Miért veszítünk annyi EU-s pénzt?

000 1513YZ
2018.06.04. 07:03 Módosítva: 2018.06.05. 11:08
Valójában legutóbb nyertük túl magunkat, és Brüsszel most visszatérne a valós számokhoz.

Ön is elgondolkodott rajta, hogy miért jut Magyarországnak kevesebb pénz a következő uniós költségvetésben, mint a mostaniban? Ön is indokolatlanul soknak tartja, hogy a negyedével vágják meg a nekünk járó összeget a kohéziós támogatásból? Az EUrologus is meglepődött az eredményen, és utánanézett, hogyan jönnek ki a számok. Kiderült, hogy nincs átverés, nem a kormányunk miatt büntetnek minket, és nagyon úgy fest, hogy Soros György keze sincs a dologban. Egészen röviden: négy dolog magyarázza, hogy miért csökken 23,6 milliárd euróról 17,9 milliárdra a javasolt fejlesztési keretünk.

  • A britek kilépése miatt kisebb lesz maga a torta: mintha az előzőt tíz szeletre vágnánk, az egyik szeletet elvennénk, és úgy tálalnánk föl.
  • Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban elkél a korábbinál magasabb támogatás. Az elmúlt több, mint tíz évben a gazdasági fejlődésük csökkent, vagy jó esetben stagnált. A közeljövőben sem fognak maguktól szárnyra kapni a dél-európai országok, különösen, mert a fiatalok munkanélkülisége riasztóan magas.
  • A magyar gazdaság viszont sokat fejlődött: beértük vagy meg is előztük termelésben az elmaradottabb dél-európai régiókat. És velük szemben ráadásul a kilátásaink is jók: 3-4 százalék közti növekedés a prognózis a következő évekre. Ugyanez mondható el a többi közép-európai és a balti országokról is. 
  • A legnagyobb tétel: a 2013-as költségvetési tárgyalásokon Magyarország „túlnyerte magát”. Közel négymilliárd euróval kaptunk akkor többet, mint amennyit a gazdasági mutatóink alapján kidobott a minden országra egységesen alkalmazott formula. Ez részben politikai siker volt, részben szolidaritás a nyugat-európai országok részéről a keletiek felé. Az Európai Bizottság szerint most vissza kell térni a valós számokhoz, ezért zuhantunk ekkorát.

Érdemes rögtön megjegyezni, hogy a kedden javasolt összegek biztosan nem véglegesek. Legutóbb is úgy indult a tárgyalás a költségvetésről, hogy 30 százalékkal kevesebb pénz jutott volna Magyarországnak a kohéziós alapokból. Ehhez képest 12 százalék körüli veszteség lett csak a vége.

 

Dél-Európa megállt, a többiek mentek tovább

A kohéziós támogatásnak nevezett pénzeket arra szánja az Európai Unió, hogy felzárkóztassa a szegényebb régiókat a gazdagabbakhoz. Nem jófejségből, hanem azért, mert jövedelmező az egész európai piac számára, hogyha mindenütt pörög a gazdaság.

A régiók szegénységét a gazdasági termelésükön mérik. Minél kisebb egy régióban az egy főre jutó gazdasági össztermék (GDP) az Európai Unió átlagánál, annál több pénzt osztanak abba a régióba. Tehát a szegény és népes régiók kapják a legtöbb pénzt, a gazdagabb és kevésbé népes régiók a legkevesebbet.

Az EU bebiztosítja, hogy a leginkább leszakadt területekre jusson a legtöbb pénz. Egy külön szabály szerint ugyanis egy nagyságrenddel több kohéziós támogatást utalnak azokba a régiókba, ahol az egy főre jutó GDP kevesebb, mint az uniós átlag 75 százaléka. A térképen ezeket jelölik sötét bordó színnel.  

Az unió átlagos gazdasági termelési szintjétől leginkább leszakadt régiók Közép-Európában, a balti országokban és Dél-Európában vannak. A magyarországi régiók közül hat a leginkább támogatottak közé esik. A közép- és nyugat-dunántúli régió sokat fejlődött, ezért oda valamivel kevesebb támogatás jut, mint az ország többi részébe. Közép-Magyarország pedig, benne Budapesttel, már az uniós átlagnál is magasabb adatokat produkál, méghozzá 5 százalékponttal magasabbat, ezért jóval kevesebb támogatásra jogosult.

A kevésbé fejlett dél-európai régióknak valamivel még mindig erősebb a gazdaságuk, mint a legtöbb közép-európainak, de a különbség már nem túl nagy. És ami az igazi probléma Dél-Európában, az a fenti térképen látszik. Spanyolországban és Olaszországban tíz éve gyakorlatilag megállt a gazdasági fejlődés, Görögországban pedig zuhanórepülést vett. A görög gazdasági visszaesés csak tavaly fordult át mérsékelt növekedésbe. Ez a trend leginkább az egyébként is leszakadt dél-spanyolországi, dél-olaszországi és görögországi régiókban aggasztó.

Ezzel szemben Közép-Európa gazdasága gyorsabban növekedett, mint az uniós átlag. Leginkább néhány lengyel régió, Pozsony, Nyugat-Magyarország, Bukarest és Kelet-Románia kapcsolt rá. Persze alacsonyabb szintről indulva könnyebb növekedni, mint magasról még magasabbra ugrani. A lényeges pont viszont az, hogy Közép-Európában a jövőben is folytatódni fog az átlagosnál intenzívebb gazdasági erősödés, míg Dél-Európában csak lassú növekedést jósolnak. 

Mi alapján támogatják még a kevésbé fejlett régiókat?

A gazdasági teljesítmény mellett több másik szempontot is figyelembe vesznek, amikor a támogatásokat kiosztják a régióknak. Egy kevésbé fejlett régió például plusz pénzt kap, ha a hasonló régiók átlagánál magasabb a munkanélküliség, és külön pénzt kap akkor is, ha az átlagnál több a munkanélküli fiatal.

Egészen pontosan az a formula, hogy évente plusz 500 euró jár minden egyes munkanélküli ember, és még 500 minden munkanélküli fiatal után, akik a kevésbé fejlett régiókra jellemző munkanélküliségi átlag fölött abban a régióban élnek. Akkor is plusz eurókra jogosult egy régió, ha a lakói között sok az iskolázatlan, vagy csak általános iskolát végzett ember.

A mostani költségvetési javaslat újdonsága, hogy a kohéziós pénzből jobban támogatnák azokat az országokat, ahol küzdelmesen tudják csak betartani, vagy egyáltalán nem tudják betartani a széndioxid-csökkentési vállalásokat. Valamint külön azokat a régiókat is, amelyeknek 2013 óta bevándorlókat kellett befogadniuk. Méghozzá minden bevándorló után évente 400 euróval.

A valódi harcot a plafonokkal vívják

A fentiek azonban mind csak az elmélet. Az előző évek gyakorlatából kiderült, hogy a pedáns formulával kiszámolt összegek nagy részét a támogatott országok gazdaságai nem tudták fölszívni.

Hozzászólna? Írjon nekünk Facebookon!
Miért veszítünk annyi EU-s pénzt?

Valójában legutóbb nyertük túl magunkat, és Brüsszel most visszatérne a valós számokhoz.

124 · Jun 04, 2018 07:03am Tovább a kommentekhez
Facebook Comments

Van egy határa, hogy egy gazdaságban mennyi új beruházásnak van helye, és annak is, hogy mennyi önrészt képesek kitermelni a pályázók és az állam. Ugyanis az uniós támogatások soha nem fedezik a támogatott projektek költségének száz százalékát. Egy kisebb részt mindig helyi forrásból kell hozzátenni. Parlagon heverő pályázatok, félbehagyott munkák, hibás projektek, nem teljesített vállalások jelzik, ha egyszerre túl sok pénz áramlott a rendszerbe.

Hogy elejét vegyék az ilyen problémáknak, azt találták ki Brüsszelben, hogy egyetlen ország sem kaphat egy évben több pénzt, mint a gazdasági termelésének bizonyos százaléka. Tehát például 2007 környékén olyan szegények voltak a bolgár régiók, hogy a formula alapján az éves bolgár GDP tetemes része járt volna Bulgáriának uniós támogatásként. Ezt nem hagyták megtörténni az adományozók. Inkább összenyomták a régióknak leosztott kereteket, mint egy harmonikát, amíg összességükben el nem érték a feldolgozhatónak ítélt 4 százalékos arányt a teljes gazdasághoz képest. A többi ország pénzeit is egy hasonló plafon alá gyűrték.

2013-ra aztán a 4 százalék körüli plafonról is kiderült, hogy kicsit magas, ezért az előző költségvetési tárgyalásokon lejjebb húzták, 2,35 százalékra.

A magyar különalku

Mivel a magyar GDP 2013 előtt 100 milliárd euró körül alakult, a 2,35 százalékos korlátozás azt jelentette, hogy legfeljebb körülbelül 2,35 milliárd eurót hívhattunk volna le a finanszírozás első évében, és nagyjából 18 milliárdot a teljes, hét éves ciklusban. Ennek a fele sem tréfa, gondolták Budapesten, és a többi kelet-európai országgal együtt meggyőzték a nyugatiakat, hogy Közép-Európának és a balti államoknak emeljenek egy kicsit ezen a plafonon. Azzal érveltek, hogy a gazdasági válság, amiből éppen akkor kezdett el kilábalni Európa, aránytalanul torzította a gazdaságaink beruházásokat felszívó képességét. Ahogy megindul a növekedés, a GDP évi 2,35 százalékánál többet is képesek leszünk beépíteni, mondták. Sikerült a terv: 2,59 százalékra bővítették a plafont. Ezzel hét évre vetítve nagyjából kétmilliárd eurót nyert Magyarország.

A tárgyalások végén ráadásul azt is sikerült elérni, hogy a legszegényebb régiók további pénzt kapjanak. Magyarország hat régiója (a hétből) akkor a legszegényebbek közé tartozott. Ezek a magyarországi régiók 1,56 milliárd eurós bónuszt kaptak.

Így jött ki a körülbelül 22 milliárd eurós végső összeg a 2014-2020-as időszakra, amit ezen a héten 2018-as árakon számolva hoztak ki 23,6 milliárdra.

Messze még a vége

Nem fogják kitalálni, de a 2021-27-es költségvetésre még lejjebb szeretnék nyomni a plafont a kohéziós támogatásokra. Tanulva az előző hibákból, most eleve három különböző sávot javasol az Európai Bizottság. A legkisebb jövedelmű országok a GDP-jük 2,3 százalékát, az eggyel jobban keresők az 1,85 százalékát, a legmenőbbek pedig az 1,55 százalékát hívhatnák le évente.

Jó hír: Magyarország a legmenőbbek között van. Rossz hír: ilyen alacsony plafon mellett alig éri el a Magyarország által lehívható összeg hét év alatt a 16 milliárd eurót, még akkor is, ha derekas 2,5–3 százalékos GDP-növekedéssel számolunk.

Ahogy kijöttek ezek a számok, az Európai Bizottság már érezte, hogy a kelet-európaiakkal meg fog gyűlni a baja, ezért bevetett egy újabb matematikai fogást, hogy tompítsa a veszteséget. Az a fogás, hogy a teljes támogatás összege nem csökkenhett 24 százaléknál többet az előző időszakhoz képest. És voilá: így állt elő az a helyzet, hogy Magyarország, Csehország, Litvánia, Észtország és Málta kohéziós támogatása pontosan 24 százalékot csökken, a vélhetően több, mint 30 százalék helyett, ami enélkül a védőháló nélkül kijött volna.

Még így is a legnagyobb nyertesek között vagyunk

A csökkentéssel együtt is mi vagyunk a hetedik leginkább támogatott ország. Az Európai Bizottság tervei szerint 2021 és 2027 között fejenként évente 260 euró jutna Magyarország lakosságának, ha minden egyes eurót sikerül felhasználni. Kattintson a diagram vonalaira a számokért!

A fejenkénti elosztásokat nézve kiderül, hogy csehek, a lengyelek és a máltaiak vesztenék a legtöbbet a mostani felállással. Ezek azonban nem a végleges számok. A tárgyalás csak most kezdődik.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Külföld
Ilie Bolojan lesz Románia ideiglenes államfője

Ilie Bolojan lesz Románia ideiglenes államfője

Az elnökválasztás első fordulóját májusban tartják.

február 12., 21:25

  • Külföld
Távozik Kentuckyból a Kentucky Fried Chicken, azaz a KFC

Távozik Kentuckyból a Kentucky Fried Chicken, azaz a KFC

Az állam kormányzója nem örül a döntésnek.

18 perce

  • Címlapon
Volodimir Zelenszkij keményen reagált Donald Trump kijelentésére

Volodimir Zelenszkij keményen reagált Donald Trump kijelentésére

Az ukrán elnök leszögezte, országa nem eladó.

3 órája

  • Címlapon
Itt van Pintér Sándor újabb rendelete, beigazolódott a szülők félelme

Itt van Pintér Sándor újabb rendelete, beigazolódott a szülők félelme

Március 1-től nagy változás lép életbe a közoktatásban.

4 órája

  • Külföld
Donald Trump telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal

Donald Trump telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal

Az amerikai elnök szerint azonnali béketárgyalások kezdődhetnek.

február 12., 18:35

  • Külföld
A balti államok már minden hidat felégettek az oroszok előtt

A balti államok már minden hidat felégettek az oroszok előtt

De mi a helyzet máshol?

február 12., 20:33

  • Külföld
Bűnösnek vallotta magát Donald Trump egykori jobbkeze, de mégsem megy börtönbe

Bűnösnek vallotta magát Donald Trump egykori jobbkeze, de mégsem megy börtönbe

Steve Bannont csalással vádolták.

február 12., 06:49

  • Külföld
Új megvilágításba kerülhet a Kennedy-gyilkosság, több ezer titkos FBI-irat került elő

Új megvilágításba kerülhet a Kennedy-gyilkosság, több ezer titkos FBI-irat került elő

Donald Trump elrendelte a merénylet titkosított iratainak feloldását.

február 12., 07:10

  • Külföld
Szijjártó Péter reagált Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetésére

Szijjártó Péter reagált Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetésére

A külügyminiszter szerint végre itt a lehetőség, hogy „reményeink beteljesüljenek”.

február 13., 08:43

  • Külföld
Mit jelent Ukrajnának az amerikai támogatások felfüggesztése?

Mit jelent Ukrajnának az amerikai támogatások felfüggesztése?

A civil, egészségügyi, infrastrukturális, gazdasági és humanitárius szférát érinti.

február 12., 15:33

  • Külföld
A volt litván külügyminiszter szerint fel kell függeszteni Magyarország szavazati jogát

A volt litván külügyminiszter szerint fel kell függeszteni Magyarország szavazati jogát

Úgy véli, ha az EU nem cselekszik, akkor nem csak Magyarországot fogja érinteni a válság.

február 12., 14:34

  • Címlapon
Ferenc pápa a halálára készülhet az intézkedéseivel

Ferenc pápa a halálára készülhet az intézkedéseivel

A 88 éves katolikus egyházfő már az örökségét védelmezi lépéseivel.

4 órája

  • Külföld
Újabb kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság

Újabb kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság

Arról is döntöttek, hogy keresetet indítanak az Európai Unió Bíróságán Magyarország ellen.

február 12., 16:08

  • Külföld
Már tudni lehet, amit eddig csak sejtettünk, Izraelnek van atombombája

Már tudni lehet, amit eddig csak sejtettünk, Izraelnek van atombombája

A zsidó állam megvezette a CIA-t.

február 12., 14:00

  • Külföld
Előkerült a szerencsétlenül járt japán kamion

Előkerült a szerencsétlenül járt japán kamion

Még nem azonosították a benne levő holttestet.

február 12., 09:25

  • Külföld
Magyar hatóságok által körözött embercsempészt fogtak el

Magyar hatóságok által körözött embercsempészt fogtak el

Egy bűnszervezet vezetőjeként azonosították.

február 12., 10:30

  • Külföld
Meglepő indokkal tiltották ki az egyik legismertebb amerikai lapot a Fehér Házból

Meglepő indokkal tiltották ki az egyik legismertebb amerikai lapot a Fehér Házból

Nem hajlandóak végrehajtani Donald Trump egyik rendeletét.

február 12., 08:24

  • Külföld
Koppenhága visszavág: Dánia megvenné Kaliforniát

Koppenhága visszavág: Dánia megvenné Kaliforniát

A dánoknak több napsütésre van szükségük.

február 12., 08:40

  • Külföld
Államfővé választotta a görög parlament Konsztantinosz Taszulasz egykori házelnököt

Államfővé választotta a görög parlament Konsztantinosz Taszulasz egykori házelnököt

Januárban demonstrációt tartottak a jelöltsége miatt.

február 12., 12:14

  • Külföld
Követőit uszította rá egy síközpontra egy olasz influenszer

Követőit uszította rá egy síközpontra egy olasz influenszer

A település vezetője a hadsereg bevetését kérte.

február 12., 10:42

  • Külföld
Mexikó joggal tart egy amerikai inváziótól, a vámokat sem tudta megállítani

Mexikó joggal tart egy amerikai inváziótól, a vámokat sem tudta megállítani

Trump beváltotta fenyegetését.

február 12., 09:41

  • Külföld
Méregdrága mobiltelefonjaik buktatták le a szicíliai maffiatagokat

Méregdrága mobiltelefonjaik buktatták le a szicíliai maffiatagokat

Palermo ügyészsége 188 embert tartóztatott le.

február 13., 08:26

  • Külföld
Gránátot robbantottak egy franciaországi bárban, több vendégnek válságos az állapota

Gránátot robbantottak egy franciaországi bárban, több vendégnek válságos az állapota

A támadónál fegyver is volt, de azt nem használta.

február 13., 06:58

  • Külföld
Robbanás volt egy tajvani bevásárlóközpontban, legalább öten meghaltak

Robbanás volt egy tajvani bevásárlóközpontban, legalább öten meghaltak

Feltehetően gázrobbanás történt, heten megsérültek.

február 13., 10:03

  • Külföld
Tragédia Dél-Koreában: tanár szúrta halálra a nyolcéves diáklányt

Tragédia Dél-Koreában: tanár szúrta halálra a nyolcéves diáklányt

A tanúvallomásában elhangzott, hogy mindegy volt, melyik gyerek az.

február 12., 07:34

  • Külföld
Kigyulladt egy felhőkarcoló Argentínában

Kigyulladt egy felhőkarcoló Argentínában

Buenos Aires egyik luxusnegyedében történt az incidens.

február 12., 08:21