Mi történik mostantól a brexitben?

Theresa May szerdán megszerezte a brit kormány támogatását a kilépési megállapodáshoz, amelyről az elmúlt két évben tárgyaltak a londoni és brüsszeli szakértői küldöttségek. Nem volt egyszerű összehozni ezt a támogatást, és nem tűnik sziklaszilárdnak. Csütörtök reggelre a brexit-ügyi miniszter Dominic Raab lemondott a posztjáról, azzal az indoklással, hogy a továbbiakban nem tudna jó lelkiismerettel kiállni emellett a megállapodás mellett.

A miniszterelnök csütörtökön a brit parlament több órás ülésén védte meg az egyezményt, amelynek a lényege, hogy annyi időt hagy az EU és az Egyesült Királyság (UK) jövőbeli kapcsolatainak a felépítésére, amennyi szükséges. Ennek a rugalmasságnak viszont ára van: ha 2020 decemberéig nem tudják kialakítani ezeket a kapcsolatokat, az Egyesült Királyság egy közös vámunióba kerül az EU-val. Ennek a vámuniónak a szabályaiba nem lesz beleszólása, és önkényesen nem is léphet ki belőle, csak az EU egyetértésével. Ezért ellenzik olyan sokan a szerdán nyilvánosságra hozott megegyezést a brit parlamentben, és a kormányzó Konzervatív Párton belül is.

A következő lépések

A következő hivatalos fejezet a kilépési eljárásban az lesz, hogy november 25-én találkoznak az EU-s országok vezetői, és jóváhagyják a kilépési megállapodást. A brit kormányfő is részt vesz ezen a csúcstalálkozón, hogy a kollégái előtt is bejelentse: a kormánya elkötelezett a letárgyalt megegyezés mellett.

Ezután vitatja meg a megállapodást a brit parlament. Fontos kiemelni, hogy ez csak egy megállapodás-tervezet, mondta az EUrologusnak Caitlin Jones, a budapesti brit nagykövet-helyettes. Lehet rajta változtatni, és csak akkor válik véglegessé, amikor a brit parlament és az EU törvényhozói is egy szavazással szentesítik. 

A brit parlamentben három szakaszból fog állni ez a folyamat:

1. Alaposan megvitatják a megállapodás-tervezetet a brit parlament alsóházában, és szavaznak róla. A dátumot még nem tűzték ki erre a szavazásra, de brit sajtóhírek szerint decemberben kerülhet rá sor.
2. A kilépési megállapodás végrehajtásának a részleteiről egy külön törvényt fog beterjeszteni a kormány, ezt is meg kell, hogy szavazza a parlament.
3. Aláírják a kilépési megállapodást, amit aztán 21 ülésnapon keresztül letétbe kell helyezni a brit parlamentben. Technikailag ebben az időszakban van lehetőség egy új szavazásra a megállapodásról, de nagyon valószínűtlen, hogy sor kerülne rá. A 21 nap letelte után lép életbe a kilépési megállapodás.

Ha minden jól megy, 2019. március 29-éig lezajlik a folyamat, és az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból. Ezután egy átmeneti időszak kezdődik, amelyben 2020. december 31-ig minden úgy működik tovább, mintha a UK még tagja lenne az EU-nak, azzal a különbséggel, hogy nem lesz brit képviselet az uniós intézményekben.

A hivatalos álláspont szerint a brit kormány magabiztos és minden a terv szerint halad

Az sem változtatja meg ezt a menetrendet, hogy csütörtökön lemondott Dominic Raab, a brit brexit-ügyi miniszter. „Az eljárás szempontjából nincs változás – magyarázta Caitlin Jones. – A kormány beleegyezett a folytatásba, és ez is marad a terv.”

A brit kormány abban is biztos, hogy a megegyezést jóvá fogja hagyni a parlament, tette hozzá a nagykövet-helyettes. „Ez áll az egész ország érdekében, és ezen az alapon a parlament el kell, hogy fogadja.”

A sokat vitatott biztosíték

A megállapodás legvitatottabb pontja az a rész, amelyik arról szól, hogy mi történik, ha 2020 végéig nem sikerül megalkotni Nagy-Britannia és az EU új kapcsolatrendszerét. Ekkor hozna létre az EU és a UK ideiglenesen egy közös vámuniót. Ez sem az Egyesült Királyságnak, sem az EU-nak nem egy ideális állapot, de legalább megoldható vele, hogy sehol ne legyen határ az Ír Köztársaság, Észak-Írország és Nagy-Britannia között. Az EU-nak és az Egyesült Királyságnak is tökéletesen elfogadhatatlan lenne egy olyan helyzet, amelyben határ húzódik akár az Ír-szigeten, akár az Ír-sziget és Nagy-Britannia között.

„Az elmúlt hetekben ez az ügy kapta a legnagyobb figyelmet a sajtóban, de mindössze azért, mert ez volt az utolsó megoldatlan kérdés, és mindenki erre fókuszált – magyarázta Caitlin Jones. – Aránytalan ez a figyelem, mert egy olyan forgatókönyvről van szó, amelyet senki nem akar használni, és nem is számítanak rá, hogy használni kellene. Ha mégis, akkor ez egy ideiglenes állapot lenne, ezt mindkét fél leszögezte.”

A külföldi állampolgárok jogai

A brit kormány és az EU a tárgyalások elejétől kezdve elsődleges fontossággal kezelte azoknak a helyzetét, akik uniós országból költöztek Nagy-Britanniába, vagy az Egyesült Királyságból az EU-ba, mutatott rá Caitlin Jones. Az a jóváhagyott álláspont, hogy az uniós külföldiek a kilépés után folytathatják az életüket ugyanazokkal a feltételekkel, amelyek most is vonatkoznak rájuk.

„Nagyjából 250 ezer magyar állampolgár él az Egyesült Királyságban. Hogyha 2020 vége előtt hivatalosan bejelentve ott laknak, akkor jelentkezhetnek letelepedett státuszért – magyarázta a nagykövet-helyettes. – A letelepedett státuszt akkor kapja meg valaki, hogyha öt éven át az Egyesült Királyságban lakott. 2020 végéig nagyon sokuknak már le is fog telni ez az öt év, és jogosultak lesznek a letelepedett státuszra. Akik pedig nem, de már nagy-britanniai lakosok 2020 december 31. előtt, azok tovább gyűjthetik ezeket az éveket ezután a dátum után is.”

Milyen lesz a jövőbeli kapcsolat?

„Az Egyesült Királyság a legelejétől kezdve világossá tette, hogy egy egyedülállóan szoros kapcsolatot szeretnénk az Európai Unióval a kilépés után is – emlékeztetett Caitlin Jones. – Egy olyan együttműködésre törekszünk, amelyik példátlan az EU történetében, ami jobb, mint az EU kapcsolata bármelyik másik országgal.”

Ennek az alapja egy szabad árukereskedelmi terület, összehangolt szabályozással, vámok és behozatali-kiviteli kvóták nélkül. Része egy szoros kapcsolat a szolgáltatások és a beruházások piacán, széleskörű együttműködés az energia és a közlekedési szektorban, partnerség a biztonságpolitikában, amely magában foglal például kiadatási egyezményt, bűnüldözési nyilvántartások közös hozzáférését, konzultációt a nemzetközi szankciók területén, hírszerzési információk megosztását, sorolta a nagykövet-helyettes.

Végül hozzátette, hogy ezekkel az alapelvekkel az EU is egyetért, és már lefektették őket egy közös politikai nyilatkozatban, amelyet remélhetőleg szintén jóváhagynak a november 25-i csúcstalálkozón.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !