A NATO nem akar fegyverkezési versenyt, de erősíti katonai aktivitását

A NATO nem akar újabb hidegháborút és el akarja kerülni a fegyverkezési versenyt – jelentette ki a katonai szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg Brüsszelben, miután augusztus 2-ától érvényét veszítette az USA és a Szovjetunió által 1987-ben kötött fegyverkorlátozási egyezmény.

A közép- és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést (INF) Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov írta alá, a leszerelés és a hidegháború lezárásának egyik fontos állomása volt. A dokumentum az 500 és 5500 kilométeres hatótávolságú, földi indítású rakétarendszerekre vonatkozik, megtiltva ezek gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az amerikaiak már hat éve jelzik folyamatosan az oroszoknak, hogy adataik vannak arról, hogy az oroszok megszegik az egyezményt. Az SSC-8 rakétarendszer ráadásul rendkívül könnyen mozgatható, nehezen beazonosítható, hiszen akár egy teherautó platóján is elfér. Erre hívta fel Jens Stoltenberg is a figyelmet, mondván, hogy ezek a rakéták néhány perc alatt elérhetik az európai városokat, az pedig csak a becsapódás után derül ki, hogy nukleáris töltöttel vannak-e felszerelve.

Jens Stoltenberg

Fotó: Kenzo Tribouillard / AFP

Az amerikaiak február 1-jén jelentették be a szerződés felmondását, a hat hónapos felmondási idő járt le most. Ugyanakkor Vlagyimir Putyin elnök már egy hónapja aláírta a szerződés hatályának felfüggesztéséről szóló törvényt. Az USA számos alkalommal szólította fel Oroszországot, hogy térjen vissza a szerződés keretei közé, az orosz fél azonban végig tagadta, hogy megsértenék az egyezményt.

Most a NATO valamennyi tagállama támogatásáról biztosította az Egyesült Államokat, az Észak-Atlanti Tanács állásfoglalásában az olvasható, hogy a szövetségesek szerint a szerződés megszűnéséért teljes mértékben Oroszország a felelős. Hozzáteszik, hogy megállapodtak egy kiegyensúlyozott, összehangolt és védekező intézkedéscsomagról, hogy a NATO elrettentő ereje és védelmi stratégiája továbbra is hiteles és hatékony maradjon.

Jens Stoltenberg úgy fogalmazott, hogy a szövetségesek „ továbbra is fenntartják, támogatják és tovább erősítik a hatékony nemzetközi fegyverzetellenőrzés és -leszerelés érdekében kifejtett erőfeszítéseket mint az euro-atlanti biztonság kulcsfontosságú elemét". Megerősítette ugyanakkor, nem tervezik rakéták telepítését Európába. Ehelyett több gyakorlatot tartanak, erősítik a légvédelmi és rakétavédelmi képességeket, nagyobb hangsúlyt helyeznek a felderítésre és megfigyelésre, valamint a hagyományos katonai képességekre. Végül azt mondta, hogy „a NATO továbbra is konstruktív kapcsolatokra törekszik Oroszországgal, amennyiben Oroszország cselekedetei ezt lehetővé teszik”.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!