Theresa May taktikát vált, ha miniszterelnök marad

Londonban a brit kormány sorsáról vitatkoznak szerda délután: várhatóan magyar idő szerint este nyolckor tartják az ellenzék által kezdeményezett bizalmatlansági szavazást Theresa May kormánya ellen. A legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt azért szeretné megvonni a bizalmat a kormánytól, mert nem tudtak olyan megállapodást kötni az Európai Unióval, amelyik megnyugtatóan rendezné Nagy-Britannia kilépését az EU-ból, ugyanakkor biztosítja az Egyesült Királyság függetlenségét is az európai közösségtől.

Kedden este óriási többséggel szavazta le a Theresa May által javasolt megállapodást a brit parlament.  A brit törvényhozó hatalom ezzel egyértelműen állást foglalt amellett, hogy elfogadhatatlan számukra az az egyezmény, amelyet a többi uniós ország vezetője már jóváhagyott, és amelyről többször elmondták, hogy nem hajlandóak változtatni rajta.

Az alapvető nézeteltérés arról szól, hogy a megegyezés tartalékmegoldásként felvázol egy olyan forgatókönyvet, amely szerint Nagy-Britannia határozatlan időre az európai vámunió tagja kellene, hogy maradjon. A kormányzó brit konzervatívok brexitpárti fele és az ellenzéki Munkáspárt sok képviselője sem hajlandó áldását adni egy ilyen eshetőségre. Az ellenzék másik részének pedig magával a kilépéssel van gondja: ők azt szeretnék, hogy az Egyesült Királyság ne is lépjen ki az EU-ból, vagy ha igen, akkor sokkal szorosabb kapcsolatban maradjon vele, mint amelyet Theresa May megállapodása tartalmaz.

Lesz újabb tárgyalás az EU-val, ha London konkrét céllal ül asztalhoz

Brüsszelben kora délután összeültek az uniós kormányok nagykövetei, hogy közös választ dolgozzanak ki erre a patthelyzetre. Szokatlan módon senki más nem mehetett be a terembe: sem szakdiplomaták, sem asszisztensek, csak a nagykövetek.

Kényes témáról van szó, mert a kedd esti eredmény után úgy látszik, hogy az Európai Uniónak kell valamilyen mentőövet dobnia a brit törvényhozóknak.

Mentőöv lehet az, hogy például a kilépési megállapodás szövegébe jogi kényszerítő erővel beleírják, hogy a vámuniót jelentő tartalékmegoldás csak rövid időre szólhat.

Ilyesmire azonban nem fognak ígéretet tenni a tagállamok vezetői addig, amíg nem látják tisztán a brit kormány szándékait és főleg a brit kormány képességét arra, hogy átvigyen egy megállapodást a parlamenten.

Tehát első körben időt kell, hogy adjon az Európai Unió Theresa Maynek arra, hogy otthon kipuhatolja: bármilyen módosítással elfogadná-e a brit parlament a megegyezést. Az Európai Bizottság szóvivője szerda délben megerősítette, hogy elképzelhető a brit európai uniós kiválás márciusra tervezett határidejének meghosszabbítása, „ha az  Egyesült Királyság ezt jó okkal kéri”.

– fogalmazott a szóvivő.

Az egyhangú szavazásra az Európai Tanács rendkívüli ülésén kerülhet sor, amelyet a következő hetekben össze kell, hogy hívjanak, ha Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke úgy ítéli meg, hogy van értelme időt adni további tárgyalásoknak.

Brüsszeli források nem tartják valószínűnek, hogy lényegi elemeken változtassanak a szövegen, de látva, hogy milyen súlyos a londoni helyzet, várható, hogy az EU az eddigieknél rugalmasabban reagál.

Milyen opciók jöhetnek még szóba?

Az alternatívák között ott van

• egy szabadkereskedelmi megállapodás, mint az EU és Kanada vagy több tucat másik ország között,
• egy vámunió, mint Törökországgal, amit a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn is támogat. Ez az a tartalékmegoldás, ami miatt a mostani egyezmény elfogadhatatlan a brit parlament többségének. Viszont az az érdekessége egy ilyen megoldásnak, hogyha önként lépne vámunióra Nagy-Britannia az EU-val, akkor nyilván önként ki is léphetne belőle egy későbbi időpontban, egy későbbi tárgyalást követően.
• a norvég típusú kapcsolatrendszer az EU-val, azaz maradnának a közös piacban anélkül, hogy beleszólnának a döntésekbe, és az uniós munkaerőt is szabadon be kellene engedniük (erről még a norvég miniszterelnök is azt kérdezte: „miért?”),
• a svájci modell, ami gyakorlatilag a norvég, csak egy nagy megállapodás helyett sok „önkéntes” kicsivel, így bizonytalanabb (épp most billeg) és átláthatatlanabb, de legalább a nagyobb szuverenitás látszatát fenntartja,
• vagy egy újabb referendum,
• több tory pedig egy önellentmondásnak számító „rendezett megállapodás nélküli brexitről” beszélt, de itt se mindegy, hogy teljesen megszakítják a kapcsolatokat,
• vagy spontán letárgyalt kis egyezségekkel tompítják a szakítás fájdalmait.

Theresa May először otthon köt békét, aztán megy csak Brüsszelbe

Ha győzne a bizalmatlansági indítvány szerda este, az sem jelenti azt, hogy a Konzervatív Párt kormányának azonnal le kell mondania. Két hetük lenne, hogy új kormány alakuljon, amely mögött megvan a parlamenti többség. Ha ez nem sikerül, a parlament feloszlik, és legkorábban 25 munkanappal későbbre választásokat írnak ki.

Nem valószínű, hogy ez fog történni. Theresa May minden bizonnyal győztesen kerül ki a bizalmatlansági szavazásból, mert habár a kilépési megállapodását nem támogatják a brit kormánypártok, Theresa May miniszterelnökségét igen. 

May kijelentette, hogy nem kívánja leállítani a Brexit-folyamatot, és a kilépés alapvető feltételein sem változtatna: Nagy-Britannia az elképzelései szerint továbbra is elhagyná az európai közös piacot és a vámuniót.

Viszont megígérte, hogy a következő napokban pártközi egyeztetéseket kezd, hogy kiderítse, milyen feltételekkel hajlandó megszavazni a parlament a kilépést. Tehát nemcsak a kormánypártokon belül, hanem az ellenzéki Munkáspárttal és a kifejezetten maradáspárti Liberális Demokratákkal és a Skót Nemzeti Párttal is tárgyalna.

Ezeknek a megbeszéléseknek a tanulságait leszűrve hétfőn előállna egy új tervvel, amit megvitatna a parlamentben. Csak ezután utazna Brüsszelbe, hogy az uniós intézmények vezetőivel tárgyaljon. Az erős brit ellenzéki kritika szerint a kezdetektől fogva így kellett volna eljárnia.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !