A kilépésre szavaztam, de nem erről volt szó

Ha minden jól ment volna, a szerdai uniós csúcstalálkozón megállapodhattak volna arról, hogyan lépjen ki az Egyesült Királyság az EU-ból. Kiadtak volna egy nyilatkozatot, hogy nagy vonalakban hogyan képzelik el a 27-ek további kapcsolatát a szigetországgal, és ez alapján nekiláthattak volna kialkudni a részleteket.

Ehhez képest a tárgyalások vasárnapi megfeneklése után már az a tét, hogy novemberben van-e értelme újra összeülni vagy ehhez túl távol áll a megegyezéstől a brit kormány és az uniós kormányok.

Úgy ülnek össze az EU-s országok vezetői szerda este, hogy a jövőbeli kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozatról nem nagyon fognak tárgyalni. Theresa May brit miniszterelnök elmondja majd a már ismert álláspontját, és hazamegy, hagyva a többieket huszonhetes körben tanakodni, hogy mi legyen. Azért kap majd vacsorát Theresa May, mert „annyira nem vagyunk gonoszok”, hogy éhen hagyjuk – ecsetelte a helyzetet egy uniós diplomata a Guardiannek.

Hogyan készüljenek a kemény brexitre

Konkrét javaslatokat várnak a brit miniszterelnöktől, mondta az ülést levezető Donald Tusk. Az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács feje valamilyen „kellően kreatív” megoldást vár, de hozzátette, „nincs ok a derűlátásra”. Egy nappal korábban közölte,

a megegyezés nélküli forgatókönyvnek „nagyobb az esélye, mint valaha”.

Az ülésen a 27-ek vezetői arról is egyeztetnek, hogyan készüljenek fel erre a lehetőségre. Az uniós kvázi-kormány, az Európai Bizottság a Guardian információi alapján már be is tárazott összefoglalókat a tagállamoknak és cégeknek az alku hiányának következményeiről, de nem akarta aláásni a tárgyalásokat azzal, hogy nyilvánosságra hozza őket. Ugyanis a héten már arról szóltak a hírek, hogy a háttérben közel a megegyezés. Júliusban egyébként már kiadtak egy rövidebb összefoglalót azokról a lépésekről, amelyeket megegyezés nélküli, úgynevezett kemény brexit esetén kell tenni. A britek már korábban elkezdtek kiadni részletes dokumentumokat erről az eshetőségről.

Észak-Írország körül a legnagyobb a vita. Az Egyesült Királysághoz tartozó területen több évtizednyi polgárháborút zárt le a katolikus írek és a betelepült brit protestánsok között az 1998-as nagypénteki egyezmény, amely megszüntette a határellenőrzést Írország felé. Csakhogy a brit kormány úgy döntött, hogy az EU-val együtt az európai vámunióból is kilép, holott ebben külsősként is maradhatna.

Észak-Írország marad a vámunióban, ebből nem enged az EU

Londonban arra hivatkoznak, hogy ha nem hagynák ott a vámuniót is, elárulnák a brexit-népszavazás eredményét. A népszavazás persze szó szerint csak az EU-ból való kilépésre adott felhatalmazást, és az már értelmezés kérdése, hogy mely EU-s vívmányokat kellene tényleg elhagyni. Ha elszakadnak a vámuniótól, akkor vámhatár jön létre a brit fennhatóságú Észak-Írország és az EU-ban maradó Ír Köztársaság között, és valahogyan ellenőrizni kell majd az átmenő áruforgalmat.

A dilemma tehát: úgy kilépni a vámunióból az egész Egyesült Királysággal, hogy közben Észak-Írország benne marad. Tiszta megoldás erre nincsen. 

Az EU nem is várja el, hogy most azonnal előálljon a brit kormány egy zseniális áthidaló javaslattal. Azt viszont igen, hogy adjon rá biztosítékot, hogy amíg ezt az ötletet megszülik, Észak-Írország bent marad a vámunióban. Azért is szükség van ilyen biztosítékra, mert nem lehet tudni, hogy mikor jön egy kormányváltás Londonban. A Konzervatívok lázongó EU-ellenes szárnya Boris Johnsonnal az élen pedig ki tudja, mire képes – szól a brüsszeli előrelátás.

Ha nem engedik el Észak-Írországot, akkor maradjon az egész UK  a vámunióban

Theresa May hallani sem akar róla, hogy Észak-Írország a közös piac vagy a vámunió része maradjon, mert gyakorlatilag 

Akkor már inkább maradjon az egész Egyesült Királyság a vámunióban. Erre viszont valamilyen időkorlátot szeretne szabni, különben a saját párttársai lázadnának fel ellene. A korlátozott megoldást azonban az EU nem fogadja el. Olyan „hibrid” változat is megjelent a sajtóban, hogy egy brit tervezet elfogadna enyhébb ellenőrzéseket Észak-Írország és Nagy-Britannia között, vagyis gyakorlatilag az Egyesült Királyságon belül jönne létre vámhatár, de erre a kormányzó konzervatívok északír szövetségesei kapták fel a vizet. Úgy reagáltak a formálódó egyezségről kiszivárgó hírekre, hogy nem szavaznának meg olyan feltételeket, amelyek máshogy bánnának Észak-Írországgal, mint az Egyesült Királyság maradékával, kizárva a „hibrid” megoldást.

Theresa May viszont nem akar olyan alkuba belemenni, ami után garantáltan megbuktatja valaki. Az EU se lenne kijjebb, ha olyan megállapodást préselne ki, ami akár elhúzódó utódlási harcokhoz és Theresa Maynél szinte biztosan keményvonalasabb miniszterelnökhöz vezetne. Habár az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn maradna a vámunióban. Az ő miniszterelnökségével rendeződne az északír kérdés. Ráadásul a Munkáspártban nyitva hagyták egy újabb népszavazás lehetőségét is.

Theresa May kedden kabinetülésen igyekezett zárni a sorokat, de a bizonytalan helyzetet jól mutatja, hogy a keményebb brexitpárti politikusok külön találkoztak előtte, bontva az egységfront látszatát. A nyolctagú pizzázást Andrea Leadsomnál rendezték, aki a mostani miniszterelnök utolsó talpon maradt kihívója volt a 2016-os brexitnépszavazás utáni vezetőcserekor, és a kilépés mellett kampányolt. A résztvevők között volt Michael Gove, aki a brexitkampány egyik arca volt és szintén beszállt a 2016-os versenybe a miniszterelnöki székért, valamint Dominic Raab brexitügyi miniszter is. Végül senki nem mondott fel, mint korábban Boris Johnson ex-külügyminiszter vagy David Davis brexit-főtárgyaló, de egyáltalán nem kizárt, hogy hiába egyezne meg az EU és a brit kormány, a konzervatívokon belül valaki kihasználja az alkalmat és Theresa Mayjel együtt buktatja az alkut, így a politikai ambícióiért akár „kemény brexittel” fizethet mindkét fél.

Mi lenne, ha nem tudnának megállapodni?

Ha nem sikerülne megegyezni a biztosítékról, akkor jön az átmenet és megegyezés nélküli brexit. 2019. március 30-ára egyik napról a másikra egyszerűen megszűnne az Egyesült Királyság EU-tagsága.

Ez főleg azokat a magyarokat érintheti, akik az Egyesült Királyságban dolgoznak. A londoni kormány előre nyugtatott mindenkit, hogy ebben az esetben sem küldenék őket haza, és garantálnák nekik ugyanazokat a jogokat, mint eddig. 

Ugyanezt viszont uniós részről nem ígérték meg. A „the3million” nevű, Egyesült Királyságban dolgozó uniós állampolgárok jogaiért dolgozó csoport összefoglalója szerint bizonytalan lenne a helyzetük, ha hazaköltöznének. Az is bizonytalanságot okoz, hogy a brit kormány új jogszabályokat vezethet be.

Az uniós állampolgárok akár okostelefonról is jelentkezhetnének letelepedett státuszra (legalábbis Androidról), ha az Egyesült Királyságban élnek, beküldik a személyijüket és nem követtek el komolyabb bűncselekményt. Megegyezés nélkül viszont erre – a tervezett két éves átmeneti időszak híján – sokkal kevesebb idő lenne. A brit kormány honlapja eleve arról ír, hogy csak a kilépés környékén, 2019 márciusában állnának élesbe. Az pedig megint egy másik kérdés, hogy a bizonytalanság hogyan hathat mondjuk egy főbérlőre, mennyire lesz hajlandó kiadni a lakását egy uniós állampolgárnak.

Ami biztosnak tűnik, hogy a kilépés után nehezebb lenne újként munkát vállalni az Egyesült Királyságban. A brit kormány tervei szerint erre ugyanolyan szabályok vonatkoznának, mint most az EU-n kívüliekre, hiszen eleve az volt a brit kormány egyik célja, hogy megszűnjön a szabad mozgás, ezért zárták ki élből, hogy a közös piacban maradjanak, bár a brexit közeledtével egyre kevesebb uniós állampolgár megy a britekhez.

2020-ig oké, de utána hogy lesz?

A Nagy-Britanniában élő magyarok között sokan a brexit miatt adják be a kérvényt a brit állampolgárságra, „mert csak az a biztos”. Igaz, hogy a kilépés utáni átmeneti időszakban mindenki maradhat, azt viszont nem lehet tudni, hogy pár éven belül nem vezetnek-e be ugyanolyan kötelezettségeket az európai uniós állampolgároknak, mint amelyek most is érvényesek az EU-n kívüli bevándorlók számára – hallottuk Nagy-Britanniában lakó ismerőseinktől. El lehet képzelni, hogy munkához vagy minimum jövedelemhez kötik, hogy a családjuk is velük maradhasson. Nem világos, hogy mi fog történni a nyugdíjakkal, ha valaki marad. Milyen feltételekhez fogják kötni a külföldi rokonok, élettársak kiköltözését? Ilyen fontos gyakorlati kérdéseket vet fel a kilépés.

Azok közül, akik már régóta Nagy-Britanniában dolgoznak, mert például röviddel a 2004-es csatlakozás után már kiköltöztek, sokuknak már meg is van a brit állampolgársága.

Úgy látszik, hogy azoknál nagyobb a bizonytalanság, akik üzleti területen dolgoznak. Az uniós külföldiek között, akik nemzetközi cégek alkalmazottjai, gyakori, hogy kérték az áthelyezésüket egy EU-n belüli telephelyre. Sőt, sok cég is már elköltözött, vagy szervezi az áttelepülését a kontinensre.

Az állami egészségügyben dolgozók helyzete viszont elég biztosnak tűnik, ha azt nézzük, hogy milyen szinten rá van szorulva a rendszer a külföldi munkaerőre. Az ott dolgozó alkalmazottak legnagyobb része uniós állampolgár, és egy másik nagy része a volt brit gyarmatokról érkezett bevándorló. Nélkülük nem működne az egészségügy.

Az EU-s állampolgárok regisztrálhattak a brit belügyminisztérium weboldalán hivatalos tájékoztatásért. Ezen keresztül kommunikál a kormány, hogy mire lehet számítani.

Nehéz követni a kilépésről szóló híreket, mert kevés a konkrétum, és hétről hétre változik, hogy közelinek vagy távolinak tűnik-e éppen a megegyezés. Ezért sokan már nem követik az eseményeket. A kormány meggyengült, és a bizalom is megrendült benne. Felkészületlenség képét közvetítik, nemcsak a brexit, hanem más ügyetlenül kezelt problémák miatt is, amelyek a magyar sajtóban nem kaptak nagy figyelmet. Nem segít a kormány helyzetén, hogy teljesen világos, hogy egy politikai játszmát kell, hogy játsszanak akármilyen megoldásért.

A mindennapi beszélgetésekből is kiderül, hogy rengetegen megbánták, hogy két éve a kilépésre szavaztak. „Nemmel szavaztunk, dehát nem erről volt szó” – hangzik el gyakran. Mivel a kilépést szorgalmazó kampány valótlanságokat állított, sokan elhitték, hogy a brexit könnyű lesz, és hogy jobban járhat vele az Egyesült Királyság. Azt sem gondolták, hogy azokat az embereket is érinteni fogják a változások, akik már évek óta Nagy-Britanniában dolgoznak.

A közlekedésnek és a kereskedelemnek odavágna a kemény brexit, és nemcsak Nagy-Britanniában

A közlekedés és a kereskedelem eleve jóval bonyolultabbá válna Magyarország és az Egyesült Királyság között, mint eddig. Egy kemény brexittől a Világkereskedelmi Szervezet szabályai vonatkoznának az export-importra, és kölcsönösen vámok lépnének életbe. Molnár Tamás, a Pénzügyminisztérium vámszakmai és a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára közölte, hogy már elkezdték a felkészülést. Első felméréseik szerint évente közel félmillió vámkezelési üggyel nő a NAV leterheltsége a brit EU-tagság megszűnése miatt, függetlenül attól, hogy létrejön-e vagy meghiúsul az EU és Nagy-Britannia között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás.

A vámok bevezetését a magyarok valószínűleg főleg repülővel utazva érezhetik majd. Ferihegyen például figyelni kellene rá, hogy valaki behoz-e vámköteles mennyiségű terméket és befizette-e utána a vámot, nem sérti meg a növény-egészségügyi előírásokat, – uniós állatútlevél híján – beoltatta-e a kutyáját vagy macskáját, a briteknek pedig ellenőrizni kellene az útlevelét. Mindezt persze csak akkor, ha egyáltalán lesz légi közlekedés az Egyesült Királyság felé, ugyanis

Elvileg hetek is elmehetnek a szükséges kétoldalú egyezmények megkötésével. Gyakorlatilag már most készülnek Nagy-Britanniában azokkal a szükséges jogi lépésekkel, amelyek jóval simább átállást biztosítanak.

A kemény brexit nagy vesztesei között lesznek azok a cégek is, amelyek az Egyesült Királysággal kereskedtek, de nincs tapasztalatuk abban, hogy EU-n kívüli országoknál hogyan kell eljárni. Az Európai Bizottság ezen az oldalon ad nekik általános információkat angolul, de a kilépésről szóló összefoglaló szerint frissítik az Egyesült Királyságról is attól függően, mi lesz a tárgyalásokkal.

Az EU 68 kis összefoglalót is kiadott, amelyek számos, uniós joghoz kapcsolódó kérdésben segítenek eligazodni a biztosításoktól és pénzügyi szolgáltatásoktól kezdve az uniós ökocímkékig. Többségük csak hat nyelven elérhető, de néhányat lefordítottak az összes hivatalos nyelvre. Ezekből többek között kiderül, hogy számos fogyasztóvédelmi, utasjogi szabály nem lenne már alkalmazható az Egyesült Királyságra, így jobban oda kell figyelnie annak, aki onnan rendelne valamit. A brit termékek amúgy is megdrágulnának a vámok miatt.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !