Többen is őrködnek majd a jogállamiság felett az új Európai Bizottságban

Az Európai Bizottság leendő elnöke, Ursula Von der Leyen keddi sajtótájékoztatóján okozott néhány meglepetést. Nemcsak azért, mert egészen más területeket adott a tagállami biztosjelölteknek, mint arról a jól értesült források pletykái szóltak, hanem azzal is, hogy alaposan átformálta az európai „minisztériumok” neveit és feladatait.

Bár egy nemzeti kormány és az Európai Bizottság jogkörei között hatalmas eltérések vannak, abban hasonlítanak, hogy minden politikaterülethez rendelnek egy vezetőt, aki irányítja majd az adott tárca munkáját. Első pillantásra úgy tűnik, Von der Leyen új „kormányában” kifejezetten sok felelőst találtak a demokráciának és jogállamiságnak: a cseh Věra Jourová, a horvát Dubravka Šuica, a belga Didier Reynders és a görög Margarítisz Szkínász portfóliói is érintik a kérdést. A vázlatos munkaköri leírást adó megbízólevelekből azonban egészen más kép rajzolódik ki.

Hálátlan feladat

Az előző ciklusban Frans Timmermans első alelnökként a minőségi jogalkotásért, intézményközi kapcsolatokért, jogállamiságért és az Alapjogi Chartáért felelt, így kulcsszerepet játszott abban, hogy az Európai Bizottság Lengyelországgal, az Európai Parlament pedig Magyarországgal szemben megindította a 7. cikk szerinti eljárást. Noha Timmermansnak ez volt a munkája, a magyar és a lengyel kormányok is az országuk elleni támadásként fogták fel a jogállamiságot védő eljárást, és a saját retorikájukban, illetve a hozzájuk közeli sajtóban is egyfajta ellenségként állították be a holland biztost.

Von der Leyen júliusban az Európai Parlamentben mondott székfoglaló beszédében állította, hogy

De az új bizottsági elnök azzal is tisztában volt, hogy kifejezetten hálátlan és ellentmondásos feladat hárul majd arra a politikusra, akire a jogállamiság védelmét bízza. Így a témát szétbontotta a feladatkört. „Rengeteg érdek ütközne, ha a jogállamiság egységes portfólió lenne. Hosszú távon viszont kétséges, hogyan fog a rendszer működni, hiszen egy terület szétaprózása nem a leghatékonyabb szervezési forma” – magyarázta az EUrologusnak Hegedűs Dániel uniós politikai elemző, a German Marshall Fund of the United States kutatója.

Az előző ciklusban a jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és nemek közti esélyegyenlőségért dolgozó Vera Jourová Timmermanshoz képest sokkal kevesebb figyelmet kapott, pedig többször is tett olyan kijelentéseket, miszerint a jövőben ki kellene alakítani egy olyan rendszert, amely hatékonyabban kötné össze a demokrácia és pénzügyi átláthatóság elveit az uniós támogatások kifizetésével.

A cseh politikust tartották a legesélyesebb jelöltnek arra, hogy Timmermans tárcáját átvegye. A Jean-Claude Juncker-féle Bizottsághoz képest újdonság, hogy Jourová az európai demokráciát érintő külső támadások – például az álhírek terjesztése vagy a választásokba való beavatkozás – ellen is küzdeni fog.

„Jourová úgy védi a jogállamiságot, hogy közben egy visegrádi országból érkezik. Nézőpont kérdése, hogy ez politikai előny vagy hátrány-e” – mondja Hegedűs Dániel. – „A politikai integritásához ugyan nem fér kétség, de a korrupcióval vádolt Andrej Babiš biztosjelöltje.” A politikai elemző úgy gondolja, hogy 

„Nemcsak azért, mert Jourovát nem lehet a nyugat intervencionista démonaként eladni, mint Timmermanst. Hanem azért is, mert nagyon rossz hatással lehet a kétoldalú kapcsolatokra, ha őt támadja Varsó vagy Budapest” – állítja.

Érvényt szerezni a jognak

Noha Jourová a jogállamiság számos vetületét felügyeli majd, a megbízóleveléből azt lehet kiolvasni, hogy Von der Leyen csak kiegészítő szerepet szán neki. A munka kellemetlenebb része a belga Didier Reyndersre vár majd, akinek az első feladata a vázlatos munkaköri leírás szerint az, hogy „a Bizottságnak az átfogó Európai Jogállamisági Mechanizmussal kapcsolatos munkáját fogja irányítani.” Von der Leyen azt várja el a belga biztostól, hogy

Ehhez pedig Reynders biztosnak – Von der Leyennek a megbízólevélben világosan kifejezett felszólítása alapján – használnia kell majd a rendelkezésére álló eszközöket.

A belga kormányban különböző megbízatásokban 1999 óta miniszterként szolgáló Reyndersnek pedig van egy pár ötlete arra, hogy a jogállamiság védelmének meglévő eszköztárát milyen módon lehetne kiegészíteni. Idén márciusban a belga külügyminiszter Reynders és német kollégája, Michael Roth EU-ügyi államtitkár egy új jogállamiság-védő eljárásról szóló tervezetet mutatott be. Elképzeléseik szerint egy független szakértői testület mérné fel az országokban a demokrácia helyzetét és az igazságszolgáltatás függetlenségét annak érdekében, hogy még korán fel lehessen ismerni a jogállamisági problémákat. A német és belga miniszterek hangsúlyozták, hogy az általuk javasolt mechanizmus a már meglévő uniós rendszert egészítené ki.

Önmagában az nem elég, ha kiderül, hogy a jogállamisággal baj van, az érintett tagállamnak cselekednie is kell. 2014-ben éppen a megelőzés céljából fogadták el a jogállamiság-védelmi eljárást, amelyben a Bizottság jelezheti, ha rendszerszintű problémákat lát, és ajánlásokat is tehet a javításra. „De olyan ez, mint a féllábú házőrző kutya. A Bizottság 2016-17 között folytatott eljárása jelezte, hogy gondok vannak, Lengyelország mégsem fogadta meg az ajánlásokat. Így megindították a 7. cikk szerinti eljárást” – magyarázta Hegedűs.

Az új biztos számára az lesz tehát a legnagyobb kihívás, hogyan bírja változtatásra azokat a tagországokat, ahol a jogállamisággal kapcsolatban problémák merülnek fel. Évek óta hallani arról, hogy a Bizottság egy olyan rendszeren dolgozik, amely az uniós támogatásokat összekapcsolná valamiféle jogállamisághoz kapcsolódó teljesítményvizsgálattal. A következő öt év egyik legnagyobb kérdése, hogy Von der Leyenéknek sikerül-e ezt megvalósítaniuk.

Meg a többiek

Bár első pillantásra a témába vág a horvát Dubravka Šuicának a demokráciáért és demográfiáért, illetve a görög Margarítisz Szkínásznak az európai „életmód” védelméért felelős portófóliója is, a megbízólevelekből kicsit más irányú tárcák képe rajzolódik ki.

Utóbbinál a magyar közvélemény számára kísértetiesen ismerős lehet az a gondolatkapcsolat, amelyben az európai munkahelyek, kultúra, oktatás védelme együtt jelenik meg a migrációtól való félelemmel, a bevándorlók integrációjával és a hatékonyabb védelempolitikával.

Šuica portfóliójának két fő eleme között egyelőre nehéz megtalálni az összefüggést. Az egyik az európai demokrácia újragondolása, tehát az EU intézményi reformja, a másik pedig az elnéptelenedő vidék védelme, a család és a munkahely összeegyeztetése és a gyermekjogok védelme. Az összefüggést egyelőre csak abban látni, hogy mindkettő a távoli jövőben játszódik majd.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a novemberben hivatalba lépő új bizottság tervezett összetételét ismertető brüsszeli sajtóértekezleten 2019. szeptember 10-én. Fotó: Thierry Monasse/Getty Images