Őskori örökségünket eleveníti föl egy díjnyertes civil kezdeményezés

DKRCS20160818004
2018.05.28. 16:37

Uniós támogatást nyert a magyar Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete a Journey to the Beginnings, „utazás a kezdetekhez” című programtervéért, adta hírül múlt hét végén az Európai Bizottság.

A magyar egyesület az egykor a Duna mentén fekvő kőkori, réz- és bronzkori települések emlékét szeretné újjáéleszteni, beépíteni a kortárs művészetbe, és átélhető formában megmutatni a közönségnek.

77 pályázóból 29 nyert

Az Európai Bizottság a magyar győztesen kívül 28 másik projektnek ítélt oda támogatást egy összesen 5 millió eurós keretből. Hetvenhét pályázatból választották ki a nyerteseket. Olyan kulturális szervezetek kaptak támogatást, amelyek legalább két európai nemzetközi partnert bevontak a projektjükbe. Az volt az elvárás, hogy az akcióik képesek legyenek megmutatni: a kulturális örökségünk és a kortárs alkotómunka összetartoznak.

Olyan ötletek nyertek, mint például:

  • különböző régiókra jellemző népviselet-varrás hagyományos eszközökkel,
  • a barokk időszak felfedezése zene segítségével,
  • hosszú távú oktatási projektek, amelyek emlékművekről és régészeti lelőhelyekről tanítják az embereket,
  • az európai konyhaművészeti örökség feldolgozása multimédiás alkotásokon keresztül.

„Ezek a nemzeteken átívelő projektek bemutatják és népszerűsítik a kulturális örökséget az összes különböző formájában – mondta Navracsics Tibor kultúráért felelős EU-biztos. – Megihletik majd a kortárs művészeti alkotást és segítenek összekötni mindenféle háttérből érkező embereket. Az Európai Kulturális Örökség Évének a szellemében ezek az inspiráló projektek segítenek majd megerősíteni azt az érzést, hogy egy közös európai térhez tartozunk.”

A pályázat kiírása szerint idén szeptemberig kell, hogy induljanak a programok.

 

Magyar-horvát-szerb-román közös kulturális örökség

A legfontosabb kultúrák, amelyek az Alsó-Duna völgyében és a Balkán-hegység lábánál virágoztak, kifinomult művészettel és technológiával büszkélkedhettek, és távolsági kereskedelmet folytattak bőven az ókori Görögország és a Római Birodalom fénykora előtt – derül ki a magyar nyertes, a „Journey to the Beginnings” programleírásából.

A legrégebbi régészeti lelőhely ezek közül a szerbiai Lepinski Vir, ahol Krisztus előtt 9500-6000 évvel éltek, és az első tervezett település volt Európában. Ehhez kapcsolódik a romániai Schela Cladovei kultúra, amelynek kilenc települését fedezték föl a Duna bal partján a Vaskapu alatt. A horvátországi Vučedolban egy fejlett rézkori társadalom nyomaira bukkantak. Százhalombattán van a mi éghajlatunk legnagyobb bronzkori „tell” települése, ahol egymásra rakódott lakószintek sorából dombokká magasodott, többrétegű telepeket lehet feltárni.

A projekt kitalálói szeretnének egy közös narratívát adni azoknak az emlékeknek, amelyek ezekből a lelőhelyekből kirajzolódnak, hogy az emberek megláthassák a kapcsolatot közöttük, és képet kaphassanak a Duna menti őskori és ókori kultúra örökségéről.

„Nagy előrelépés, ha egyáltalán értelmezhetővé válnak ezek a helyszínek a mai emberek számára – mondta az EUrologusnak Bőczén Árpád a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesületének elnöke. – Ha megértik, hogy kik az őseink, hogyan alakultak ki, egy olyan korszakban, amikor az emberek nem amentén éltek, hogy hol van vége a mi nemzetünk határainak, hanem, hogy a körülüttünk lévő táj hogyan határoz meg minket. Jó lenne ezt a kapcsolatot a természettel elmélyíteni.”

Nem mindig az országhatárok számítanak, vannak olyan közös kulturális értékeink, amelyben egyek vagyunk, függetlenül attól, hogy melyik néphez tartozunk

– tette hozzá.

A projektbe többek között bevonnak majd előadóművészeket, akikkel turnét szerveznek; képzőművészeket, akiket inspirálhat a kulturális örökség, virtuális valóságot fejlesztenek a lelőhelyeken és a múzeumokban, és fesztiválokat rendeznek a négy helyszínen.

„Ezek az örökségi értékek annyira távol vannak az emberektől, annyira nehéz őket maivá tenni, hogy számunkra is izgalmas kísérletnek tűnt, hogy bevonjunk ebbe kortárs művészeket” – magyarázta Bőczén Árpád. Az európai együttműködés szempontjából példaértékűnek tartja, hogy a közös nemzetközi munkában többféle hátterű szervezet is megtalálja a helyét, és lelkesen részt vesz benne, legyen szó tudományos intézményről, önkormányzati fenntartású kulturális intézményről, civil szervezetről vagy félig-meddig az üzleti szférában mozgó társaságról.

A magyar, horvát, szerb és román szervezők már koordinálnak a teendőkről. Június 18. és 24. európai kulturális örökség csúcstalálkozót rendeznek Berlinben, ahová hivatalosak a pályázatok nyertesei. Ezután indulnak majd a programok.

Kreatív Európa

Az Európai Unió összesen 1,46 milliárd euróval támogat kulturális programokat 2014 és 2020 között a „Kreatív Európa” nevű kezdeményezésében. A kulturális örökségen kívül olyan területeken támogat szervezeteket és alkotókat, mint az előadóművészet, képzőművészet, a hagyományos kereteken átnyúló művészeti alkotás, film, tévé, zene és a videójáték. Az EU-s pályázatok célja és lényege általában az, hogy Európán belül nemzetközi alkotómunkára ösztönözzön, minél szélesebb közönséget érjenek el, és az embereknek azokat a képességeit fejlessze, amelyek a digitális korban egyre inkább nélkülözhetetlenek.

Május 30-án új, részletes költségvetést javasol majd az Európai Bizottság a 2021 és 2027 közötti időszakra, és a mostaninál magasabb, 1,85 milliárd eurós keretet irányoznak majd elő ezekre a kulturális programokra.

A tell-telepek feltárásáról mindenkinek ajánljuk a figyelmébe Csányi Marietta fejezetét a Magyar Régész Szövetség 2011-es Régészeti Kézikönyvében.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

Borítókép: Római fürdő maradványai Komárom Szőny városrészében, ahol a Komáromi Klapka György Múzeum és az ELTE Régészettudományi Intézete szervezésében bejárást tartottak az érdeklődőknek 2016. szeptember 18-án. A Duna parton feltárt, közel 1500 négyzetméteresre becsült fürdőkomplexum területe a rómaiak híres Brigetio városának volt része. (MTI Fotó: Krizsán Csaba)