Beindult a trükközés a Sargentini-jelentés körül

Ravasz politikai húzások, intrika, találgatás és helyezkedés folyik a magyar hetes cikkes jelentés körül Brüsszelben. Ha nem Magyarországról szólna az ügy, nagyon izgalmas lenne elemezgetni a játszmákat, amelyek az Európai Parlamentben (EP) zajlanak egy héttel a jövő szerdai szavazás előtt. Utolsó pillanatban leadott kérés a szavazási szabályok értelmezésére, próbálkozás a szavazás elhalasztására, totózás és kalkulálás, hogy ki hogyan fog szavazni – tévésorozatba illő történet.

Miről van szó?

Arról fog dönteni az EP jövő héten, hogy az EU-s nemzeti kormányok testülete elé idézzék-e Magyarországot, amiért a demokrácia és az európai értékek rendszerszintű veszélynek vannak kitéve. Az állampolgári jogokkal foglalkozó parlamenti szakbizottság tavasszal megállapította, hogy a veszély fennáll, de ahhoz, hogy a következő szintre kerüljön az ügy, az EP plenáris ülésének is jóvá kell hagynia ezt a véleményt.

A véleményt az a jelentés fogalmazta meg, amelyet Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő állított össze nemzetközi szervezetek meglátásai, magyar és külföldi civil szervezetek, politikusok, kutatók hozzájárulásai, valamint magyar és európai statisztikai adatok alapján az elmúlt év során.

Ki hogyan fog szavazni?

Szerdán az összes, szavazatot leadó képviselő kétharmadának kell jóváhagynia a jelentést ahhoz, hogy szintet lépjen a kérdés. Kétesélyes az eredmény, ezért mind a két oldal nagy erővel lobbizik a saját igaza mellett a képviselőknél.

A baloldali, liberális és zöldpárti képviselők szinte kivétel nélkül megszavazzák majd a jelentést. Az euroszkeptikus, nemzeti jobboldali és radikális jobboldali politikusok többsége bizonyára ellene voksol majd. Azon áll vagy bukik a jelentés, hogy a Fidesz saját frakciótársai az Európai Néppártban hogyan döntenek.

A Néppártot mélyen megosztja Orbán Viktor politikai stílusa. Nyugat- és észak-európai képviselők többször felszólaltak az elmúlt években, hogy a Fideszt ki kellene zárni a Néppártból, mert a magyar kormány nem tartja tiszteletben a Néppárt közösen vallott értékeit.

A Benelux-államok, a skandináv országok, Lengyelország, Írország és Ausztria képviselőit számolják azok közé, akik a Néppárton belül Orbán ellen szavaznának. A német, a francia, az olasz és a spanyol néppárti politikusok azok, akiknek a szándékait nehéz kifürkészni, mondta csütörtök reggel egy nemzetközi sajtóreggelin Judith Sargentini.  Mégis arra számít, hogy az ő többségük inkább Orbán Viktor mellé áll majd.

Az Európai Néppárt frakciójának törékeny egységéről azt mondta: a frakcióvezetőnek, Manfred Webernek nagyon nehéz dolga van, hogyha egyszerre szeretne kiállni a Fidesz mellett, és nem akarja elidegeníteni magától a régi nyugat-európai szövetségeseit. „Engem már az is sokkolt, hogy eddig is hány alkalommal szólalt meg Manfred Weber [Orbán védelmében], hogy normalizálja a helyzetet a Néppártban” – fogalmazott.

Mi számít a kétharmadba?

Tavaly májusban már szavazott erről az ügyről az Európai Parlament plénuma: amikor felkérték az állampolgári jogi szakbizottságot, hogy készítse el a jelentését a magyarországi helyzetről. Akkor 393 igen (58 százalék), 221 nem szavazattal, 64 tartózkodás mellett fogadták el az indítványt. Ugyanezek a szavazatarányok jövő héten nem lennének elegendőek ahhoz, hogy jóváhagyják a jelentést, ahhoz az „igenek” 67 százalékos arányára van szükség.

Egyik oldal sem biztos a dolgában az eredményt illetően. Sargentini azt mondta, hogy nagyon messze van az egyértelműtől, hogy meglesz-e a többség. A több oldalról megerősített hírek szerint pedig az Európai Néppárt nem bánná, hogyha el tudnák halasztani a szavazást.

Egyrészt nagyon rossz az időzítés Manfred Weber frakcióvezetőnek, aki tegnap jelentette be, hogy ő szeretne lenni a Néppárt EP-választási kampányának az arca. Ha az Európai Parlament ítéletet mond Orbán Viktor fölött, az egy elég rossz indítás a magyar miniszterelnökkel jó viszonyban lévő német politikusnak. Weber amúgy azt nyilatkozta, hogy az uniós alapjogok, alapértékek terén az Európai Néppárt semmilyen engedményeket nem hajlandó tenni a Fidesznek.

Állítólag Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság néppárti elnökének sem tetszik, hogy a magyar szavazásra majdnem közvetlenül azután kerülne sor, hogy ő megtartja az utolsó évértékelő beszédét, amelyben biztosan magasztos gondolatokat akar megfogalmazni az európai összefogás jelentőségéről.

Ezért a hírek szerint az Európai Néppárt frakciójában felvetették az ötletet, hogy a szavazási szabályok értelmezését kellene kérni a jogalkotási ügyekkel foglalkozó szakbizottságtól. Azt a kérdést tennék föl, hogy ha valaki tartózkodik a szavazáson, az leadott szavazatnak számít-e. Ha igen, akkor azzal is csökkenti valaki a jelentés esélyeit, ha tartózkodik. Ha nem, akkor csak egy egyértelmű „nem” szavazattal tolhatja az elutasítás felé a szöveget.

A szabályokból tulajdonképpen elég egyértelműen következik, hogy a tartózkodás is szavazatnak számít, ezért, ha valóban kérnének egy ilyen előzetes véleményt, annak a valódi célja az időhúzás lenne. (Helyesbítés: később alaposabban megnéztem a szabályokat, és nem következik belőlük egyértelműen, hogy a tartózkodás szavazatnak számít. Sőt, inkább az ellentéte következik belőlük. Ebben a cikkben olvashatja a magyarázatot.)

Judith Sargentini azonban cáfolta, hogy halasztás készülne. Azt mondta: „azt hiszem, a szavazást egyszerűen megtartják szerdán, úgy, ahogy be van tervezve.”

Hozzátette: kifejezetten örül annak, hogy a szavazás szorosan követi Juncker irányadó beszédét, mert így nagyobb figyelmet fog kapni az ügy.

Rég volt már ilyen népszerű téma Magyarország

Sargentini sajtóreggelijét ellepték az újságírók csütörtökön, és a képviselő már most be van táblázva interjú-kérésekkel a jövő hétig. Az Euronews elkapta egy nyilatkozatra még az étteremben.

„Szerintem nagyon szoros lesz a szavazás eredménye, hiszen a kétharmad nagyon sok. De tudom, hogy a parlamenti többség támogatja az általam írt jelentést, amelyről az állampolgári jogok bizottságában megegyeztünk. Meglátjuk mi lesz, de az üzenet egyértelmű és világos: rossz irányba haladnak a dolgok Magyarországon és a magyarok ugyanúgy megérdemlik a demokráciát és a jogállamiságot, mint bármely más európai uniós polgár” – mondta.

Sargentini korábban úgy nyilatkozott: a magyar demokrácia számára a jelenlegi ösvényről nincs visszaút. Most változtatott az álláspontján. „Természetesen van visszaút – mondta. – Ha a magyar kormány magáévá teszi a valódi demokrácia eszményét, ami befogadó, tiszteletben tartja a kisebbségek jogait, és nem gondolja, hogy „a nyertes visz mindent”.”

A jelentésben ostorozott magyar korrupciós helyzethez azt fűzte hozzá, hogy szerinte „nem demokratikus dolog visszaélni az európai forrásokkal, azért, hogy a családunk gazdagodjon.” Nem tartja demokratikusnak azt sem, hogy egyetlen éjszaka alatt zárjanak be újságokat. „Tudom, hogy a Fidesz megnyerte a választásokat, gratulálok nekik, de az, hogy valaki megnyeri a választásokat, nagy felelősséggel jár: az egész országot, köztük az ellenzéket is támogatni kell” – foglalta össze a véleményét.

Az EP mérföldekkel túllépett a hatáskörén a kormány szerint

Varga Judit, a Miniszterelnökség EU-s kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán a mértékadó brüsszeli angol nyelvű lapban, a Politicoban jelentetett meg véleménycikket a Sargentini-jelentésről. Azt írta, hogy „a jelentés a mai európai konzervativizmus, a nemzeti szuverenitás, az alapvető kereszténydemokrata értékek, Európa alapítóatyáinak eredeti politikai szándékai, valamint a tényalapú objektív dialógus elleni liberális elfogultság terméke.”

Rámutatott, hogy a jelentésben szereplő kérdésekkel a megfelelő intézmények már foglalkoztak, más ügyekben pedig, melyekben az Európai Bíróság az illetékes, még jogi eljárások vannak folyamatban. Megjegyezte, hogy néhány kritikai észrevétel egyáltalán nem is tartozik az EU hatáskörébe, vagy egyenesen téves.

Felrótta a jelentéstevőnek, hogy a riportját zárt ajtók mögött folyatott megbeszélések alapján állította össze, a magyar kormány képviselőinek csak korlátozott idejű találkozókra adott lehetőséget, kifogásairól pedig nem tájékoztatta előzetesen a magyar hatóságokat.

Emlékeztetett rá, hogy „az egyes kritizált ügyekben kialakított magyar álláspontok szabad és tisztességes választások révén szerzett képviseleten alapulnak”, míg „Sargentini és kollégái az objektivitást nélkülöző, felülről irányított megközelítés alapján alakítják ki a politikájukat.”

Vita kedden, szavazás szerdán

A Magyarországról szóló vitát jövő kedden délután háromkor tartják az Európai Parlamentben, Strasbourgban. Orbán Viktor is felszólal majd. A szavazást szerda kora délutánra tervezik. Az EUrologus a helyszínről tudósít majd az eseményekről.

A mellékletekkel és szavazási eredményekkel együtt 68 oldalas jelentést az EP honlapján magyarul is el lehet olvasni.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !