Theresa May csak ígéretet kapott az EU-tól, garanciát nem

2018-12-13T124935Z 827657637 RC1106579D90 RTRMADP 3 EU-SUMMIT-AR
2018.12.14. 00:43 Módosítva: 2018.12.14. 02:10
A brit miniszterelnök szeretett volna jogi biztosítékot kapni rá, hogy Nagy-Britannia semmiképpen nem maradhat határozatlan időre az európai vámunió része. Ilyet nem kapott, politikai ígéretet viszont igen. Kérdés, hogy elég lesz-e ez a brit parlament meggyőzéséhez, hogy támogassák a Theresa May-féle brexitet.

Politikai nyilatkozatot fogadtak el az Európai Unió tagállamainak vezetői csütörtök este a brit kilépés legvitatottabb kérdéséről. Az EU-s csúcstalálkozón összeült államfők és kormányfők kijelentették, hogy a kilépési folyamat lehetséges forgatókönyvei közül csak legvégső esetben kerülhet sor arra, hogy az Egyesült Királyság (UK) az európai vámunió része marad.

Akkor lépne életbe ez a forgatókönyv, ha 2020 végéig nem sikerülne megnyugatóan rendezni a határellenőrzés kérdését az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az Ír Köztársaság között.

Az Európai Tanács záródokumentuma hangsúlyozza, hogy erre az eshetőségre csak biztosítékként tekintenek, amely garantálja, hogy semmiképen nem létesül országhatár az Ír-szigeten.

A tagállamok vezetői elkötelezték magukat amellett, hogy minél gyorsabban kidolgozzanak egy megoldást, amely szükségtelenné teszi ezt a forgatókönyvet.

Ha mégis szükség volna rá, akkor a vámunió csak időszakosan lépne életbe az Egyesült Királysággal. Addig, amíg a végleges megoldás el nem készül az északír határra. Az Európai Unió ebben az esetben is minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy minél gyorsabban megszűnjön ez az állapot – szögezi le a szöveg.

Az Európai Tanács következtetései azzal zárultak, hogy az EU készüljön minden eshetőségre a brit kilépéssel kapcsolatban, ami arra utal, hogy a megállapodás nélküli brexit továbbra is nagyonis elképzelhető.

Juncker: Theresa May bátran harcolt, de nem látjuk az eredményét

Az EU-s országok vezetői ugyanakkor nyilvánvalóvá tették, hogy nem nyitják meg újra a kilépési tárgyalásokat. „Theresa May bátran harcolt, de sajnos nem látjuk az eredményeket. Nem lesz új tárgyalás [a kilépési megállapodásról], ez világos. Hozzáfűzhetünk azonban néhány pontosítást” – mondta a találkozót követően Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

Jean-Claude Juncker és Theresa May a brüsszeli uniós csúcstalálkozón 2018. december 13-án
Jean-Claude Juncker és Theresa May a brüsszeli uniós csúcstalálkozón 2018. december 13-án
Fotó: Yves Herman / Reuters

Angela Merkel német kancellár kizárta azt is, hogy haladékot adjanak az északír határkérdés tisztázására. Már megegyeztek róla, hogy 2020. december 31-ig kell megoldást találni. Ha addig nem sikerül, jön a vámunió. Az Egyesült Királyságon is múlik, hogy képes-e előállni „jó javaslatokkal” a kérdésben, fogalmazott a német kormányfő.

A dán miniszterelnök Lars Løkke Rasmussen kritizálta a brit kormányt azzal kapcsolatban, ahogy a brexitet kezelték: az Egyesült Királyságban nemzeti kompromisszumra kellett volna, hogy jussanak a politikai pártok, mielőtt elkezdenek tárgyalni az EU-val. „Úgy, ahogy mi csináltuk 1992-ben” – mondta, arra utalva, hogy Dánia meg tudott állapodni az EU-val a tagságának a feltételeiről, miután a dánok népszavazáson utasították el az európai integráció további mélyítését 1992-ben.

Az utolsó pillanatban változtatták a programot Theresa May kedvéért

A brit kilépés újabb fordulata felborította a csütörtöki uniós csúcstalálkozó tervezett menetrendjét. Theresa May hétfőn jelentette be, hogy elhalasztja a brexit-megállapodást brit részről jóváhagyó parlamenti szavazást, mert nem lett volna meg hozzá a többsége.

Úgy döntött, hogy mielőtt szavazásra bocsátaná a kérdést, még egyszer visszajön tárgyalni Brüsszelbe. Arra szeretett volna biztosítékot kérni az EU vezetőitől, hogy a kilépési folyamat lehetséges forgatókönyvei közül csak legvégső esetben kerülhet sor arra, hogy az Egyesült Királyság (UK) az európai vámunió része marad.

Abban az esetben lépne életbe ez a forgatókönyv, ha 2020 végéig nem sikerülne kitalálni, hogy hogyan lehet egyszerre nyitva és zárva tartani a határt az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és a független, EU-tag Ír Köztársaság között.

A határ nyitva tartása azt jelenti, hogy nem szabad határellenőrző infrastruktúrát felállítani ezen a határszakaszon. Ez az észak-írországi béke egyik záloga. Ugyanakkor, ha London szeretne saját külkereskedelmi kapcsolatokat építeni anélkül, hogy az Európai Unió ebbe beleszólna, valahogyan ellenőrizni kell, hogy ezen a határon milyen árukat szállítanak az Egyesült Királyságból az EU-ba. 

Például, az EU nem szeretne olyan basmati rizst látni a saját piacán, amelyik nem felel meg az uniós élelmiszerbiztonsági előírásoknak, és nagyon örülne, ha kereskedők nem arra használnák a nyitott északír határt, hogy azon keresztül szállítsanak az unióba briteknek szóló exkluzív akciós áron beszerzett indiai gabonát.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke eleget tett Theresa May kérésének, és átírta az állami vezetők csütörtöki munkavacsorájának a témáját a brexitre. A tagállamok diplomáciai képviseleteit nem értesítette azonnal a változtatásról, ők csak a hivatalos meghívóból tudták meg, hogy újból a brit kilépés lesz terítéken. Az eljárás nem aratott osztatlan sikert a brüsszeli diplomaták köreiben.

Theresa May azután érkezett az EU-csúcsra csütörtökön, hogy szerdán sikerült túlélnie egy bizalmi szavazást saját pártján, a Konzervatív Párton belül. Innentől egy évig nem lehet új bizalmi szavazást kiírni May ellen a párton belül, de a brexitmegállapodásának jövője nem lett fényesebb a brit alsóházban.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

(Borítókép: Theresa May érkezik az Európai Unió találkozóra, Brüsszelben 2018. december 13-án. Fotó: Francois Lenoir / Reuters)