Picasso az egyetemes kultúra része. És Messi?

Ha te vagy a világ leghíresebb focistája, és milliók ismerik a nevedet, akkor miért ne próbálnál meg ebből pénzt csinálni? Így volt ezzel a Barcelona argentin csatára, Lionel Messi. Cipőt, sapkát, zoknit és rengeteg más dolgot lehet kapni Messi márkanév alatt, ő pedig szerette volna levédetni a vezetéknevét, hogy más nehezebben tudjon belőle hasznot húzni.

Úgy járt el, ahogy mindenki más, aki ilyesmit akar elintézni: beadott egy kérvényt az európai védjegyhivatalhoz, hogy jegyezzék be a MESSI szót is tartalmazó logóját védjegyként. Kozmetikai termékekre, számítógépes programokra, ékszerekre és órákra, papírtermékekre, ruházati cikkekre, lábbelikre, sapkákra és játékokra kérte a bejegyzést.

A legtöbb kategóriában meg is kapta az engedélyt, ruhákra, cipőkre és sapkákra viszont nem. Több, mint húsz éve létezik ugyanis egy MASSI nevű spanyol márka, amelyiknek a logója lajstromozva van védjegyként, és biciklis felszerelést meg sportruhákat gyárt. A MASSI tulajdonosa megtámadta a focista kérelmét a védjegyhivatalnál. Azt mondta, hogy a két név túlságosan hasonlít egymásra, ezért azokra a termékekre, amelyekkel ő is kereskedik, Messi nem kaphatja meg a védjegyoltalmat. A hivatal neki adott igazat.

Messiék kikérték maguknak ezt a döntést, két fellebbezést is beadtak ellene a védjegyhivatalnál, mindkettőt elutasították. Erre Messi beperelte a hivatalt az Európai Unió Bíróságán. Hétfőn tartották az elsőfokú tárgyalást Luxembourgban. 

 

Mindenki tudja, hogy ki az a Messi, nem?

Az ügyet tárgyaló három bíró meg sem próbált abban igazságot tenni, hogy a két márkanév mennyire hasonlít egymásra, mert mindkét szemben álló fél esküdözött a saját igazára. – A Messiben az “E” betű stilizálva van, és pontot tettek az i-re, ezért teljesen máshogy néz ki, mondta Messi ügyvédje. – A két szó kiejtése nagyon hasonló, a hosszuk, a hanglejtésük, a szótagszerkezetük pedig ugyanolyan, ezért össze lehet keverni, mondta a védjegyhivatal (EUIPO) képviselője.

Inkább annak próbáltak a végére járni, hogy milyen képzetet kelt valakiben, ha meglátja ezeket a logókat. Messi emberei így érveltek:

1. Aki tudja, hogy ki az a Lionel Messi, az semmi másra nem fog gondolni, ha meglátja a Messi nevet a logón, csak a sportolóra.
2. Mindenki tudja, hogy ki az a Messi, mert ő nagyon híres.
3. Ha nem is tudja mindenki, hogy ki az a Messi, az, aki sportszerelést vesz, biztosan tudja, ezért a megcélzott vásárlóréteget nem fogja megtéveszteni a hasonlóság.

Adu ászként pedig felhozta ugyanennek a bíróságnak egy 2006-os döntését, amelyikben engedtek bejegyezni két hasonló márkanevet. Ebben az ügyben a DaimlerChrysler szerette volna levédetni a „Picaro” márkát, és Pablo Picasso örökösei perelték be őket, mert a név hasonlított arra, hogy  „ Picasso ” . Picasso neve pedig már foglalt volt, a Citroën gyártott vele autót.

Pablo Picasso annyira ismert – érveltek akkor a bírók  – hogy „az átlagos vásárló” sosem egy autóra fog először gondolni, ha meglátja. Ezért nem áll fenn az a veszély, hogy valaki igazából egy Citroënre vágyik, és a Chrysler egy Picassóhoz hasonló névvel csapja be.

Messinek is a múzeumban a helye

A Picasso-ügy felemlegetésével átszakadt egy gát, és arról kezdődött vita, hogy hol van a futball helye az egyetemes emberi kultúrában. 

A foci nem egy kisebbség kicsi sportja, hanem egy világjelenség, és Európában különösen fontos, mondta Messi ügyvédje. A perben pedig azt tartják szem előtt, hogy az Európai Unió lakosságát meg tudja-e téveszteni a hasonlóság. Lionel Messiről pedig nemcsak azok hallottak, akiket érdekel a foci, hiszen a neve nap mint nap szerepel a médiában.

„Igaz, hogy Picasso festményei vannak kiállítva a múzeumban, és nem Messi góljai, de lehet, hogy azoknak is ott lenne a helyük – jegyezte meg. – Szerintem manapság még többen is ismerik Messit, mint Picassót.”

Előkerült Magyarország is

Semmilyen bizonyítékot nem mutattak be arról, hogy ha valaki meglátja a Messi feliratot, akkor azonnal a focistára gondol. Ahogy arról sem láttunk egy dokumentumot sem, hogy Messi a focit szerető rétegeken kívül mennyire híres, mondta az EUIPO spanyol ügyvédje, és az észrevételre a bírók is helyeseltek. „Minden tiszteletem Lionel Messié, de nem része az egyetemes kultúrának, úgy mint Pablo Picasso” – mondta az ügyvéd.

Egy magyar anyukának például, aki biciklis sisakot vesz a gyerekének, miért a focista jutna eszébe először, ha azt a szót látja, hogy Messi?

– kérdezte. És ha ismeri Messit, akkor nem fogja összekeverni a két márkát? Sőt, tulajdonképpen attól, hogy sportruhát vesz, egyáltalán nem kell, hogy érdekelje sem a foci, sem a sport.

Véletlenszerűen választotta a magyar nemzetiséget a példájához, de később kiderült, hogy azzal is tisztában van, hogy magyarul a hosszú s betűvel jelölt hang különösen erőteljes. 

A görög bíró, Savvas Papasavvas föltett egy keresztkérdést: ha a magyar anyuka nem tudja, hogy ki az a Messi, akkor mennyire valószínű, hogy a sportfelszerelések piacán annyira képben van, hogy kifejezetten a Massi márkát akarja megvenni, és bepalizza a hasonlóság?

Aztán rátett még egy lapáttal: miért fontos egyáltalán, hogy az Európai Unió egész lakosságát feltételezzük célközönségként?

Nálunk egyébként nincs viszonteladója a Massi sisakoknak a cég honlapja szerint.

Nem viselkedhet úgy, mint egy isten

Amikor a Massi márka képviselője kapta meg a szót, kiderült, hogy az ügy régebbi, mint ahogy a bírók gondolták. Egyszer már a spanyol védjegyhivatalnál is végigvitték ugyanezt a folyamatot, és mindig a Massi került ki győztesen, mert övék régebb óta a védjegy, és mert nagy a hasonlóság.

1996-ban jegyezték be a Massi márkát biciklis felszerelésre, 2003-ban pedig ruhára és cipőre. Lionel Messi 2004-ben kezdett el játszani a Barcelona topligás csapatában.

„Attól, hogy valaki nagyon ismert, még nem kapja meg a jogot arra, hogy automatikusan levédethesse a márkáját. Nem viselkedhet úgy, mint „valamiféle isten”. Ha úgy védetné le a nevét, hogy “Leo Messi” vagy “Lionel Messi”, semmi gondunk nem lenne vele” – jelentette ki a Massi védője.

Együttérzőbb bírót nem is találhattak volna

„Hadd mondjak el önnek két történetet, hogy felvidítsam – mondta végezetül a védjegyhivatal elkeseredett ügyvédjének az olasz főbíró,  Guido Berardis . – Egyszer Törökországba utaztam, és elfelejtettem, hogy vízumot kell váltani. A vámnál a határőr csak belenézett az útlevelembe, és sorolta: „Baggio, Del Piero, Totti!” – és mutatta, hogy mehetek.

Ugyanezen az úton egy görög barátom megkérdezte, hogy ki az a fickó a török légitársaság hirdetésén. Messi volt.”

Az elsőfokú ítélet két-három hónapon belül várható.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !