Még mindig jobban bízunk az EU-ban, mint a kormányban

A hétfőn megjelent uniós közvélemény-kutatás, az Eurobarometer szerint

A kormánnyal szemben szinte ugyanannyian gyanakvóak, mint ahányan bíznak benne (48-48 százalék), a parlamentnek pedig már kifejezetten rossz a megítélése.

Az eredmény arra utal, hogy a magyarokon nem nagyon fogott a kormány gyakran euroszkeptikus kommunikációja. (Az adatokat egyébként 2019 júniusában vették fel, az EP-választások után, de a bizottsági elnökválasztás előtt.)

A magyarok közt javult második legnagyobb mértékben az EU megítélése. A többség, 52 százalék pozitívan ítéli meg az uniós tagságunkat, ami kilenc százalékos növekedés. Az EU jövőjét szintén sokkal rózsásabbnak látjuk, itt is a második legerősebb javulást mutatják a magyar adatok plusz 11 százalékkal 68 százalékra emelkedve. Az uniós demokrácia és gazdaság megítélésében is kiemelkedő a magyar növekedés, és élvonalban vagyunk abban is, mennyien érzik uniós állampolgárnak magukat (84 százalék).

Az euróövezet iránti lelkesedés valamivel az uniós átlag alatt van, de a többség, 57 százalék még így is támogatja. Igaz, a kérdést finoman szólva is nyakatekerten szokták feltenni, és messze nem arról szól, hogy vezessük-e be az (egyébként kötelező) uniós fizetőeszközt.

Még mindig fog a migráció témája

Majdnem minden második válaszadó felsorolta az ország előtt álló két legfontosabb ügy között – több mint kétszer akkora arányban, mint az uniós átlag. Második a gazdasági növekedéssel együtt megugrott pénzromlás a megélhetési költségekkel együtt. A bevándorlás csak ez után, a nyugdíjakkal és a gazdasági helyzettel szinte egy szinten áll.

Uniós szinten

utóbbi adat megfelel az uniós átlagnak, előbbi kettő jóval felette van. A zöldülést árnyalja, hogy a környezetvédelmet magát már jóval kevesebben emlegették.

Az EU-s összevetésben is a legalacsonyabbak közé tartozó hazai munkanélküliség uniós és nemzeti szinten is jóval elhanyagolhatóbbnak tűnik a magyaroknak, mint az EU-ban élőknek általában. A lakhatást is messze kisebb problémának látjuk, ami talán az építkezési láznak tudható be. Az uniós élvonalban álló növekedés hatása viszont mintha nem annyira jött volna át: nemzeti szinten épp az EU átlagának megfelelően emlegették kihívásként, bár a hazai gazdaság és a saját háztartásunk anyagi helyzetét is sokkal jobbnak látjuk, mint általában az európaiak.

A teljes jelentés összefoglalója itt, a magyar adatok kivonata itt érhető el.