Brexit: aláírták a kilépési megállapodást az EU-s országok vezetői

Jóváhagyták az Európai Unióban maradó 27 ország vezetői vasárnap délelőtt a brit kilépés feltételeiről szóló megállapodást , és az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatairól szóló politikai nyilatkozatot – adta hírül az Európai Tanács.

Nem meglepetés, hogy a 27 állami vezető egyetértett a kérdésben. Leo Varadkar ír miniszterelnök úgy lépett be az ülésterembe, hogy előtt a sajtónak azt mondta: két órán belül elfogadjuk a megállapodást.

Mindegyik állami vezető, aki megszólalt az összejövetel előtt, hasonlóan nyilatkozott. Ez azonban nem jelenti, hogy bárkit boldoggá tenne a helyzet. Olyan megállapodás született a kilépésről, amelyik az Európai Unióban szokásos: egy kompromisszum, ami mindkét félnek talán még éppen elfogadható, de nagyon messze attól, amelyikre bármelyik fél vágyott. 

A litván elnök Dalia Grybauskaitė azt mondta a döntés előtt: „Támogatni fogjuk ma a megegyezést, de ez egyik oldalnak sem jelent semmi jót.” 

„Az Egyesült Királyság kiválása az EU-ból egy tragikus pillanat. Nincs rajta semmi ünnepelnivaló. De elértük a lehető legjobb egyezséget” – osztotta meg a véleményét vasárnap reggel az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker.

Ha a londoni parlament leszavazza, nem lesz másik megállapodás

Nem igazán az Európai Unió megmaradó 27 országán múlik azonban, hogy a múlt héten nyilvánosságra hozott megállapodást átültetik-e a gyakorlatba. A 27 kormány a tárgyalások kezdete óta, másfél éve egyetértenek egymással a brit kilépésről, és mindig látványosan kiálltak az EU brexit-ügyi tárgyalója, Michel Barnier mellett. Várható volt, hogy amikor múlt szerdán Michel Barnier bejelentette: megtörtént a döntő előrelépés a tárgyalásokban, az EU politikai vezetése támogatni fogja a megegyezést.

Az igazi kérdés az, hogy a brit parlamentben is jóváhagyják-e a megállapodást. Jó esély van rá, hogy nem fogják, ugyanis a megállapodás olyan feltételeket szab Nagy-Britanniának a kilépésre, amely nagyon megosztja a brit törvényhozókat. Ezek közül a legvitatottabb feltétel az, hogy ha 2020 végéig nem alakítja ki az EU és az Egyesült Királyság a jövőbeli kapcsolataikat, akkor a UK vámunióba lép az EU-val, amelyből csak akkor léphet ki, ha az EU megengedi.

Más opciót viszont, úgy tűnik, nem kínál az Európai Unió. A holland miniszterelnök Mark Rutte kijelentette a vasárnapi ülés előtt, hogyha a londoni parlament nem támogatja a megállapodást, nem nyitják újra a tárgyalásokat. „Ez az az alku, ami az asztalon van. Ez a legtöbb, amit tehetünk – Theresa Maynek és az EU-nak is.” – mondta. Megdicsérte a brit kormányfő Theresa May munkáját. Azt mondta: „Ha az Egyesült Királyságban élnék, támogatnám ezt a megállapodást. Minden tiszteletem Theresa May-é. Azt hiszem, minden a rendelkezésére áll, hogy a megegyezés mellett érveljen a brit parlamentben.”

Jean-Claude Juncker a megbeszélés utáni sajtótájékoztatóján többször kiemelte, hogy nemcsak ez a legjobb megállapodás, hanem az egyetlen megállapodás, amit lehetséges volt megalkotni. Ugyanakkor hozzátette: „Nem hiszem, hogy jó ötlet lenne, ha elkezdenénk kioktatni a brit parlamentet. Ők a parlament tagjai, és az a dolguk, hogy döntsenek. Viszont hadd mondjam el:

A parlamenti aritmetika próbatétel a brit kormánynak

A londoni alsóház várhatóan december második hetében szavaz a megállapodáscsomagról, de a kormányzó Konzervatív Párt és az ellenzéki pártok frakcióin belül is rendkívül erőteljes bírálatok érik az egyezményt – jelentette az MTI Londonból. Ebben a helyzetben jelenleg kérdéses, hogy az elfogadáshoz a kormány biztosítani tudja-e a parlamenti többséget.

Jeremy Hunt külügyminiszter a BBC televízió vasárnapi interjúműsorában elismerte, hogy „a parlamenti aritmetika próbatételt jelent” a kormány számára. Hozzátette ugyanakkor: ha a brit parlament elveti a megállapodást, „abból nem következne automatikusan”, hogy az Európai Unió hajlandó lenne tárgyalni egy jobb egyezményről.

Barátok maradunk az idők végezetéig +1 napig

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke jó szokásához híven érzelmes hangot ütött meg az ülést követő sajtótájékoztatón. „A ratifikáció bonyolult eljárása áll előttünk, és további tárgyalások, de függetlenül attól, hogy ez az egész hogyan végződik, egy dolog biztos: az idők végezetéig barátok maradunk. És aztán még egy napig” – mondta.

Angela Merkel német kancellár is azt hangsúlyozta, hogy ez egy szomorú nap az Európai Unió számára, de a bennmaradó tagok számára kiemelt egy jó hírt: hogy a brexit olyan egységbe kovácsolta a huszonhét uniós országot, amire korábban nem volt példa. „Csak akkor lehetünk erősek, ha együtt védjük az érdekeinket” – mondta, és felhívta a figyelmet, hogy a brexit nagyon jó tapasztalatot jelentett az EU-nak ebből a szempontból. Kettős érzésekkel találkozott ezért az összejövetelen: szomorúsággal és megkönnyebbüléssel. A kialkudott megállapodást egy diplomáciai mesterműnek nevezte.

Amikor a Politico megkérdezte Angela Merkeltől, hogy segít-e majd Theresa Maynek abban, hogy a brit miniszterelnök megszerezze a megegyezéshez a brit parlament támogatását, a német kancellár azt felelte: „Nem szabad olyasmit csinálni, amire nem kértek meg.”

Theresa May: nem kaphatunk meg mindent

Theresa May viszonylag hosszú sajtótájékoztatót tartott, ahol gyakran és határozottan elismételte a brit kormány üzenetének sokszor hangoztatott pontjait: ez az a megegyezés, amelyik teljesíti a feladatot, amellyel a kilépésről szóló népszavazás megbízta a kormányt, ez a legjobb elérhető megegyezés, ez az a megegyezés, amelyik megadja a szabadságot Nagy-Britanniának a saját kereskedelmi kapcsolatainak a kialakítására, és általában arra, hogy a saját kezébe vegye a jövője alakítását, és ez az a megegyezés, amelyik biztosítja, hogy a UK továbbra is erős kapcsolatban maradjon az Európai Unióval.

Hozzátette azonban, hogy a kilépésről szóló másfél éves tárgyalások is olyanok voltak, mint mindegyik tárgyalás: ahol nem kaphatsz meg mindent amit szeretnél. „Le kell szögezni az életbevágó érdekeket, és azokból nem szabad engedni, más területeken viszont kompromisszumot kell találni” – mondta, és reményét fejezte ki, hogy a brit emberek megértik ezt, és ennek fényében támogatják az EU-val kötött alkut.

Külön kiemelte, hogy az Egyesült Királyság teljes családjára vonatkoznak a kilépési megállapodásban lefektetett szabályok, így Gibraltárra is. Erősen aláhúzta, hogy továbbra is úgy fognak tárgyalni az Európai Unióval, hogy Nagy-Britannia tengerentúli területeinek az érdekeit is maximálisan szem előtt tartják.

May: nem lesz újabb népszavazás, most a politikusokon a sor

A konkrét kérdéseket azonban ügyesen kikerülte a brit miniszterelnök. Arra a felvetésre, hogy lemond-e, hogyha a londoni parlament nem szavazza meg a kilépési megegyezést, azt felelte, hogy ez a történet nem róla szól. Sokkal inkább arról, hogy a parlamenti képviselőknek el kell dönteniük, hogy hajlandóak-e teljesíteni a britek népszavazáson kinyilvánított kérését, hogy lépjenek ki az Európai Unióból, vagy nem. Még karácsony előtt szavazni fog a parlament a megállapodásról, jelentette ki Theresa May.

Határozottan elutasította azt az ötletet, hogy a parlament feje fölött kellene megoldani a kérdést, és újabb népszavazást kellene kiírni a kilépés feltételeiről. „A parlament már határozott egyszer ebben az ügyben: amikor arról szavaztak, hogy a brit emberek kezébe adják a döntést a kilépésről. Ez megtörtént, és most már az embereknek a politikusokba vetett bizalma forog kockán” – magyarázta a miniszterelnök, visszautalva arra a kívánságára, hogy a parlamenti képviselők végezzék el a feladatukat, amelyekkel az emberek megbízták őket, mert úgy gondolja, hogy ennek a megállapodásnak a jóváhagyása az egyetlen lehetőség rá. Hozzátette, hogy szerinte

Mi lesz, ha a brit emberek úgy gondolják, hogy a kormánya túlságosan megosztott ahhoz, hogy kormányozzon – kérdezték Theresa Maytől. Erre azt felelte, hogy a kormány pontosan azt tette, amire a nép megkérte őket. A kormánya tagjainak is döntenie kell, hogy szerintük mi a jó az országnak: elfogadni ezt az alkut, ami egységet teremtene, vagy pedig visszatérni a megosztottsághoz és a bizonytalansághoz.

Osztja-e Theresa May az EU vezetőinek a szomorúságát a brit kilépés miatt. „Nos, nem – válaszolta a brit miniszterelnök, – de megértem, hogy ez az érzés az EU részéről. Nekünk most már arról szól a történet, hogy továbblépünk a következő szintre. De természetesen barátok és szomszédok maradunk. Ahogy már sokszor elmondtam: Nagy-Britannia kilép az EU-ból, de nem lép ki Európából.”

Az Európai Parlament megszavazza majd

Az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani azt mondta, hogy a brexit-megállapodás mindkét oldalnak jó, és hozzátette: „Szeretnék optimista lenni a brit parlamenti szavazás kapcsán.”

A brit parlament mellett az Európai Parlamentnek (EP) is meg kell szavaznia a megegyezést. Tajani elárulta, hogy az EP kétszer fog szavazni a témában a következő hónapokban: először egy határozatot hoznak decemberben, amelyben támogatják a megállapodást. Aztán januárban vagy februárban hivatalosan is jóváhagyják. Ezzel ér majd véget a kilépési folyamat az európai uniós döntéshozó intézmények részéről.

Tajani nem aggódik az EP-szavazások miatt, mert a többség már most is támogatja a megállapodást, jelentette ki.

Miről szól a megállapodás?

A vasárnap uniós részről jóváhagyott megegyezés fő szövege öt részből áll: 

1. Az állampolgárok jogai: a 2019. március 29-i kilépéstől 2020. december végéig egy átmeneti időszak következik, amelynek az ideje alatt a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok, és az EU-ban élő britek megtarthatják a korábban élvezett jogaikat.
2. Pénzügyi megegyezés: Nagy-Britannia és az EU vállalja, hogy a britek tagsága alatt vállalt be- és kifizetési kötelezettségeiket mindketten teljesítik, akkor is, ha kilépés dátuma után esedékesek.
3. A szétválás lebonyolítása: például a meglévő szerzői jogok védelme, a folyamatban levő rendőrségi és más igazságszolgáltatási ügyek befejezése, és hogy az átmeneti időszak előtt kereskedelmi forgalomba bocsátott áruk eljuthatnak a célállomásukra.
4. A kilépési megállapodás végrehajtásával kapcsolatos kérdések: például, hogy mi történik, ha az egyik fél nem tartja be a megállapodásban lefektetett kötelességeit.
5. Az átmeneti periódus alatti szabályok: 2019. március 29. és 2020. december 31. között majdnem minden úgy történik majd, mintha Nagy-Britannia még tag lenne az EU-ban, az egyetlen kivétel az, hogy nem vehet részt az EU-s intézmények munkájában, tehát például nem lesz EP-képviselője, EU-biztosa, és a brit kormány nem vehet részt az EU-s miniszterek Tanácsának ülésein és az üléseket előkészítő találkozóin. Az átmeneti időszak egyszer meghosszabbítható, ha az Egyesült Királyság és az EU közösen eldönti, hogy meg szeretné hosszabbítani.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !