13 ellene, mégsem kell félnie a Fidesznek

Elképzelhetetlen, hogy a választásokig kizárják a Fideszt

– ezt mondta egy neve elhallgatását kérő, egyébként a Fidesszel szimpatizáló néppárti EP-képviselő az Indexnek Brüsszelben pár napja. Azt mondta, viták lesznek, aztán majd mindkét fél enged egy keveset.

A Néppárt nem teheti meg, hogy elengedi a Fideszt, nem csak azért, mert szükség van a 13-14 várható mandátumra, hanem mert ezzel együtt jár 3-4 határon túli magyar képviselő lojalitása is, ezzel az akár 18-as létszámmal a Fidesz a Néppárt 3-4. legnagyobb ereje lehet. Az EP-frakció azonban nem ugyanaz, mint a párt, mégis a képviselőcsoporton belüli erőviszonyokon lehet a legkönnyebben lemérni, hogy milyen mozgásokra számíthatunk.

Az Európai Néppártnak 80 tagja van 42 országból. A parlamenti frakcióban most 217-en ülnek, a következő parlamentben a mostani mérések alapján körülbelül 180 képviselőjük lesz. A Fidesz kizárására vonatkozó indítványt eddig 10 országból 13 párt írta alá, ezek nem szatellit pártok, szinte mindegyik jelen van az Európai Parlamentben, azaz hazájukban politikai tényezőnek számítanak. Összesen 37-EP képviselőt adnak, ami a képviselőcsoportban is már számottevő, háromszor annyi, mint a Fidesz-frakció.

A bizalomvesztés állomásai

A magyarországi jogállamiságról az elmúlt években sok vita folyt az EP-ben, ezek tükrében érdemes megnézni, hogyan csökkent a magyar kormánypárt befolyása. Kezdetben még meg tudta akadályozni a Néppárt, hogy a baloldaliak napirendre vétessenek ügyeket, aztán ugyan voltak viták, de a Néppárt mindig megvédte Orbánt. A 7-es cikkelyes eljárás kapcsán (ez a Sargentini-jelentés) volt az áttörés, amikor a Néppárt kétszer is a Fidesz ellen szavazott. Először akkor, amikor arról kellett dönteni, hogy meginduljon-e az eljárás, 2017 nyarán.

Itt sok néppárti tartózkodott, ezzel lett meg a megindításhoz szükséges többség. Már ekkor tény volt tehát, hogy többen tartózkodtak, vagy szavaztak a Néppártból az eljárás megindítására, mint ahányan ellenezték azt. Amikor a parlamenti folyamat végén a Sargentini-jelentésről kellett dönteni, akkor a néppárti szavazatokkal volt meg a kétharmados többség. Ami a vitákat illeti: akár parlamenti, akár bizottsági szinten látványos volt, ahogy a Néppárt első vonala kihátrál a Fidesz mögül, óvatos vagy kemény kritikákat fogalmaztak meg, vagy csak egyszerűen hallgattak. Ebben a helyzetben a Fideszt mindig és csak az euroszkeptikus és szélsőjobboldali pártok védték meg.

Mit mondanak a nagyobb pártok?

Tény ugyanakkor, hogy az igazán nagy pártok intézményesen még nem mondtak véleményt a Néppártban, de ebbe bele kell érteni azt is, hogy nem is védték meg a Fideszt. A nagy kérdés, hogy mi lesz az álláspontja a német CDU-nak, a parlamenti frakció legerősebb pártjának. Egyre több bírálat érkezik a soraikból, közöttük fajsúlyos politikusoktól. Például Elmar Brok, aki 1980 (!!!) óta tagja az EP-nek, már egy ideje nagyon határozottan azon a véleményen van, hogy elég volt a Fideszből.  De megemlíthetjük az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának elnökét, Ingeborg Grasslét, aki rendszeresen amiatt aggódik, hogy Magyarországon intézményesen lopják az uniós pénzt. És információink szerint ugyancsak kemény kritikákat fogalmaz meg David MacAllister, a Külügyi Bizottság szintén CDU-s elnöke. Sokáig védte a Fideszt egy befolyásos német CSU-s politikus, Monika Hohlmeier (Franz-Jozef Strauss, volt bajor miniszterelnök lánya), ma már nem teszi.

Szintén jelentős erőt képvisel a Néppártban a jelenlegi lengyel ellenzék, a Civic Platform. Az ő jóindulatukra aligha számíthat Orbán, tekintettel arra, hogy a Fidesz a lengyel kormánypárttal, a Jog és Igazságosság Pártjával tart fent nagyon jó viszont, ez pedig nem tetszik az ellenzéki lengyeleknek. Közéjük tartozik a volt lengyel miniszterelnök, az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk is.

A Néppárt politikai választmánya március 20-án tárgyal a Fidesz tagságáról Brüsszelben, itt meghallgatják Orbán Viktort is. Azt most még nem tudjuk, hogy akkor lesz-e szavazás a tagságról. Azt viszont igen, hogy a következő két napon EU-csúcs lesz, ahol a néppárti miniszterelnökökhöz az első és valószínűleg a második újságírói kérdés is a Fideszhez lesz köthető. Ez pedig már minőségileg más szint: ekkor állam- és kormányfők mondhatnak véleményt kollégájukról.

Mindezekból persze nem következik a végeredmény. Az viszont tény, hogy a Fidesz soha nem volt ilyen közel ahhoz, hogy kizárják a Néppártból.

Néhány kizárás a múltból

Nem gyakori, hogy kizárnak egy pártot az Európai Néppártból, de azért van rá példa. Még magyar is. 2009-ben az MDF-et zárták ki, mert az EP-be egyedüliként bejutó MDF-es, Bokros Lajos úgy döntött, hogy nem a Néppártba, hanem inkább a Konzervatívok és Reformerek közé ül be, a Néppárt pedig kirakta őket.

Tavaly előtt a román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártot zárták ki, többek között azért, mert nem fizették a tagdíjat. A Szlovák Demokratikus és Keresztény Uniót tavaly zárták ki, mert lényegében megszűntek, nem volt tagságuk és infrastruktúrájuk. Az ukrán Mi Ukrajnánk párt csak a megfigyelői státuszig jutott, de innen is kirúgták 2013-ben, mert „többé nem felelek meg azoknak az elveknek, amelyeket vállaltak, amikor az Európai Néppárthoz csatlakoztak”.

(Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) az Európai Néppárt kongresszusának második napján Helsinkiben 2018. november 8-án. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs / MTI)