Weber: Aki piros lapot kap, nem kap pénzt

2019.03.19. 19:41 Módosítva: 2019.03.20. 00:58
Manfred Weber megvonná a pénzt azoktól az államoktól, ahol rendszerszinten sérül a jogállam. Az Európai Néppárt csúcsjelöltje elkészített egy javaslatot, amelynek értelmében egy független testület rendszeresen ellenőrizné a tagállamokat, értékelné a demokratikus gyakorlatot, és ahol súlyosak a problémák, ott pénzügyi szankciókat alkalmazna.

Valószínűleg nem véletlen, hogy éppen a Fidesz Európai Néppártban betöltött tagságáról szóló szavazás előtti napon hozta nyilvánosságra és küldte el az újságíróknak Manfred Weber, a jobbközép konzervatív pártcsalád csúcsjelöltje saját javaslatát a jogállami kritériumrendszerről. A tervezet vasárnap már megjelent a Frankfurter Allgemeine Zeitungban németül, a rövidített változat franciául a L'Opinionban és angolul az EUobserverben olvasható. Weber ezt a munkát Udo di Fabióval, a német alkotmánybíróság korábbi bírájával együtt jegyzi. A német változatot Orbán Viktor fotójával illusztrálták.

„Még az Európai Unión belül is nyomás alá került a jogállam és a demokrácia” – ezt írja Manfred Weber rögtön eszmefuttatásának elején, majd meg is említi, hogy Lengyelország és Magyarország ellen már folyik az uniós alapokmány hetes cikkelye szerinti eljárás. A német politikus aggódik amiatt, hogy az utóbbi időkben egyre több támadás éri a demokráciákat. Így ír erről: „Úgy tűnik, hogy az uniós jog megsértése, a korrupció, az igazságszolgáltatás függetlenségével szembeni politikai manőverek és az alapvető jogokkal szembeni laza hozzáállás aláássa az európai jogállamiságot.”

Azzal sem elégedett, hogy míg a csatlakozó államokkal szemben szigorúak a demokratikus normákkal kapcsolatos kritériumok, addig a már tag országok ellenőrzése sokkal nehezebb. Az egyetlen eszköz erre a már említett hetes cikkes eljárás, azonban Weber szerint ez olyan, mint egy nagyon nagy fegyver: nem túl pontos és nehezen kezelhető. Ráadásul nehezen megfogható feltételeket fogalmaz meg, Weber szerint a problémák egyértelműbb leírására van szükség. Sőt, azt is el kell kerülni, hogy például két tagállam „bevédje” egymást és kölcsönösen megvétózza a másikkal kapcsolatos eljárást, mint amire a lengyel és a magyar kormány készen áll.

Manfred Weber elképzelésének alapja egy kilenctagú, független, a jogállamiság területén elismert bírói testület, amely kétévente valamennyi tagállamról jelentést készít.

A vizsgálódás tárgya elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció és a sajtószabadság.

A testület háromféle értékelést adhat:

  1. Zöld kártyát kap az az ország, ahol minden rendben van.
  2. Sárga lapos lesz az, ahol egyes területeken hiányosságok, jogsértések tapasztalhatók, ellenük az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít.
  3. És piros lapot kap az, ahol súlyos és rendszerszintű hiányosságokat tárnak fel. Itt az Európai Bizottságnak nincs mérlegelése, az adott tagállamot be kell perelnie az Európai Bíróságon. Ha az Európai Bíróság is megerősíti a súlyos és rendszerszintű hiányosságok meglétét, akkor az Európai Bizottság automatikusan pénzügyi szankciókat vet ki, ami az uniós forrásokhoz korlátozott hozzáférést jelenti. Ezt az Európai Tanács minősített többséggel, vagy az Európai Parlament egyszerű többséggel megvétózhatja.

Pénzügyi szankciókra vonatkozó elképzelés már létezik az Európai Bizottságon belül. Egy másik német, Günther Oettinger, a költségvetési biztos beszélt arról tavaly több alkalommal, hogy az uniós források kifizetését jogállamisági kritériumokhoz kellene kötni a következő költségvetési ciklusban.

Manfred Weber úgy zárja gondolatait, hogy az általa javasoltak az új jogállamisági kihívásokra adnak választ.

Más opció is van

Belga és német kezdeményezésre egy másik javaslat is napvilágot látott a jogállamiság ellenőrzésére az Európai Unióban kedden reggel. Eszerint az elképzelés szerint a tagállamok egymást vizsgálhatnák egy objektív kritériumrendszer alapján. Az ötlet lényege, hogy még azelőtt feltérképezné a jogállamiság sérülésével fenyegető törvényjavaslatokat, mielőtt azok életbe lépnének. A részvétel pedig önkéntes minden uniós állam számára.

Az Európai Bizottság mostani kötelezettségszegési eljárásai azért nem használhatók ilyen célra, mert azok csak azután indulhatnak, hogy egy törvényt már elfogadott a nemzeti parlament. Az Európai Unió Bíróságának az ítéletei csak akkor születnek meg egy vitatott ügyben, amikor a változtatás már rég törvényerőre emelkedett. Például a lengyel alkotmánybíróság átalakítása, vagy a magyar civiltörvény, CEU-törvény és a „Stop Soros” törvénycsomag esetében.

A hetes cikkes eljárást pedig csak akkor lehet elindítani, ha fennáll a veszélye, hogy rendszerszinten sérülnek az unió értékei az egyik tagállamban.

Magyar államtitkár: Rövidtávú politikai célokat szolgálnak ezek a javaslatok

Semmilyen formában nem került szóba a jogállamisági vizsgálatról szóló javaslat a kormányok általános uniós ügyekkel foglalkozó tanácsülésén – mondta kedden Takács Szabolcs, az európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős magyar államtitkár.

A német-belga javaslatot egy külön reggeli találkozón ismertették, amelyen húsz ország részt vett, köztük Magyarország is. A részvétel azonban nem azt fejezi ki, hogy támogatjuk is az elképzelést. „Konszenzus nincsen, a legtöbb tagállam azt fejezte ki, hogy kicsit tisztábban kell látni ebben az ügyben” – mondta az államtitkár. Abban egyetért Magyarország, hogy ha vizsgálják a jogállamiság helyzetét, akkor azt a tagállamokra kell bízni. Takács Szabolcs hangsúlyozta, hogy nyitottan állnak minden konstruktív vita elé olyan javaslatokról, amelyek nem politikai vagy gazdasági érdekek szolgálatába akarják állítani a jogállamiság ellenőrzését.

A mostani javaslatokról úgy vélekedik az államtitkár, hogy pontosan ilyenek. Az EUrologus kérdésére felidézte, hogy öt éve létezik már egy jogállamisági párbeszéd az EU Tanácsában, a mostani javaslatok mégsem azt a mechanizmust követik. „Rövid távú politikai célok érvényesítése zajlik. Nem az egyenlő feltételek biztosítása a cél. Protekcionista gazdaságpolitikát folytató államok akarják bevezetni a vizsgálatot, és hol a kohéziós politikához akarják kapcsolni, hol a migrációs politikában való részvételhez a jogállam ellenőrzését.” 

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán! 

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!