Szijjártó: Nemcsak Oroszországból jönnek álhírek

2019.01.21. 16:11
Az EU-nak minden irányban küzdenie kell az álhírek ellen. Nem fogadjuk el az EU-Arab Liga nyilatkozatot, amíg az ENSZ migrációs csomagra hivatkozik. Teheránnak nem tetszik, hogy részt veszünk az Iránról szóló amerikai-lengyel rendezésű konferencián, de ettől még részt veszünk rajta. Ezekről az ügyekről számolt be Szijjártó Péter hétfőn Brüsszelben.

Az európai parlamenti választások közeledtével az Európai Unió egy új mechanizmust kíván életbe léptetni az álhírek, hamis hírek elleni küzdelemre – többek között ennek a részleteiről tárgyaltak az európai uniós külügyminiszterek hétfőn Brüsszelben.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tanácskozás szünetében leszögezte: Magyarország egyetért az álhírek elleni fellépés fontosságával. Hozzátette, hogy habár az Európai Unió kezdeményezése alapvetően arra irányul, hogy „az orosz forrásúnak titulált álhíreket” tudja kivédeni, a mi közép-európai tapasztalatunk azt mutatja, hogy más irányból is érkeznek befolyásolási kísérletek, illetve érkeznek álhírek, és ezekre is érdemes odafigyelni.

„Nyilván vannak orosz álhírek, ez evidens” – fogalmazott Szijjártó Péter. Ugyanakkor megjegyezte: „Közép-Európában élünk, nem a Holdon és nem is a Marson, ezért pontosan tudjuk, hogy mindkét irányból próbálnak befolyásolni folyamatokat különböző szerveződések. Közép-Európában erről szól a történelmünk, és ez most sincsen másképp. A NATO-ban szoktuk azt mondani, hogy 360 fokos megközelítésre van szükség, én hasonlót javasoltam itt a kollégáknak.”

Példaként kiemelte a 2015. szeptemberi röszkei tömegzavargást, amelyet a nemzetközi médiában úgy interpretáltak, hogy ártatlan, pusztán jobb életre vágyó emberek váltak brutális rendőri fellépés áldozataivá, miközben Magyarországon terrorcselekmény miatt ítélték el a zavargás egyik résztvevőjét, Ahmed H-t.

Egyelőre nem fogadjuk el az Arab Ligával közös nyilatkozatot

A miniszteri találkozó másik témája a február 24-25-én esedékes csúcstalálkozónak az előkészítése volt, amelyen az Európai Unió állam- és kormányfői az Arab Liga tagországainak vezetőivel fognak tárgyalni, elsősorban a migrációval kapcsolatos fellépésről.

A Sarm es-Sejkbe tervezett csúcstalálkozó egyik célja, hogy rávegye az arab országokat, főleg Egyiptomot egy markánsabb szerepvállalásra a migránsok fogadásában és az illegális migráció elleni küzdelemben.

Az Európai Unió egy közös nyilatkozattal készül az eseményre, amelyet viszont Magyarország egyelőre nem támogat, mert a közös álláspont alapját az ENSZ globális migrációs csomagja képzi. A magyar kormány jelezte Federica Mogherini uniós külügyi főképviselőnek, hogy „ilyen formában nem tudja elfogadni a közös deklarációt” – számolt be az eseményekről Szijjártó Péter.

Magyarország nyolc másik európai uniós állammal együtt nem írta alá az ENSZ globális migrációs csomagját.

A magyar külügyminiszter megjegyezte, hogy nemcsak az EU-n belül bizonyul nehéz feladatnak a közös álláspont elfogadása. „Az Arab Liga tagállamai között legalább annyi ponton várható egyet nem értés, mint az európai országok között, tehát nem lesz egy egyszerű mutatvány” – fogalmazott. Nem is abban látja az ilyen sok tucatnyi minisztert felvonultató óriástalálkozók lényegét, hogy a végén elfogadnak-e valamilyen kiáltványt, tette világossá.

Irán sérelmezi a magyar részvételt a Közel-Keletről szóló konferencián

Az Egyesült Államok és Lengyelország közösen szerveznek egy konferenciát a Közel-Keletről, különösen Irán szerepéről a közel-keleti konfliktusokban február 13-14-én, Varsóban.

Az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo korábban azt nyilatkozta, hogy az összejövetel a közel-keleti stabilitásra, békére, szabadságra és biztonságra fog koncentrálni, és „egyik fontos eleme az lesz, hogy biztosítsa: Irán nem válik destabilizáló tényezővé.”

Szijjártó Péter megerősítette, hogy ő is meghívást kapott a konferenciára, amelyet köszönettel elfogadott. Irán tiltakozott a magyar részvétel ellen, a tiltakozást meghallgatták, de ez nem befolyásolja, hogy Magyarország részt vesz az eseményen. „Fogadtuk az iráni nagykövetet helyettes államtitkári szinten a minisztériumban. Mindenkinek lehet véleménye arról, hogy hova megy a magyar külügyminiszter, de majd ezt mi eldöntjük” – szögezte le.

A közel-keleti rendezéssel kapcsolatban Szijjártó Péter emlékeztetett rá, hogy Magyarország mindig a tárgyalásos megoldás híve volt. Óriási teljesítménynek tartja, hogy a világ legerősebb országai létre tudtak hozni egy nukleáris területen történő együttműködésről szóló megállapodást Iránnal.

Ezt a megállapodást az Egyesült Államok felmondta, súlyos nézeteltérést okozva az USA és az Európai Unió között az ügyben.

Szijjártó Péter reményét fejezte ki, hogy ez a vívmány: az iráni atomalku valamilyen módon fenn fog tudni maradni. Hozzátette azonban:  „Mi magyarok kicsik vagyunk ahhoz, hogy ezt a kérdést befolyásoljuk, ezért mi ebben az ügyben az Európai Unió részeként tűnünk fel, és mást nem is nagyon tudunk tenni.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!