Közös hadsereg felé tart az EU?

Megduplázták a közös uniós katonai projektek számát a védelmi miniszterek november 19-i ülésén. Abban bíznak, hogy a tavaly indított „állandó strukturált együttműködéssel” kevesebb pénzből tudnak többet kihozni, mintha minden ország külön-külön fejlesztgetné a katonai védelmét, és hogy könnyebben léphetnek fel együtt, ha hasonlóbb felszereléssel indulnak uniós missziókra.

Csökkentenék a pazarlást

Az együttműködés főleg azt igyekszik megoldani, hogy miközben az uniós országok összeadva rengeteget költenek a védelmükre, ez a pénz nemzetenként elaprózva, számtalan különféle fegyverrendszerre folyik szét, ami nem hatékony. Nagyobb tételben könnyebb kedvezményeket kicsikarni, ráadásul a közös műveleteket is akadályozza, ha sokféle különböző eszközt használnak.

Emiatt az Európai Bizottság szerint évente valahol 25 és 100 milliárd euró (7,7–30,8 ezer milliárd forint) közötti összeget pazarolnak a kormányok, azaz még a becslés alsó határa alapján is nagyjából a magyar GDP ötödének megfelelő összeget dobnak ki feleslegesen.

A 17 új projekt között vannak, amelyek helikopterpilótákat vagy hírszerzőket képeznek, közös drónfejlesztéssel próbálnák ledolgozni az európaiak óriási hátrányát az Egyesült Államokhoz vagy Izraelhez képest. Van olyan, amelyik kicsi, távirányítású gépek ellen védekezne, és egy olyan rakétarendszert is fejlesztenének, amely látótávolságon kívüli célpontokra csaphat le. Nincs mindenki benne mindegyik tervben, a tagállamok nyugodtan válogathattak, hogy mibe akarnak bekapcsolódni. Magyarország tömegpusztító fegyvereket figyelő szolgáltatásba, valamint vezető nélküli szárazföldi jármű fejlesztésébe száll be, így már összesen öt projektben vesz részt.

Felturbózzák a védelmi alapot

Az ötletek mellé pénz is akad. A miniszterek egymás között megállapodtak egy 13 milliárd eurósra (nagyjából szerény 4000 milliárd forintosra) tervezett Európai Védelmi Alapról 2021-2027-ra. Így jelentősen megemelnék a tavaly 25 millió euróval induló, akkor még csak kutatásra szánt alapot. Jövőre és 2020-ban már eszközbeszerzésre is költenének 500 milliót a kutatás mellett, de az igazi bővítés a következő hétéves keretköltségvetéssel jöhet el.

A pénzből nem csak az állandó strukturált együttműködésre jutna. Elég lenne legalább három országnak összeállnia, hogy pályázzon az európai biztonság- és védelempolitika vagy akár a NATO céljainak megfelelően.

A 13 milliárd eurós pénzalapról a tagállamoknak meg kell egyezniük a másik döntéshozóval, az Európai Parlamenttel is. Itt, főleg balról,

és védelmi célokra költsön fegyvergyártó cégeknél, miközben más célokra kevesebb jut. Arról is vita volt az EP-ben az uniós védelmi alap körül, hogy költhessenek-e olyan fegyverrendszerekre, mint például „gyilkos robotokra”, önálló, ölésre képes eszközökre. „Az Európai Védelmi Alap az első naptól kezdve téves úton halad, és nem fog nagyobb biztonságot nyújtani az EU-nak és az állampolgárainak” – nyilatkozta például májusban a német zöldpárti Reinhard Bütikofer.

Kikövezik az utat a közös hadsereghez?

Az elmúlt napokban az EU-n kívül is akadt, akit felbőszítettek az uniós tervek, bár ezek már a francia elnök álmainak szóltak, aki egyenesen valódi uniós hadseregről beszélt. Emmanuel Macron szerint Európa határán tekintélyelvű hatalmak emelkednek és fegyverkeznek. Európának képesnek kell lennie megvédenie magát, „legyen szó Kínáról, Oroszországról

vagy akár az Egyesült Államokról”.

A NATO-t féltik

A mondatával sikerült kiakasztania Donald Trumpot, aki azzal trollkodott Twitteren, hogy az USA nélkül a franciák németül beszélnének. Erre Angela Merkel kancellár kiállt Macron mellett, de azzal hűtötte a kedélyeket, hogy az európai haderő nem a NATO ellen lenne, hanem „jó kiegészítője” lenne az észak-atlanti szövetségnek (amelyben a legtöbb EU-tag és az Egyesült Államok is benne van).

Az ilyen viták végigkísérték az európai védelmi integrációt, de az 1950-es években még pont az USA pátyolgatta egy közös nyugat-európai hadsereg tervét. Azt a projektet Európai Védelmi Közösségnek hívták, sikerült is aláírni, de végül éppen a szuverenitásukat féltő franciákon bukott el. Az 1990-es évek végén indult be az uniós biztonság- és védelempolitika, de már ekkor, 1999-ben a „Berlin plusz” megállapodással leszögezték, hogy ez csak kiegészítené a NATO-t és nem cserélné le.

A mostani kezdeményezés (több pénz okosabban elköltve) épp azt orvosolnák, amit Donald Trump vág minden lehetséges alkalommal az európaiak fejéhez: hogy vegyék ki jobban a részüket a saját védelmükből. Ugyanakkor a francia-német lelkesedés mögött az is állhat, hogy a tervekkel a saját hadiiparukat is megtámogatnák. Az Egyesült Államok már februárban figyelmeztetett, hogy az állandó strukturált együttműködés ne a „protekcionizmusról” szóljon. „Gondosan figyelni fogjuk, mert ha ez lesz a helyzet, az szilánkokra hasíthatja a meglévő erős biztonsági szövetségünket” – figyelmeztetett Kay Bailey Hutchison, az USA NATO-nagykövete.

Az EU-n belül is vannak, akik a NATO-t féltik az erősebb uniós védelempolitikától, pláne egy közös hadseregtől. Mark Rutte holland miniszterelnök szerint utóbbi ötlet „túl messzire menne” az országának, jelenleg és a jövőben is „a NATO a védelempolitikánk sarokköve”.

A brexit segíthet

Az uniós védelempolitikát erősítheti viszont a brexit, mert a britek hiába voltak az uniós védelempolitika kezdeményezői között, folyamatosan gáncsolgatták azt. Még a kilépési tárgyalások kezdete óta is képesek voltak keresztbe feküdni egy közös uniós főhadiszállás tervének, így az csak pár kiképző küldetést irányíthat. A november 19-én elfogadott miniszteri következtetések szerint 2020 végére, azaz azután, hogy a britek már nem szólhatnak bele az uniós döntésekbe, már egy végrehajtói katonai misszióba is beszállna a főhadiszállás.  

Orbán is támogatná a közös haderőt

A britek távozása azért is indokolja az uniós együttműködés erősítését, mert így „a kontinens katonai ereje jelentősen lecsökkent, és nem maradhatunk katonapolitikailag ebben a védtelen helyzetben” – magyarázta Orbán Viktor még 2016-ban, aki szerint ezért létre kell hozni egy európai hadsereget. Ez „valódi közös haderő lenne, valódi közös ezredekkel, közös vezénylési nyelvvel és közös szerkezettel” – mondta a magyar miniszterelnök.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !