Önnek is joga van tudni, igazat mond-e a kormány!

1. Be akarják vezetni a kötelező betelepítési kvótát

Közel három éve annak, hogy 2016 májusában az Európai Bizottság előállt a dublini rendszer reformjával. A tervezet a menekültügyi eljárásról szól, tehát a migránsok kisebb részéről, noha 2015–2016-ban azok voltak többségben, akik háború elől menekülve érkeztek Európába.

A dublini szabályozásnak az a lényege, hogy az az ország bírálja el a menekültkérelmet, ahol a menedékkérő először érte el az EU területét. És ez a rendszer omlott össze – a leglátványosabban Görögországban –, amikor naponta ezrével érkeztek menekülők. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy amennyiben egy tagállam nem képes megbirkózni a határaira nehezedő nyomással, és a menekültügyi rendszere túltelítődött, akkor a többi tagállam egy kvóta alapján vállalja át a menedékkérelmek egy részének elbírálását. Ezt a javaslatot kisebb-nagyobb módosításokkal, több mint két évvel ezelőtt elfogadta az Európai Parlament is. Anélkül azonban, hogy a tagállamok is beleegyeznének, egyetlen sor sem léphet életbe a rendelkezések közül.

Márpedig a tagállami vezetők – például a magyar vétó miatt – nem tudtak megállapodni. Az állam- és kormányfői találkozókon kezdetben még volt szándék arra, hogy egységet alakítsanak ki, de ez egyszer sem sikerült, így aztán egyre kisebb teret kapott a napirendekben. Egy idő után általában már csak az szerepelt az EU-csúcsok következtetéseiben, hogy tovább kell dolgozni a közös megoldás érdekében.

Ahogy kopott ki a téma a csúcstalálkozókról, úgy vált egyre hangosabbá a magyar miniszterelnök szólama, hogy a brüsszeli bürokraták ismét le akarják nyomni a kötelező kvótát a tagállamok torkán. Orbán Viktor már 2017 nyara óta nem tart Brüsszelben a csúcsok után sajtótájékoztatót, általában a Facebookon üzeni meg, hogy nagy volt a nyomás, de sikerült megvédeni a magyar érdekeket. Miközben a kvótarendszert tulajdonképpen már mindenki eltemette, semmi esélye annak, hogy belátható időn belül elkészüljön az új szabályozás.

Az Európai Bizottságnak tavaly ősszel még voltak javaslatai, amelyek az önkéntes befogadásra alapultak, megjelent az is, amit a magyar kormány kért, hogy pénzzel vagy más hozzájárulással is ki lehessen váltani mindezt. Ez azonban még a parlamenti bizottságokhoz sem jutott el, és nincs is rá esély ebben a parlamenti ciklusban.

Kötelező kvóta volt már: egyetlen alkalommal, amikor 2015-ben a tagállamok Görögországtól és Olaszországtól vállaltak át menedékkérőket. Magyarországnak ekkor 1294 fő menekültügyi eljárást kellett volna lefolytatnia. Ebből egyet sem vállalt Magyarország, és az Európai Bíróságon támadta meg ezt a határozatot. A kvótapert hazánk elveszítette, és most újabb per elé néz a kormány, mert az Európai Bizottság keresetet adott be a jogszerű kötelezettség nem teljesítése miatt.

Tehát: kötelező kvótát valójában már nem akarnak bevezetni, nincs rá sem esély, sem lehetőség, a plakátkampányon mégis ez szerepel.

2. Gyengíteni akarják a tagállamok határvédelmi jogait

Az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én tett javaslatot az uniós határigazgatás reformjával kapcsolatban. Ebben azt kezdeményezték, hogy az uniós határőrizeti szerv, a Frontex létszámát és költségvetését jelentősen növeljék meg a határok védelme, az illegális bevándorlás visszaszorítása és az embercsempészek leküzdése érdekében. 2020-ig 10 ezer főre növelnék a létszámot, és lehetővé tennék a tagállamoknak, hogy ha szükségük van rá, akkor hívjanak határőröket a közös keretből. Korábban is elemeztük már ezt a javaslatot, olvassa el az erről szóló lenti cikket is!

Ez a személyzet a tagállami hatóságok irányítása alá kerül, attól nem független, semmi olyat nem tehet, amire a tagállam nem hatalmazza fel. Mindez azért van így, mert a határőrizet tagállami hatáskör, benne van az EU-s alapító okiratokban, ahhoz, hogy ez megváltozzon, ezeket a dokumentumokat kellene módosítani. Nem igaz, hogy a Frontex elvesz jogokat; a valóság az, hogy a tagállam átadhat neki jogosultságokat, ha akar.

A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy ha egy határátkelőhelyen kevés a helyi határőr, akkor – kérésre – odavezényelhetnek frontexes hivatalnokokat, akik azt a tevékenységet végezhetik, amelyre feljogosítja őket a tagállam.

A Bizottság javaslatában (33. cikk) azt írják, hogy az uniós határőrség a tagállammal együttműködve rendszeresen monitorozná, hogy a tagállami hatóságok képesek-e hatékonyan ellátni a határvédelmet. Figyelnék, hogy a nemzeti hatóságok rendelkeznek-e a megfelelő erőforrásokkal, eszközökkel, infrastruktúrával, hogy kezelni tudjanak egy esetleges bevándorlási hullámot. Folyamatosan értékelnék, hogy mekkora bevándorlási nyomással kell megbirkóznia a tagállamnak, és ha naggyal, akkor ennek megfelelően küldenének segítséget, és kérnének több hozzájárulást a többi országtól.

A Bizottság eredeti javaslata valóban ad rá lehetőséget, hogy a határőrizet egyes feladatainak koordinálását átvegye az uniós határőrség, de csak akkor, ha nagy bevándorlási hullám érkezne, és az érintett ország nem lenne képes ellenőrzése alatt tartani a határt. Vagy azért, mert nem kért elég segítséget az uniós ügynökségtől, vagy mert az ügynökség ajánlásainak ellenére sem tartott fönn megfelelő szintű határvédelmet. Az Európai Bizottság ebben az esetben utolsó mentsvárként avatkozhatna be. Az uniós határőrség a túlterhelt határszakaszra küldhetne gyorsan bevethető határvédő egységeket, migrációs támogató csapatokat, felszerelést, koordinálhatná az elvégzendő feladatokat, és intézhetné a védelemre nem jogosultak hazaküldését. Nem azért, mert az Európai Unió menekülteket szeretne beengedni. Épp ellenkezőleg: szeretné ellenőrizni a külső határt, hogy nyitva maradhassanak a belső határok a schengeni zónában.

Több kormány is kifogásolta a Bizottság eredeti javaslatát, aminek az lett a következménye, hogy a nemzeti kormányokat tömörítő Tanács – benne a magyar kormánnyal – átírta a szöveget, és éppen szerda délután megegyezett egy olyan verzióban, amelynek alapján már el tudnak kezdeni tárgyalni a végleges szövegről az Európai Parlamenttel.

Van még egy fontos félremagyarázás: a magyar kormányt rendkívül irritálja és azonnali vétózó reakciót vált ki belőle, ha egy szövegben meglátja azt a kitételt, hogy „migration management”, ami értelmezésük szerint a migránsok EU-n belülre történő „menedzselését” jelenti. Ugyanakkor – és tekintsünk el a nyelvészkedéstől – valamennyi ide vonatkozó dokumentum arról szól, hogy a migrációs kérdéseket kezelni kell, vagyis jogszabályokat kell alkotni, azokat végrehajtani. Egyetlen európai kormány vagy uniós intézmény sem támogatja az illegális bevándorlást vagy a jogosulatlan tartózkodást, és a cél az, hogy mindenkinek tisztázott legyen a státusza, ha az EU területén tartózkodik. A Frontexről szóló javaslatot az Európai Parlament már elfogadta. Elvileg most kellene indulniuk a tárgyalásoknak az EP és a kormányokat képviselő román elnökség között, kérdés azonban, hogy a májusi EP-választások előtt meg is tudnak-e egyezni.

Tehát: az EU nem akarja gyengíteni a tagállamok határvédelmi jogait.

3. Migránsvízummal könnyítenék a bevándorlást

Amire a Fidesz utal, annak a hivatalos neve humanitárius vízum, amelynek részleteit már mi is elemeztük. Az Európai Parlament kezdeményezéséről van szó, egy spanyol képviselőhöz köthető, azonban ez sem szól arról, hogy „Brüsszel” felhatalmazást, lehetőséget adna a migránsok beutaztatására. Szigorúan tagállami hatáskörbe tartozik, hogy egy ország EU-n kívüli külképviseletén elfogadnak-e menedékkérelmet. Ha igen, akkor az érintett a kérelem elbírálásának időtartamáig beutazási engedélyt kap. Ha elutasítják a kérelmét, akkor el kell hagynia az EU-t. A javaslat tartalmazza, hogy előzetesen meg kell vizsgálni, van-e alapja a menedékkérelemnek, és hogy a beadója nem jelent-e veszélyt. Az adatokat ellenőrizni kellene a vonatkozó uniós és nemzeti adatbázisokban, hogy a kérelmező nem jelent biztonsági kockázatot. Ahhoz, hogy ez a jogintézmény működni kezdjen, a tagállamoknak is bele kell egyezniük. Mindennek csak akkor van jelentősége, ha ebből az európai parlamenti javaslatból valamikor jogszabály lesz, ami egyelőre nem valószínű.

Tehát: migránsvízum továbbra sem létezik.

Létezik ugyanakkor olyan uniós szintű jogszabály , amit a fenti témakörben fogadtak el szerdán, és ami teljes mértékben ellentmond a kormány mindhárom állításának egyszerre. Ez az EU vízumpolitikájával, az illegális bevándorlás visszaszorításával és a határok védelmével kapcsolatos. A tagállamok – köztük Magyarország – úgy döntöttek, hogy egyszerűsítik a vízumhoz jutást azon országok polgárainak, amelyek együttműködnek az illegális bevándorlók kitoloncolásában, az érintettek visszafogadásában. És mindezt viszont: szigorítják vagy éppen lehetetlenné teszik a vízumok kibocsátását azoknak, akiknek a kormánya nem hajlandó erre az együttműködésre.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Borítókép: Orbán Viktor Brüsszelben Fotó: Dursun Aydemir/Anadolu Agency/Getty Images