Az előtérben tárgyalás, a háttérben izmozás megy

Udvariasan nyilatkozott Szijjártó Péter az ukrán külügyminiszterrel, Pavlo Klimkinnel folytatott tárgyalása után hétfő délután, ahhoz képest, hogy egyre erősödő feszültségek viselik meg a két kormány viszonyát.

„Magyarország a jószomszédi kapcsolatokban érdekelt Ukrajnával, és azt kívánja, hogy keleti szomszédja erős és demokratikus ország legyen, amely tiszteletben tartja nemzetközi kötelességeit, és erőforrásként tekint a határain belül élő nemzeti kisebbségekre, köztük a magyar közösségre” – jelentette ki a magyar külgazdasági és külügyminiszter Luxembourgban az MTI tudósítása szerint.

Magyarország mindig nyitott a konzultációra – tette hozzá Szijjártó Péter. Kiemelte: Magyarország azt várja, hogy Ukrajna ne csak szavakban, hanem tettekben is mutassa meg, hogy nem kiélezni, hanem megoldani akarja a kialakult helyzetet.

Mi történt Ukrajna és Magyarország között?

Északkeleti szomszédunk kormányával akkor kezdett elmérgesedni a politikai viszony, amikor tavaly elfogadtak egy új törvényt Kijevben, amely szerint az országban élő kisebbségeknek részben ukrán nyelven kellene tanulniuk a középiskolákban és a felsőoktatási intézményekben.  

Magyarország erősen tiltakozott, a törvény feltételeinek enyhítését kérte, és ragaszkodott hozzá, hogy az ukrán vezetés konzultáljon a magyar kisebbséggel az ügyben. A kívánságainak komoly politikai nyomással is igyekezett érvényt szerezni: Magyarország a NATO-ban közel egy éve blokkolja a legmagasabb szintű találkozókat a védelmi szövetség és Ukrajna között, a többi szövetséges bosszúságára.

Idén ősszel új szintre lépett az ellentét, amikor szeptemberben egy ukrán nacionalista weboldal, a Mirotvorec elkezdte feltölteni nyilvános adatbázisába a magyar állampolgársággal rendelkező kárpátaljaiak nevét és címét.

Ukrajnában hivatalosan törvénysértésnek számít a kettős állampolgárság, bár a törvényt eddig elég lazán kezelték, de egészen mostanáig nem volt központi téma.

Ezután az Ukrinform ukrán állami hírügynökség közzétett egy videófelvételt, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgári esküt tesznek a beregszászi magyar konzulátuson. 

Kárpátalján a hatóságok több száz állami tisztviselőt és önkormányzati képviselőt fognak átvilágítani kettős állampolgárság ügyében a Mirotvorec listája alapján – közölte múlt héten Jaroszlav Halasz, Kárpátalja humán ügyekért felelős helyettes kormányzójára hivatkozva az MTI.

Menczer Tamás, a magyar külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szeptember végén azt mondta: Ukrajnában kormányzati, állami háttérrel zajlanak a magyarság elleni támadások, amire bizonyíték, hogy Szijjártó Péter azt követően került fel egy Ukrajna ellenségeit felsoroló ukrán szélsőséges honlap listájára, hogy kritizálta Petro Porosenko ukrán elnököt.

Az ukrajnai nemzeti kisebbségek és az ukrán többség közötti feszültségek arra vezethetők vissza, hogy Ukrajna szeretné megerősíteni a nemzeti identitását, és félti a területi épségét az orosz befolyástól. 

Mit vár Magyarország?

Magyarország azt szeretné, ha 2023-ig felfüggesztenék az új ukrán oktatási törvény végrehajtását, ha kikerülnének a törvény hatásköréből a magánkézben lévő oktatási intézmények, és ha az ukrán kormány konzultálna a magyar kisebbség vezetőivel.

Szijjártó Péter sérelmezte, hogy habár Ukrajna ígéreteket tett rá, hogy eleget tesz egyes magyar kéréseknek, ezeket az ígéreteket nem tartotta be.

Szijjártó Péter szerint Magyarország a gesztusok tekintetében megtette, amit lehetett, ugyanis 27,5 milliárd forintot meghaladó értékben támogatott ukrajnai gazdasági fejlesztési programokat az elmúlt négy évben. 2600 olyan ukrán gyereknek biztosítottak nyaralást Magyarországon, akiknek a szülei érintettek, vagy érintettek voltak a kelet-ukrajnai harcokban, valamit 36 ukrán katona gyógykezelését vállalta. Magyarország azonnal segítséget nyújtott, amikor Ukrajna azt kérte, hogy ne akadjon meg a tiszta ivóvíz ellátása Nyugat-Ukrajna területén, továbbá száz ösztöndíjat biztosít ukrán fiataloknak magyar egyetemeken úgy, hogy annak költségét teljes egészében a magyar állam biztosítja – közölte a külügyminiszter hétfőn.

Hosszú négyszemközti tárgyalást folytattak

Szijjártó Péter hétfőn elmondta: aggodalomra ad okot az ukrán parlament honlapján található állampolgári petíció is, amelynek célja, hogy deportálják a kárpátaljai magyarokat. „Elfogadhatatlan, megengedhetetlen és visszataszító, hogy ma Európában ilyen javaslatra aláírásokat lehet gyűjteni” – húzta alá. Kiemelte: ukrán kollégájával egyetértettek abban, hogy ennek a jelenségnek véget kell vetni.

A két külügyminiszter négyszemközt tárgyalt Luxemburgban, a tervezettnél sokkal hosszabban beszélgettek.  A találkozó után Szijjártó Péter közölte, hogy Pavlo Klimkinnel megállapodott egy-egy tiszteletbeli konzul működési engedélyének kölcsönös megadásáról a két országban. Emellett Magyarország megfontolja a kárpátaljai fejlesztési programjait koordináló kormánybiztosa elnevezésének – működési területének és funkciójának módosítása nélküli – megváltoztatását, ezzel egy időben pedig lehetővé válhat az új kijevi magyar nagykövet működési engedélye ügyének lezárása – tette hozzá.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !