NATO: küszöbön az újabb hidegháború?

2019.06.26. 15:21
Alapvetően megváltozhat Európa katonai védelme, ha felbomlik az oroszokkal megkötött fegyverkorlátozási egyezmény – márpedig ez nyáron minden bizonnyal megtörténik. A NATO-ban a lehetséges válaszokat keresik, egyelőre úgy tűnik, nem akarnak az amerikaiak ismét atomfegyvereket telepíteni. Erről is szó lesz Brüsszelben a NATO védelmi minisztereinek szerdai és csütörtöki találkozóján.

A NATO tagjai öt évvel ezelőtt határozták el, hogy a tagállamok különböző csoportokat szervezhetnek. Egyelőre három ilyen alakult, ezek közül most a német vezetésű csoport tart ülést. Magyarország is tagja ennek az együttműködésnek, amely elsősorban a képességfejlesztésre összpontosít. Magyarországon – a horvátokkal együttműködésben – Székesfehérváron terveznek kialakítani egy olyan parancsnokságot, amely a gyorsreagálású erőknek lenne egyfajta központja – a magyar hadügy ezt a parancsnokságot bevonná a németek által irányított csoport munkájába. Mindez illeszkedik a NATO-nak abba a koncepciójába, amelynek lényege, hogy rövid időn belül jelentősebb létszámú szárazföldi, tengeri és légi hadosztályokat tudjanak mozgósítani.

Ez persze összefüggésben van a NATO védelmi politikájának átalakulásával, amelyet az oroszokhoz fűződő viszony határoz meg. Védelem és elrettentés – ez a katonai szövetség taktikája. Az oroszok nem csak a Krím elfoglalása és a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus miatt okoznak fejtörést, ennél talán még súlyosabb probléma az amerikaiakkal kötött fegyverkorlátozási egyezmény ügye.

Az USA már hat éve jelzi folyamatosan az oroszoknak: tudomásuk van arról, hogy egy korábban megkötött egyezmény által tiltott közép-hatótávolságú (500-5500 km), földi indítású rakétarendszert telepítenek. Ez a technika azért különösen veszélyes, mert nagyon mobil, egy teherautó platóján elfér, nem lehet az indításkor beazonosítani és hogy nukleáris, vagy hagyományos töltöttel van-e ellátva, az csak a becsapódáskor derül ki. Az amerikaiak számos figyelmeztetés után (amelyre az oroszok mindig azt mondták, hogy nekik nincs ilyen fegyverük) február 2-án felmondták az egyezményt, a felmondási határidő augusztus 2-án jár le.

Ekkortól új helyzet lép életbe, amelyre az USA-nak és a NATO-nak is reagálnia kell. NATO-s forrásaink szerint az amerikaiak nem tervezik hasonló rakéták telepítését Európába, más válaszlépésekben gondolkoznak, erről azonban még nem szivárogtak ki részletek. A NATO-nál úgy mérlegelnek, hogy az oroszoknak nem csak a nyugati katonai szövetség jelent gondot, legalább akkora fenyegetettséggel számolnak Kína felől, márpedig a kínaiakat semmiféle fegyverkorlátozási tilalom nem befolyásolja.

A védelmi miniszterek ülésének napirendjén állandó téma – amerikai nyomásra – a GDP-arányos védelmi kiadások 2 százalékos szintre emelése 2024-ig. A 29 tagállamból azonban csak 17-nek van erre nézve terve, többek között a németek, olaszok és a belgák sem készítettek el ilyen tervet, és úgy tűnik, nem is akarnak. Ugyanakkor az elmúlt öt évben minden tagállamban folyamatosan nőnek a védelmi költségek, ez azt jelenti, hogy a jövő év végéig körülbelül 100 milliárd dollárral többel rendelkezik a katonai szövetség. A magyar hozzájárulás jelenleg 1,41 százalék, minden bizonnyal a 2 százalékos tervet és a céldátumot tartani tudjuk.

Szó lesz még az afganisztáni műveletről, ahol a NATO és az USA külön missziót tart fenn. A cél a csapatok kivonása előbb-utóbb, ezt azonban meg kellene előznie a tartós tűzszünetnek, a belső megbékélésnek és egy garanciavállalásnak az afgán kormánytól, hogy nem válik az ország ismét terrorista fészekké. A terrorizmust más szempontból is érintik: az Iszlám Államot ugyan legyőzte a nemzetközi katonai szövetség, a kalifátus lekerült a térképről, az ideológiai azonban tovább él és ez új válaszokat igényel.



  • Hírek
  • Bankszámla