Közvetlen uniós forrásokért lobbiznak ellenzéki polgármesterjelöltek

Négy európai uniós biztossal és magyar európai parlamenti képviselőkkel is találkoztak ellenzéki polgármesterjelöltek szerdán Brüsszelben, hogy az önkormányzatok számára közvetlenül elérhető pályázati lehetőségekről tárgyaljanak. Céljuk az, hogy csökkentsék a magyar kormánytól való kiszolgáltatottságot, és „arra költhessék az uniós forrásokat, amire valóban szükség van."

A közös ellenzéki polgármesterjelöltekből álló csapat az energiaügyekért, környezetvédelemért és egészségügyért felelős uniós biztosok mellett Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság minőségi jogalkotásért és jogállamiságért felelős alelnökével is tárgyalt. Timmermans, aki a következő ciklusban várhatóan egy zöldebb és energiahatékony Európáért fog dolgozni, azt mondta: 

A holland politikus arról biztosította a magyar politikusokat, hogy egészségügyi és lakhatási programokban is számíthatnak rá.

Jó, élhető várost

„A magyar települések három forrásból gazdálkodhatnak: a saját bevételeikből, a kormányzati támogatásokból és az uniós pályázatokból. Utóbbiaknál jelenleg alacsony azoknak az alapoknak az aránya, ahol a városok közvetlenül folyamodhatnak az Európai Unióhoz. Az esetek zömében a nemzeti, tehát a kormány által felügyelt intézményrendszerhez kell pályázni” – mondta az EUrologusnak Márton Roland, Székesfehérvár közös ellenzéki polgármesterjelöltje.

„A kormánypárti polgármesterjelöltek így rendszeresen azzal fenyegethetik a választókat, hogy ha nem ők kerülnek hatalomra, akkor elapadnak a pályázati források” – tette hozzá Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő, aki megszervezte a magyar polgármesterjelöltek találkozóit Brüsszelben. Radócz Zoltán, szolnoki önkormányzati képviselő és közös ellenzéki polgármesterjelölt szerint „a magyar kormány és a fideszes önkormányzatok is arra játszanak az uniós pályázatoknál, hogy minél hamarabb kisöpörjék a pénzeket. Feltételes közbeszerzéseket írnak ki: csak akkor adják oda a támogatást, ha barát nyeri el a pályázatot.” 

– hangsúlyozta Nemény András, Szombathely közös ellenzéki polgármesterjelöltje. Fekete Zsolt és Csige Tamás, Salgótarján és Hajdúdorog polgármesterei, akik októberben újra indulnak a címért, már konkrét programötleteket vittek Brüsszelbe, mivel úgy érzik, hogy a jelenlegi pályázati rendszer túlságosan behatárolja a projekteket. Fekete komplex szociális ellátórendszert építene fel az uniós támogatásból, Csige pedig a „szépkorúak lakóparkját” építené meg.

Az uniós döntéshozók jelenleg is dolgoznak a következő, 2021-27-re vonatkozó keretköltségvetési cikluson. Ujhelyi szerint „igenis van esély arra, hogy kibővítik a települések számára közvetlen pályázható források rendszerét. A jogi háttér megvan hozzá, az egész csak politikai elhatározás kérdése.”

Felfüggeszthetik a támogatásokat

Az Európai Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) kedden nyilvánosságra hozott jelentése szerint Magyarország vezet az uniós csalási statisztikákban. A szervezet javaslatot tett arra, hogy Magyarország visszafizesse a 2014-18 között lehívott összegek 3,84 százalékát. Ez az szám kiemelkedően magas ahhoz képest, hogy az uniós tagállamoktól átlagosan csak 0,45 százalékot kérnének vissza.

Az Európai Bizottság leendő elnöke, Ursula von der Leyen júliusban kiadott politikai programjában egyértelművé tette, hogy „a jogállamiság nem lehet politikai alku tárgya”. Von der Leyen létre akar hozni egy, az eddig rendszert kiegészítő jogállamiság-mechanizmust, ami anyagi szankciókat is alkalmazhatna abba az esetben, ha az éves felülvizsgálat megállapítja, a jogállamiság veszélybe került az adott tagállamban.

 Von der Leyen elkötelezettségéről árulkodik, hogy a legfrissebb pletykák szerint

Az elmúlt öt évben a jogérvényesülésért és fogyasztópolitikáért felelős Jourová többször is kritizálta a magyar kormányt, és hangsúlyozta, hogy meg kell vonni a támogatásokat azoktól a tagállamoktól, amelyek nem tisztelik az EU közös értékeit. A most létrehozandó új biztosi poszton várhatóan még nagyobb befolyása lenne a területre, mivel a portfóliója magába foglalná a jogállamiság és a demokrácia védelmét, illetve a gyűlöletbeszéd, az álhírek és a választási csalások elleni küzdelmet, és a költségvetéssel összekapcsolt jogállamiság-vizsgálat hatékony eszközt is adna a kezébe.

Bár jelenleg anyagi szankciókra nem kell számítani, a Magyarországgal szembeni 7. cikk szerinti eljárás hamarosan újabb szakaszba léphet. Az Európai Bizottság jogállamiságért felelős szóvivője, Christian Wigand az EUrologus kérdésére megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, miszerint Varga Judit igazságügyi miniszter tárgyalt kedden Timmermans biztossal.

hogy felkészüljön az Európai Unió Tanácsának – ebben a formációban az általános ügyekért is felelős külügyminiszterek – szeptember 16-i ülésére, ahol a magyar ügy is napirendre kerülhet. Ez azt jelenti, hogy az Európai Parlament által tavaly indított eljárás új szakaszba lép. Mint azt Timmermans Vargának, a biztos szóvivője pedig az EUrologusnak elmondta: a Bizottság az előkészítésért és információgyűjtésért volt felelős. Az eljárásnak ebben a szakaszában már az uniós minisztereken múlik, hogy mit tűznek az ülésük napirendjére, és miről kérdezik magyar kollégájukat.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán  !