Tényleg itt a jel, hogy Orbán kiléptetne minket az EU-ból?

További Eurologus cikkek

„Orbánék elkezdték kiléptetni Magyarországot az Unióból. Látható jelei vannak már.”

Ezzel a címmel terjeng napok óta egy hír a Facebook és a magyar blogszféra baloldalán. A linkek alapján úgy néz ki, elsőként a B1 blogon jelent meg a cikk, ezt vette át hivatkozással például az Orbán Lapjáról Kitiltottak Társasága és a Civilhetes.

A cunami alapja egy kormányhatározat volt, amit a Portfolio szúrt ki. Bár a gazdasági lap nem pedzegette a kilépést, erre a cikkre hivatkozva vetette fel a B1 a „huxit” előkészítését. A Portfolio „szűkszavú, indoklás nélküli” miniszterelnöki határozatról írt, de ezen kívül szinte csak a közlönyös szöveget idézték. Orbán Viktor felhatalmazta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy készítse elő a beruházásvédelmi és élénkítő kétoldalú megállapodások felmondását az uniós országokkal.

Mik ezek az egyezmények, és mi közük az EU-hoz?

Amikor két ország szabadkereskedelmi egyezményt köt, hogy kölcsönösen felpörgessék az export-importot, általában

egy befektetésvédelmi alkut is elfogadnak egy vitarendezési módszerrel, az ISDS-szel (investor-state dispute settlement). Az ISDS lényege, hogy egy ország ne szívathassa meg a külföldi befektetőket szándékosan velük kiszúró intézkedésekkel, például különadókkal. Ilyenkor nemzetközi bíróságok ítélkezhetnek. Más szemszögből ez azt jelenti, hogy a multik demokratikusan megválasztott kormányokat perelhetnek be, ha nem tetszik nekik valami.

Ezt még az 1950-es évek végén találták ki, és azóta számtalan ilyen dokumentumot írtak alá. Magyarországnak az ENSZ adatbázisa szerint 63 befektetésvédelmi egyezménye van, közülük 22 uniós tagállamokkal, de utóbbiak közül mindet az EU-tagságunk előtt kötötték.

Hangyányit mellélőttek a kilépés pedzegetésével

Egyáltalán nem véletlen, hogy így van, az EU-n belül ugyanis nem sok értelme van az egésznek. „Az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió Alapjogi Chartája, az uniós jog általános elvei, valamint a kiterjedt ágazati jogszabályok mind tartalmaznak olyan uniós szabályokat, amelyek védelmet biztosítanak a beruházók számára” – érvel az uniós kvázi-kormány, az Európai Bizottság. Sőt:

„amint azt a Bizottság többször is jelezte, ezek a megállapodások jogellenesek,

mivel egyrészt átfedésben állnak az EU egységes piacára vonatkozó szabályokkal, másrészt pedig különbséget tesznek az uniós beruházók között”.

A bizottsági véleményt tavasszal az Európai Bíróság tette hivatalossá, amely szintén EU-jogot sértőnek találta a tagállamok közti külön befektetésvédelmi egyezményeket. Az Európai Bizottság a nyáron „a Bíróság ítélete nyomán minden tagállammal elmélyítette a párbeszédet, és felszólította őket, hogy tegyenek lépéseket az EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodások megszüntetése érdekében”.

Nem először terjed álhír az ISDS-ről

Az ISDS-ről az utóbbi időben épp az EU miatt lehetett sokat hallani. 2011 óta a befektetésvédelem is uniós hatáskör, így az Európai Bizottság tárgyal erről is a szabadkereskedelmi egyezményei részeként. Az USA-val tervezett, de kútba esett és a Kanadával már megkötött alkuknál is tiltakoztak leginkább baloldali, valamint zöld szervezetek és az LMP, nehogy a multik „szénné perelhessék” Magyarországot, de még a nagyobbik kormánypárton belül is voltak ellenkező hangok. Az se zavarta őket, hogy hazánknak már 1991 óta van egy ISDS-es egyezménye Kanadával. Ezt cserélte le az uniós alku, amelyben a korábbihoz képest épp szigorúbban szabályozták és valamivel átláthatóbbá tették az eljárásokat, az Európai Bizottság pedig egy új nemzetközi rendszerrel cserélné le a mostanit.

Vagyis

az EU-n belüli egyezmények felbontása pont nem az uniós kilépésünket készíti elő. ellenkezőleg: a tagságunk miatt kötelező.

Épp a nyugati multikkal szúrhatnak ki

Magyarország egyébként 17 ISDS-eljárásban volt érintett az ENSZ adatbázisa szerint.

Szinte kivétel nélkül minket pereltek, ráadásul 2004 után is általában uniós tagokból

a korábban kötött egyezmények alapján. Az EU így olyan lépést szorgalmaz az egyezmények felbontásával, amivel jellemzően a nyugati multik járnak rosszul.

Ki se kell fizetnünk a pénzt?

Cikkünk megjelenése után egy uniós forrás arra figyelmeztetett, hogy az ISDS-es perekben megítélt büntetések egyenesen uniós jogot sérthetnek.

Egyedül a MOL-INA ügyben felperes magyar vállalat Horvátországgal szemben, a többi esetben hazánknak kell védekeznie. Az élelmiszer-utalványok piacának alig bújtatott államosítása miatt például három francia cég lépett fel, egy pedig már nyert is. A döntéssel tízmilliárd forintot buktunk, a végső számla 20-25 milliárd forint lehet.

Az eset épp azt mutatja, hogy uniós szabályok alapján is el lehet járni. A cafeteriarendszer átalakítása miatt 2016-ban az EU bírósága is elítélte Magyarországot, miután az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az uniós előírások megszegése miatt.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!