Történelmi vereség: leszavazták Theresa May brexitmegállapodását a brit alsóházban

• Theresa May történelmi vereséget szenvedett kedd este a brit alsóházban, ahol 432-202-re szavazták le a brexitmegállapodását
• May pártján belül nem lehet bizalmi szavazást rendezni, de az ellenzéki Munkáspárt bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormányfő ellen a parlamentben
• A Mayt támogató északír unionisták kiállnak majd mellette, ha pedig a toryk sem buktatják meg saját kormányukat, akkor a nagy pofon ellenére talpon maradhat
• Bizonytalan mi következik: a brit kormánynak három napon belül B tervvel kell előállnia, a parlamentben eddig csak abban értettek egyet, hogy nem akarnak rendezetlen kilépést
• Ha nem lesz megállapodás az EU-val, akkor alapesetben a britek március 29-én ilyen rendezetlen formában távoznának, ez komoly felfordulást okozna
• A megállapodást leszavazó képviselők közül többen is úgy vélik, az EU kénytelen lesz belemenni legalábbis haladékba, és úgy tűnik, a piacok is ebben, vagy legalábbis a rendezetlen kilépés elkerülésében reménykednek
• Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt várja, a britek tegyék világossá, mit akarnak. Az EU felkészül egy rendezetlen kilépésre is, de források szerint nem teljesen kizárt a kilépési dátum módosítása
• Munkáspárti képviselők azért is lobbiznak, hogy ha Mayt nem lehet bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatni, akkor pártjuk támogasson egy új népszavazást

A várakozásoknak megfelelően leszavazta az Egyesült Királyság EU-s kilépésének feltételrendszeréről szóló megállapodást a brit parlament alsóháza kedd este: a képviselők közül 202-en hagyták jóvá a Theresa May által nyélbe ütött egyezséget, és 432-en szavaztak ellene, ami

A legutóbbi ehhez fogható vereséget még Ramsay Macdonald szenvedte el 1924-ben, és akkor is csak 166 képviselős különbséggel szavaztak ellene.

Ez már a második alkalom volt, hogy a brit miniszterelnök a parlament elé próbálta vinni a megállapodást, amit csak nehezen sikerült kialkudnia az EU-val, és amit a 27 tagország már korábban jóváhagyott. Decemberben elhalasztotta a szavazást, mert tisztában volt vele, hogy nem fogja elnyerni az alsóház jóváhagyását. Ezzel nyert egy kis időt további tárgyalásokra, de a megsemmisítő vereséget így sem tudta elkerülni két és fél hónappal a brexit dátuma előtt.

Szerdán bizalmatlansági indítványról tárgyalnak a kormány ellen

Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt elnöke a szavazati arányok ismertetése után azonnal bejelentette, hogy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen. „Az 1920-as évek óta ez a legnagyobb vereség, amit egy kormány elszenved a parlamentben” – fogalmazott Corbyn. A fejére olvasta a miniszterelnöknek, hogy az Európai Unióval folytatott tárgyalásai közben nem adott lehetőséget megfelelő párbeszédre a kilépés feltételeiről, és egyetlen prioritása a kormányzó Konzervatív Párt volt. „Nem gondolhatja komolyan, hogy két év kudarc után képes arra, hogy egy jó megegyezést kössön” – mondta az ellenzék vezetője.

A bizalmatlansági indítványt szerdán kezdi el tárgyalni a brit parlament, és este szavaznak is róla. Ha a bizalmatlansági indítvánnyal leszavazzák May kormányát, akkor 14 napon belül állhat fel olyan új kormány, ami mögött többség van az alsóházban. Ha ez nem történik meg, akkor előrehozott választások jönnek, amit legkorábban 25 nappal később lehet kiírni.

A Mayt a 2017-es előrehozott választás óta az alsóházban támogató északír unionisták már bejelentették, hogy támogatják a bizalmi szavazáson a kormányt, így a kérdés valójában az, hogy a saját pártján belül mi a helyzet. A megállapodását 118 konzervatív képviselő szavazta le, de a Mayjel szemben álló toryknak nem lenne érdekük így megbuktatni a saját kormányukat.

Ez a nagy arányú vereség azonban rettentő kínos helyzetbe hozta Mayt, és első körben az is kérdés, hogy talpon tud-e maradni: annak ellenére, hogy a parlamenttel ellentétben a pártján belül nem lehet ellene bizalmatlansági szavazást kezdeményezni, nagy lehet rajta a nyomás.  A Downing Street azt kihangsúlyozta a szavazás után, hogy May önként nem tervezi a lemondását.

Ezt a megállapodást nem szeretné a parlament, de mit szeretne?

„Világos, hogy a parlament nem támogatja ezt a megállapodást, de arról semmit nem tudunk, hogy mi az, amit támogat" – értékelte az eredményt Theresa May. „Pedig a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok és a brit állampolgárok az EU-ban megérdemlik, hogy tisztában legyenek vele, mi következik.”

„Azt hiszem, hogy a kormány bírja a parlament támogatását” – reagált arra, hogy bizalmatlansági indítványról fog dönteni a képviselőtestület a kormányával szemben. Theresa May már azelőtt kijelentette, hogy áll elébe a bizalmatlansági szavazásnak, hogy Jeremy Corbyn hivatalosan is megígérte, hogy benyújtják az indítványt.

Ha a parlament bizalmat szavaz a kormánynak, akkor Theresa May a következő napokban kideríti, hogy mit kell tennie annak érdekében, hogy a kilépési megállapodáshoz is megszerezze a képviselők támogatását. Azt tervezi, hogy jövő hétfőig bead egy új javaslatot a parlamentnek.

Mindenki azt szeretné, hogy rendezett módon, egy jó megállapodással lépjen ki az Egyesült Királyság az EU-ból, mondta, amit éljenzés fogadott a teremben.  „Minden nappal nő a bizonytalanság, a keserűség és a harag, miközben  a britek azt szeretnék, hogy ez az ügy meg legyen oldva” – fejezte be a felszólalását a miniszterelnök.

Visszavonást vagy új népszavazást akar az ellenzék egy része

„Szégyen, hogy ennyi ideig tartott eljutni ide” – mondta a szavazás után Ian Blackford, a Skót Nemzeti Párt (SNP) frakcióvezetője. Üdvözölte, hogy a Munkáspárt bizalmatlansági indítványt adott be, és kijelentette, hogy ebben a helyzetben a helyes döntés az lenne, hogy Nagy-Britannia visszavonja a kilépési szándékát az EU-ból.

„Világos, hogy a parlamenten nem fog átmenni ez a megegyezés" – szólalt föl Jo Swinson, az ellenzéki Liberális Demokrata Párt alelnöke. Egy új népszavazással kell megoldani a kérdést, amelyet a parlament képtelen megoldani, vélekedett.

Egy sor forgatókönyv jöhet

Az alsóház korábbi döntése alapján mindenesetre a miniszterelnöknek és a kormányának – amennyiben túlélik a szerdai bizalmi szavazást – három napja van előállni valamilyen B tervvel, amiről egyelőre még nem tudni, hogy mi lenne. Erről lehet már hétfőn a May által emlegetett szavazás.

May előzetesen abban reménykedhetett, hogy ha le is szavazzák a megállapodását, az alsóházban esetleg olyan patthelyzet alakul ki, hogy végül mégis másodszor is szavazásra tűzhetik a mostani megállapodást, amit legkisebb rosszként próbálhat eladni. Egy ekkora arányú pofon után viszont ennek igen kicsi az esélye, az alsóház elsöprő többségben utasította el az egyezményét.

Ezen túlmenően előzetesen csak annyi látszott biztosan, hogy az alsóházban a kormánypártokon és az ellenzéken átívelve a többség el akarja kerülni a megállapodás nélküli, rendezetlen brexitet. Azonban a legkevésbé sincs egyetértés semmi többen, főleg nem valamilyen másik alternatíva mellett.

Az alternatívák között ott van

• egy szabadkereskedelmi megállapodás, mint az EU és Kanada vagy több tucat másik ország között,
• egy vámunió, mint Törökországgal, amit a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn is támogat,
• a norvég típusú kapcsolatrendszer az EU-val, azaz maradnának a közös piacban anélkül, hogy beleszólnának a döntésekbe, és az uniós munkaerőt is szabadon be kellene engedniük (erről még a norvég miniszterelnök is azt kérdezte: „miért?”),
• a svájci modell, ami gyakorlatilag a norvég, csak egy nagy megállapodás helyett sok „önkéntes” kicsivel, így bizonytalanabb (épp most billeg) és átláthatatlanabb, de legalább a nagyobb szuverenitás látszatát fenntartja,
• vagy egy újabb referendum,
• több tory pedig egy önellentmondásnak számító „rendezett megállapodás nélküli brexitről” beszélt, de itt se mindegy, hogy teljesen megszakítják a kapcsolatokat,
• vagy spontán letárgyalt kis egyezségekkel tompítják a szakítás fájdalmait.

Olyan szavazásokat képzelt el több képviselő, amiből összeáll, hogy mi lehet a legkisebb közös többszörös és kompromisszum. Ezzel csak annyi gond van, hogy ez nem egy évvel, hanem néhány hónappal a kilépés előtt jönne elő.

Felerősödött a népszavazás híveinek hangja

Theresa May egy hétfői beszédében már arról beszélt, hogy nagyobb esélye van annak, hogy Nagy-Britannia nem is lép ki az EU-ból, mint hogy megállapodás nélkül lép ki. Ezzel elsősorban a kemény brexit híveit próbálta győzködni, hogy inkább válasszák a megállapodását, mint hogy kockáztassanak egy újabb referendumot.

A torykon belül is vannak, akik komolyan számolnak egy új népszavazás megtartásával, és a Labourben többen is arra sürgetik Corbynt, hogy a párt álljon be egy új referendum mögé, amennyiben nem sikerül bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatni Mayt. Corbyn eddig azonban ellenezte, hogy újabb népszavazást írjanak ki.

Egy népszavazás megtartására még akkor sem lenne idő március 29. előtt, ha hirtelen többségbe kerülnének a referendumot pártolók, vagyis ennek megtartásához a 27 EU-tagország jóváhagyása is szükséges lenne. Ráadásul a referendum hívei között arról sincs egyetértés, hogy ha lenne népszavazás, azon miről lenne szó: akár a brexit visszacsinálásáról, vagy csak a kilépés feltételrendszeréről?

Ha semmi sem változik, rendezetlen kilépés jön

Túl sok idő és mozgástér nincsen: alapesetben a britek megállapodással vagy anélkül, de március 29-én elhagyják az EU-t, és a rendezetlen kilépés alapján egyik napról a másikra kint találnák magukat bármilyen átmeneti időszak nélkül. Csak három módon lehet ezt elkerülni:

• Ha elfogad a brit parlament egy olyan brexitmegállapodást, amit az EU-s tagországok is jóváhagytak. Ilyen May egyezménye, amit Brüsszelben korábban nem akartak teljesen újratárgyalni.
• Meghosszabbítják a kilépés határidejét, amihez szintén a 27 EU-s tagország beleegyezése kell. Egyrészt az EU-nak ez alapvetően nem áll érdekében, kivéve, ha valamilyen kézzel fogható okból – pl. előrehozott választás, népszavazás – kellene csúsztatni, és még akkor is bekavar az európai parlamenti választás május végén, amit már a britek nélkül terveznek megtartani.
• Vissza kell vonni az eredeti kilépési nyilatkozatot. Az Európai Bíróság már úgy döntött, hogy a kilépést egyoldalúan is felmondhatja az Egyesült Királyság, ez azonban a 2016-os népszavazás felülírása lenne, amit előrehozott választás vagy újabb népszavazás nélkül nehezen léphetne meg a brit parlament, ráadásul egységes akarat sincs erre.

A font nem gyengült, hanem erősödött

Elemzők már előre arról beszéltek, hogy a piacok beárazták May megállapodásának várható leszavazását, ezért is lehet, hogy a font a szavazás után nem tovább gyengült, hanem erősödni kezdett.

A BBC-nek nyilatkozó piaci szakértők úgy vélik, hogy ez arra utal, az üzleti világ egyelőre nem a rendezetlen kilépéstől tart, hanem azt valószínűsíti, hogy egy ekkora vereség az EU-ra is nyomást helyez, és legalábbis van esély a március 29-i határidő meghosszabbítására. A másik oka pedig az lehet, hogy a brit parlament kedd estétől nagyobb döntési jogkörhöz jutott korábbi módosítók segítségével, és deklaráltan el akarja kerülni a rendezetlen kilépést.

A megállapodást ellenző képviselők közül is többen arról beszéltek, hogy most megint az EU-nál pattog a labda: vissza kell menni tárgyalni, és jelentős engedményeket követelni. A kemény brexit egyik arca, Boris Johnson volt külügyminiszter azt mondta, hogy ez a vereség felhatalmazást jelent az Egyesült Királyságnak, hogy visszamenjen Brüsszelbe, és új feltételrendszert követeljen. Azt javasolta, hogy meg kell tartani a megállapodás jó elemeit, ki kell dobni a vitákat kiváltó északír tartalékmegoldást, és „aktívan felkészülni egy rendezetlen kilépésre."

Juncker: Tegyék világossá, mit akarnak

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt írta ki a Twitterére, hogy sajnálattal látja a szavazás eredményét. Most arra sürgeti az Egyesült Királyságot, hogy a lehető leghamarabb tisztázza, mik a szándékai, mert az óra ketyeg. Az EU azt is jelezte, hogy a 27 tagország közösen és felelősen lép fel, és az a célja, hogy csökkentse a brexit által okozott károkat.

„A kilépésről szóló megegyezés egy tisztességes kompromisszum, és a legjobb lehetséges megállapodás. Csökkenti a kárt, amelyet a brexit az embereknek és a üzleti életnek okoz Európa-szerte. Ez az egyetlen útja annak, hogy rendezett kilépést biztosítsuk az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból” – fogalmazott közleményben az Európai Bizottság elnöke.

Hozzátette még, hogy Michel Barnier brexit-ügyi főtárgyalóval és Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével közösen időt és erőfeszítést nem kímélve tárgyalták le ezt a megegyezést, a kreativitásukat és a rugalmasságukat is latba vetve. Azt írta, jó szándékkal jártak el, amikor Theresa May kérésére további magyarázatokat és biztosítékokat fűztek a megállapodáshoz ennek a hétnek az elején is.

– írta Jean-Claude Juncker, és megjegyezte, hogy habár ezt el akarják kerülni, folytatják a felkészülést erre a lehetőségre.

Nem kizárt, hogy időt kapnak a britek

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt tweetelte: „Ha lehetetlen megegyezni, viszont valamilyen megegyezést mindenki szeretne, akkor kinek lesz végül bátorsága kimondani, hogy mi az egyetlen pozitív megoldás?”

Michel Barnier az AFP-nek azt nyilatkozta, hogy a brit kormányon múlik, hogy mi lesz a következő lépés. Az EU továbbra is egységesen fog föllépni, és elszántan azért fognak dolgozni, hogy megoldást találjanak.

Az Economist egy magasrangú német kormánytisztviselőtől úgy értesült, hogy a 27 uniós kormány valószínűleg beleegyezne abba, hogy elhalasszák a március 29-i kilépés időpontját, ha Nagy-Britannia kifejezetten kéri azt. Az uniós szerződés lehetőséget ad rá, hogy meghosszabbítsák a tárgyalási időszakot, ha mindegyik állami vezető beleegyezik.

Nagyon sokáig viszont nem lehet húzni a döntést, mert május végén európai parlamenti választást tartanak, amelyen már eldöntött tény, hogy Nagy-Britannia nem vesz részt. Az Egyesült Királyság EP-képviselői helyeinek egy részét már szét is osztották a többi tagállam között.

További tárgyalások jöhetnek az EU-val is

Habár az Európai Unió több vezetője is kijelentette korábban, hogy az uniós oldalról már jóváhagyott megállapodásról nem nyitnak újabb vitát, keddi nyilatkozatok alapján már arra lehet következtetni, hogy tárgyalásra azért még van mód.

Mario Centeno portugál pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke erre utalt a SIC portugál tévécsatorna kérdésére. „Módosíthatjuk a pályánkat – fogalmazott. – Újranyithatjuk az összes dossziét. Teljes nyugalommal kell meghoznunk alaposan végiggondolt döntéseket, és el kell kerülnünk a megegyezés nélküli kilépést. A megegyezés nélküli kilépésnél gyakorlatilag bármi jobb.”

Heiko Maas német külügyminiszter a Times-nak azt mondta, hogy lehetséges újból megnyitni a már elfogadott szöveget, de alapjaiban nem lehet rajta változtatni.

Nathalie Louiseau francia Európa-ügyi miniszter nem volt ilyen megengedő. Ő azt mondta: Nagy-Britanniának B-tervre van szüksége. „Nem rajtunk múlik, mi mindent megadtunk, amit tudtunk.”

A lehetséges megoldások között szerepel, hogy a kilépési megállapodás szövegébe mégis beillesztenek egy jogilag kényszerítő erővel bíró utalást arra, hogy a kilépés tartalékmegoldása csak rövid időre szólhat. A tartalékmegoldás a mostani állás szerint az, hogy Nagy-Britannia az európai vámunió része maradna egészen addig, amíg nem rendezik megnyugtatóan az északír határ helyzetét. Elsősorban emiatt bukott el Theresa May javaslata a brit parlamentben. 

Decemberben elhalasztotta, most már nem volt hova hátrálni

May csak nagy nehezen tudott kialkudni egy olyan kompromisszumos megállapodást a kilépés feltételrendszeréről az EU-val, amit aztán a bent maradó 27 tagország jóváhagyott. A brit politikusok között azonban egyáltalán nem volt meg az egyetértés, még May saját pártján, a torykon belül sem. Ennek pedig az lett a vége, hogy december közepén el kellett halasztania a brit alsóházban a szavazást a megállapodásról.

Ezek után a párton belül bizalmatlansági indítványt is kezdeményeztek May ellen, ami azonban elbukott, így egy évig nem lehet újra megkérdőjelezni házon belül a pozícióját (az ellenzék viszont beadhat ellen bizalmatlansági indítványt a parlamentben). Ettől még a brexitmegállapodás jövője nem lett fényesebb a brit alsóházban. May visszament tárgyalni az EU-val, ahol azonban már előre jelezték: nem változtatnak a megállapodáson.

May telefonálgatott, elment kuncsorogni az uniós vezetőkhöz, de mindössze egy jogilag értéktelen ígéretet adtak neki, hogy a legfájóbb pontot, az ír–északír határ ellenőrzését elkerülő tartalékmegoldást – miszerint az Egyesült Királyság akár az idők végezetéig vámunióban marad az EU-val – nem akarják használni, csak legvégső esetre tartják fenn. Közben pedig az idő megint egyre fogyott, hiszen May megígérte, hogy január 21-ig mindenképpen megtartják az alsóházi szavazást, amit végül kedd estére írtak ki.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !