Timmermans: Az illiberalizmus a szabadság hiánya

Az Európai Bizottság júliusban mutatta be a jogállamiság megerősítésére vonatkozó elképzeléseit, amelyről most a kezdeményezés előterjesztőjét, a testület jogállamisági kérdésekért felelős első alelnökét, Frans Timmermanst hallgatta meg az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE).

Timmermans elmondta, hogy a tájékoztatás, a megelőzés és a nyomonkövetés szerepel a javaslat céljai között. Úgy fogalmazott, hogy erősíteni kell a jogállamiság kultúráját az európai közvéleményben, az erre vonatkozó standardokat meg kell ismertetni az emberekkel. Ebben nagy szerepet szán a civileknek és a nemzeti parlamenteknek is. Ennek érdekében

Ennek része lesz egy eredménytábla, amely összefoglalja, hogy milyen területeken fenyegeti veszély a jogállamiságot, ennek ismeretében az európai intézmények is hatékonyabb megelőző lépéseket tudnak tenni. Timmermans felhívta a figyelmet, hogy ennek össze kell kapcsolódnia a korrupcióellenes küzdelemmel, a médiahelyzet elemzésével és a választások tisztaságával.

Ami a konkrét eseteket illeti, az első alelnök kitért Magyarországra is, és hangsúlyozta, hogy a civil szervezetek, az oktatás és a tudományos élet szabadsága, valamint a menedékkérők jogainak korlátozása miatt indított kötelezettségszegési eljárások már az Európai Bíróság előtt vannak, ez a testület fog dönteni arról, hogy a magyar szabályozások összeférnek-e az európai joggal – az Európai Bizottság szerint nem.

A vitában az Európai Néppárt részétől Roberta Metsola máltai képviselő azt mondta, hogy biztosítani kell a civil társadalom és a független médiumok szabadságát és csökkenteni kell az ezekre nehezedő nyomást. Birgit Sippel német szociáldemokrata politikus szerint a törvények nem akadályozzák meg a gyűlöletbeszédet, ha az egyes tagállamokban nincs meg erre a politikai akarat. Az uniós alapértékek ugyanis a tagállamoktól erednek – tette hozzá.

Annalisa Tardino, az Identitás és Demokrácia csoport olasz képviselője azonban arról beszélt, hogy az Európai Bizottság alapvető tévedésben van. Szerinte a Bizottságnak csak eljárásjogi eszközei vannak az uniós jogok védelme érdekében, azonban meg kell akadályozni, hogy valamiféle büntetőintézkedéseket alkalmazzanak a tagállamokkal szemben. Intő jelként hozta fel azon britek példáját, akik a kilépésre szavaztak, mert közülük sokan az európai jogba vetett hitüket veszítették el.

Több képviselő is hangoztatta, hogy össze kell kapcsolni a jogállamisági kérdéseket és az uniós támogatások ügyét, szerintük csak így lehet belátásra és az uniós jog betartására szorítani azokat a tagállamokat, amelyek ezzel nem törődnek. Egy román, egy német és egy portugál képviselő is azt szorgalmazta, hogy ne csak arra legyen gondja az Európai Bizottságnak, hogy megvédjék a civileket, hanem a jogállami értékelésbe is vonják be őket, mert ők tekinthetők egy államon belül egyfajta független közösségnek. A vita gyakran alakult át lengyel belpolitikai vitává, amelyben a különböző pártállású lengyel politikusok egymást bírálták.

Voltak magyar hozzászólások is. Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő azt mondta, hogy nem optimista, mert a jogállamiság erősítése ugyan jól hangzik, de nincs objektív definíció. A jogállamiság fogalmával visszaéltek és politikai fegyverként használják egyes tagállamok, például Magyarország és Lengyelország ellen – jelentette ki. A momentumos Donáth Anna egyetértett a civil társadalom megerősítésével, a vitakultúra fejlesztésével, azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon nehéz olyan körülmények között vitát folytatni, ahol megszűntek az erre szolgáló terek, lehetőségek. Járóka Lívia fideszes politikus szerint az EU-ban vannak már eszközök a jogállamiság mérésére, egy új rendszer csak pénzbe kerülne és lehetőséget teremtene a kettős mérce alkalmazására. Azt is hozzátette, hogy a jogállamiság és az EU-s pénzek összekapcsolása nagyon rossz döntés lenne.

A vita végén Frans Timmermans azt mondta, hogy a jogállamot nem lehet csak a jogban definiálni, ez egy kulturális jelenség is. Hozzátette, hogy a második világháború után felépített rendszerek alapja a demokrácia, a jogállamiság és az alapjogok tiszteletben tartása. Emlékeztetett arra, hogy a náci bíróságok ítéletei is a törvényeken alapultak, de semmibe vették az alapjogokat. Az uniós pénzek és a jogállamiság összekapcsolása létező törekvés, mondta, majd feltette a kérdést:

Mit gondolnak, meddig hagyják jóvá az európai polgárok, hogy olyan országokba utaljuk a pénzüket, ahol nem tartják tiszteletben a jogállamiságot? Ezt sokáig nem lehet, a polgárok előbb-utóbb azt fogják mondani, hogy ezt tovább nem finanszírozzuk.

Hozzáfűzte, hogy szerinte az illiberalizmus a szabadság hiányának eufémizmusa, és nem árt azzal tisztában lenni, hogy ennek alkalmazása Európában új határok felépüléséhez fog vezetni. Frans Timmermans végül kijelentette: „Bebizonyosodott, hogy akiket bírálnak, azok másokra mutogatnak, mert nem tudják magukat megvédeni:”

A vitát követően a Fidesz közleményben összegezte a parlamenti frakció álláspontját: Eszerint „a bevándorláspárti erők továbbra is nyomást akarnak gyakorolni a migrációt elutasító tagállamokra, és ehhez a jogállamiságot  akarják felhasználni varázsszóként." Majd így folytatják:

A migrációt szervező Soros-hálózatra akarják bízni, hogy eldöntse mely tagállam jogállam, mely nem, és ehhez további eurómilliókkal akarják kitömni a Soros-hálózatot.

A Fidesz ebből azt vonta le, hogy „a jogállamiságra hivatkozva homályos fogalmakkal dobálóznak és valójában a nemzeti szuverenitást akarják gyengíteni."