkotmánybíróság volt elnöke szerint a legfelsőbb bíróságot érintő döntés az egyik utolsó szög lenne a jogállamiság koporsójában. Mások is azzal érveltek, hogy egyrészt a legfelsőbb bíróság mondja ki, hogy érvényesek voltak-e a választások, másrészt hamarosan egy sor fontos döntés előtt áll. Ez indokolhatja is a PiS siettségét, hiszen annak meglehetősen távolra mutató következményei lehetnek, amikor a legfelsőbb bíróság szeptemberben eldönti, törvényesen választották-e meg a 2015-ös választás után az alkotmánybíróság új elnökét.

Példátlan bejelentést tett az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság szintén mozgásba lendült. Az uniós kvázi-kormány közölte, hogy a változtatásnak „rendkívül negatív hatása lenne az igazságszolgáltatás függetlenségére, és fokozná a jogállamiságot érő rendszerszintű veszélyt az országban”, ha a jelenlegi formájukban fogadnák el a kifogásolt törvényeket.

A testület a „hetes cikk” szerinti eljárást is belengette.

Erről még egyetlen tagállammal szemben sem volt szó az Európai Bizottságban, most viszont Frans Timmermans, a testület kettes számú embere szerint „nagyon közel kerültünk” hozzá.

Akár az Európai Parlament is beindíthatja

A magyar kormánnyal szembeni hetes cikket élesítő javaslatnak először az Európai Parlament előkészítő bizottságon kellene átmennie, aztán a teljes képviselőtestületen. A Fidesz-KDNP néppárti tagsága miatt ez legkésőbb a második akadálynál jó eséllyel elbukna (azokkal az átállt néppártiakkal együtt se lenne meg a szükséges többség, akikkel a májusi, közvetlen következmények nélküli elítélő határozat átment). A lengyelek viszont bajban lennének, ha elindulna egy hasonló javaslat az EP-ben: az öt pártcsalád, amelyeknek a vezetői levelet írtak, simán elég képviselőt tudna e mögé állítani. Szeptemberig szünetelnek az ülések, úgyhogy addig várhatóan nem sok minden fog történni, utána viszont nem biztos, hogy megússzák a lengyelek egy dörgedelmes, de következmények nélküli állásfoglalással.

Már önmagában az is erős politikai üzenet, hogy vitatkoznak a lépésről. Magyarország ellen is „csak” az eljárás beizzításának az előkészítéséről van szó az Európai Parlamentben, amely a Bizottsághoz hasonlóan elindíthatja a folyamatot, és ahonnan nemrég öt képviselőcsoport vezetője sürgetett levélben határozott fellépést a lengyelek ügyében. A lengyel kormány ellen korábban indult jogállamisági mechanizmus is egy nem hivatalos előszobája a többlépcsős lehetőségnek, amit jogi atombombaként emlegetnek, mert súlyosak a következményei és – pont ezért – félnek használni.

A hetes cikkhez akkor lehet nyúlni, ha egy tagállam rendszerszerűen megsérti az uniós alapértékeket. Az eljárás végén bizonyos uniós jogokat, például a kormány uniós szavazati jogát függeszthetik fel (hogy konkrétan melyeket, azt a többi tagállamnak kell kitalálnia), de esélytelen, hogy a lengyelek eljussanak idáig. Ehhez egyhangú döntés kellene, Orbán Viktor viszont korábban megígérte, hogy ebben az esetben vétózna, így kizárt a szankció.

Uniós jogot is sérthet

Marad még a leghatásosabb eszköz, a kötelezettségszegési eljárás.

Ha a hetes cikk a jogi atomcsapás, ez a precíziós bomba.

Az Európai Bizottság indíthatja akkor, ha egy tagállam konkrét uniós jogszabályokat sért. Levélben egyezkednek a tagállammal, és ha nem tudnak alkut kötni, az Európai Bíróság elé kerülhet az ügy, amiből pénzbüntetés lehet.

Frans Timmermans, a Bizottság alelnöke szerdán arról beszélt, hogy „gyorsan előkészítjük a kötelezettségszegési eljárásokat az uniós jog megsértése miatt annak érdekében, hogy jövő héten meg tudjuk őket indítani”, de ez nem lesz egyszerű feladat. Az EU-nak van jogi és igazságügyi hatásköre, de arra valószínűleg nem lesz könnyű uniós szabályt találni, hogy egy tagállam mi alapján nevezi ki a bírókat. A PiS egyik érve például pont az, hogy Németországban is sokkal kiterjedtebb az igazságügyi miniszter hatásköre (habár ezzel a tartományi különbségeket nem veszik figyelembe).

Magyar minta? Az Orbán-kormány is piszkálta az igazságügyi rendszert

Magyarország ellen is kötelezettségszegési eljárást vetettek be, amikor az Orbán-kormány 2010 után jelentősen át akarta alakítani a bírói igazgatást. Bizonyos hasonlóságok tetten érhetők a lengyel lépésekkel. Magyarországon is nagyobb kormányzati befolyást engedtek volna az igazságszolgáltatás rendszerébe, de nem mindegyik próbálkozás sikerült.

  • A bírók nyugdíjkorhatárát 70 évről 62-re akarták leszállítani, ami közel 300 bíró lecserélését tette volna lehetővé. A kormány az egész folyamatot a közszolgálati nyugdíjszabályok egységesítésével, a fiatalítással és az ítélkezés gyorsításával indokolta, de az akkori feltételezések szerint így akarták helyzetbe hozni az új kormányhoz hű bírókat. 2012-ben az Alkotmánybíróság kimondta: alkotmányellenes ennyire rövid határidőn belül nyugdíjazni a bírákat, ez ugyanis sérti a bírák elmozdíthatatlanságának alapelvét. Az ügyben uniós kötelezettségszegési eljárás is indult. Ennek a végére tett pontot 2012 novemberében az Európai Unió Bírósága, amely megállapította: a nyugdíjkorhatár leszállítása az életkoron alapuló, nem igazolható hátrányos megkülönböztetésnek minősül.
  • Átalakították a bíróságok szervezeti felépítését is. 2012-ben létrehozták a bíróságok központi igazgatási szervét, az Országos Bírósági Hivatalt (OBH). Ennek elnöke kilenc évre Szájer József fideszes politikus felesége, a miniszterelnök családi barátja, Handó Tünde lett. Az eredeti javaslat nagyon széles jogköröket adott volna az OBH elnökének, amihez nem voltak meg a megfelelő garanciák. Az OBH elnöke jelentős beleszólást kapott arra, kit terjesszen fel bírói kinevezésre a köztársasági elnöknek. Hivatalosan az igazságszolgáltatás gyorsítása érdekében pereket helyezhetett át más bíróságokra. Az EU-tól független Európa Tanács tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság kritizálta a jogszabályokat. A két törvény felülvizsgálatát ezután a kormány kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál. Az AB 2013 júniusában kimondta: mulasztásos alkotmánysértést jelent, hogy az Országos Bírói Hivatal elnökének és a Kúria elnökének lehetősége van a bírói álláshelyre kiírt pályázatokat indoklás nélkül eredménytelenné nyilvánítani.
  • Felsült a kormány az önálló közigazgatási felsőbíróságok létrehozásával is, ahol az állampolgárok, vállalkozások a különféle államigazgatási (adóhatósági, önkormányzati) határozatok törvényességi felülvizsgálatát kérhetik a bíróságtól. Az eredeti javaslat például előírta volna, hogy közjogi tisztségviselők jelölhessék ki a fontos ügyekben ítélkező összes közigazgatási felsőbírót, sőt a felsőbírók felének a már addigra erős kormánypárti befolyás alá került közigazgatásból kellett volna érkeznie. Áder János maga kérte a 2016. december 6-án elfogadott törvény alkotmánybírósági normakontrollját. Az Alkotmánybíróság idén januárban kimondta, hogy a támadott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, a jogállamiság követelményét, ugyanis azokat nem egyszerű, hanem minősített, kétharmados többséggel kellett volna elfogadnia az Országgyűlésnek.

Boritókép: A lengyel szenátus (felsőház) és a szejm (alsóház) által már jóváhagyott igazságügyi reform ellen tüntetnek a Demokráciavédelmi Bizottság (KOD) nevű lengyel ellenzéki mozgalom aktivistái Varsóban 2017. július 16-án. Fotó: MTI/EPA/Jacek Turczyk