Formálódik egy új menekültügyi együttműködés

000 1KK0NU
2019.09.24. 14:43
Egyelőre tárgyalnak, valódi megoldást a hétfői máltai tárgyalások sem hoztak. A franciák és németek a tengeren kimentett migránsok negyedét átvennék. Az érintett belügyminiszterek a következő két hétben várják az önkéntes felajánlásokat a tagállamoktól.

Hétfőn a francia, német, olasz, máltai és az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó finn belügyminiszterek tartottak informális találkozót Máltán, hogy megegyezzenek a tengerből kimentett menedékkérők elosztási mechanizmusáról. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Luciana Lamorgese olasz belügyminiszter úgy fogalmazott, hogy

„megtettük az első konkrét lépést a megállapodás felé.”

Valószínűleg ez volt a legjobb összefoglalója a történteknek, ugyanis hiába beszéltek kollégáival egytől egyig arról, hogy sikerült megállapodniuk, az egyezségről azóta sem derültek ki részletek.

Mint arról a múlt héten beszámoltunk, a kiszivárgott információk szerint Franciaország és Németország vállalni fogja, hogy a mentőhajókról átveszi a menedékkérők 25-25 százalékát annak érdekében, hogy ne az olasz hatóságoknak kelljen egyedül megbirkózniuk a menedékjogi eljárás terheivel. Ezt azonban sem Horst Seehofer, sem pedig Christophe Castaner belügyminiszterek nem erősítették meg, csak arról beszéltek, hogy várják az önkéntes felajánlásokat a többi tagállamtól az uniós bel- és igazságügyi miniszterek október 7-8-i tanácsüléséig.

A dpa német hírügynökség értesülései szerint Horvátország, Finnország, Írország, Litvánia, Luxemburg és Portugália is jelezte részvételi szándékát ebben a mechanizmusban. Seehofer szerint a máltai megállapodás értelmében a tengeren felvett migránsokat, kivéve a biztonsági kockázatot jelentő személyeket a partra szállásuktól számított négy héten belül szétosztanák. A befogadó állam lenne ezt követően felelős a migránsokért, illetve a menedékkérelemre nem jogosult migránsok hazaszállításáért.

Az APA osztrák hírügynökség szerint a megállapodás győzelem Olaszország és Málta számára. A két ország ugyanis a tengeren felvett összes migráns, s nemcsak a menekültstátusra jogosultnak tűnők szétosztását szorgalmazta. Ez utóbbi kitétel ugyanis kizárta volna a gazdasági bevándorlókat, akik az észak-afrikai partokról érkező menedékkérők jelentős részét teszik ki.

A német belügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy

csak ideiglenes megállapodásról van szó addig, amíg az új Európai Bizottság fel nem áll, és el nem kezd az európai menekültügyi rendszer reformján dolgozni.

A jelenleg érvényben lévő dublini menekültügyi szabályozás aránytalan terheket ró Olaszországra, Görögországra és Máltára, mivel a mediterrán országok hatóságainak kell elbírálnia, hogy a menedékkérők jogosultak-e a nemzetközi védelemre. Ugyanakkor 

nem az uniós intézményeken, hanem a nemzeti kormányok ellenállásán múlt, hogy 2015 óta nem sikerült megoldást találni a helyzetre.

Hogy ez menni fog-e az októberi tanácsülésen, kérdéses. Árulkodó, hogy a német Frankfurter Allgemeine Zeitung napilap keddi számában azt írta a máltai találkozóról: „vereség a menekültügyi egyezségnél” és „csak szimbolikus megállapodás.” Ezzel szemben az olasz La Repubblica szerint „Európa felébredt” és „forradalmi megegyezést kötötték az elosztásról.”

Politikai érdekeinek megfelelően számos európai uniós és nemzeti politikus, illetve nemzetközi szervezet kommentálta az egyezséget, amelynek a részletei egyelőre ismeretlenek. A Sea-Watch International nemzetközi segélyszervezet üdvözölte, hogy "néhány tagállam úgy döntött, legalább ideiglenesen figyelembe veszik az emberi jogokat az EU külső határainál." „Végre abba az irányba mozdultunk el, amelyet az Európai Parlament is javasolt” – írta David Sassoli, az intézmény elnöke a sajtóközleményében, és megismételte az olasz belügyminiszter által hangoztatott gondolat is, miszerint "Európába érkezik az, akit Olaszországba partra tesznek".

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációs államtitkár angol nyelvű blogjában „a már fájdalmas halált halt kvótarendszer felélesztéséről” írt, ami „tömegeket bátorít arra, hogy veszélyes útra induljanak Európába.”

Hollik István kormányszóvivő azt mondta, Európa vezetésének nem betelepíteni kell a migránsokat, hanem kiszállítani őket a saját hazájukba. Hollik azt mondta, Magyarország a migránsok hazaszállításában szívesen vállal feladatot, de "arról szó sem lehet, hogy részt vegyünk a betelepítésben és a kötelező szétosztásban".

A kormány ezután is tartja magát a magyar emberek akaratához, azaz semmilyen betelepítési kvótát, kötelező elosztási mechanizmust nem támogat - közölte. A kabinet fenntartja azt a véleményét - folytatta Hollik István -, hogy a migráció veszélyezteti Európa biztonságát, ezért nem a határokat kell megnyitni, a bevándorlókat pedig szétosztani, hanem a határokat tengeren és szárazföldön egyaránt meg kell védeni.

(Borítókép: (b-j) Christophe Castaner francia belügyminiszter,  Luciana Lamorgese olasz belügyminiszter, Dimitrisz Avramopulosz európai migrációs, belügyi és állampolgári biztos, Maria Ohisalo finn belügyminiszter, Horst Seehofer német belügyminiszter a találkozó után tartott sajtótájékoztatón - fotó: Matthew Mirabelli / AFP)